A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-29 / 52. szám
A HÉT VENDÉGE Juri j Konsztantyinovics SUG RI N, az APN szovjet sajtóiroda bratislavai kirendeltségének vezetője Olvasóink több mint tíz esztendeje gyakran találkozhatnak egy-egy cikk vagy fénykép alatt az APN jelzéssel, sőt újabban a televízió képernyőjén is megjelennek híradóképek, riportok, amelyek az APN szerkesztésében készültek. Az APN az Agencija Pecsaty Novosztyi — Újdonságok Sajtóügynöksége — kezdőbetűinek rövidítése, s így kiírva az intézmény teljes nevét már nyilvánvaló, hogy egy szovjet sajtóirodát jelöl. Szerettünk volna bővebben megismerkedni és olvasóinkat is megismertetni ennek a sajtóirodának a szervezetével, munkájával, ezért felkerestük Jurij Konsztantyinovics Sugrint, az APN bratislavai kirendeltségének vezetőjét. Sugrin elvtárs, vagy ahogy a megszólítás barátok, jó ismerősök között kijár, Jurij Konsztantyinovics — mert mindjárt a beszélgetés elején, egy csésze elmaradhatatlan tea mellett, elvtársi, mondhatnám, baráti légkör alakult ki — harminckilenc éves fiatalember. Tele energiával, tettrekészséggel, aki egyszerre beszélget a vendéggel, intézkedik telefonon, utasítja a titkárnőjét, előjegyzési naplójában lapozgat, s közben fáradhatatlanul válaszolgat a riporter kíváncsi kérdéseire. Riporter: Mikor alakult az APN, milyen feladatok ellátására és milyen a szervezete? Sugrin: Az APN párt- és kormányhatározat alapján 1961-ben alakult meg. Eltérően a TASZSZ-tól, amely a kormány hivatalos szerve, az APN-t társadalmi szervezetek — Üjsagírószövetség, Írószövetség, Nőszövetség stb. — tartják fenn. Hatalmas apparátussal dolgozik, összesen mintegy ötezer alkalmazottja van. Jelentős a bel- és külföldi képszolgálata, Valamennyi szövetséges köztársaságban működnek fényképészei, tudósítói, úgyhogy ha bármelyik szovjet vagy külföldi lapnak a Szovjetunió bármely területéről riportra, beszámolóra, tudósításra van szüksége, azt a sajtóügynökség beszerzi és pontosan szállítja, éspedig — gyakorlatilag akármilyen nyelven, (liporter: Igen, emlékszem, hogy a mi lapunknak is voltak már ilyen különleges kívánságai: megadott területről mindig pontosan megkaptuk a kívánt képeket és anyagot, esetedként magyar nyelven is. • V, Sugrin: Nagy gondot fordítunk az általunk szállított cikkek nyelvi helyességére. Amennyiben reprezentatív anyagról van szó, azt elküldjük az illető országba, ottani neves fordítónak, majd otthon a Szovjetunióban még egyszer ellenőrizzük a fordítást nyelvi és tartalmi szempontból s csak aztán szállítjuk a megrendelőnek. Természetesen saját fordítók is állnak rendelkezésünkre Moszkvában. Egyébként a világ hatvankilenc országában működnek kirendeltségeink, tájékoztató irodáink, illetve tudósítóink, úgyhogy gyakorlatilag bárhonnan be tudunk szerezni anyagokat szovjet és külföldi megrendelőink számára. A sajtóiroda kiadói tevékenységet is folytat: az APN kiadásában jelent meg legutóbb például, szovjet szerzőtől, a Ki ölte meg Kennedyt című nagy sikerű tanulmány, amelyet itt a Smena kiadóvállalat jelentetett meg szlovák nyelven. Folyóiratokat is adunk ki idegen nyelven. Ilyen például az Angliában kiadásra kerülő Soviet Weekly, az Egyesült Államokban az USSR, Indiában pedig a Soviet Land; ez utóbbi az Indiában legtöbbet használt tizenöt nyelven jelenik meg. Készít azonkívül az APN képszolgálata nemcsak fekete-fehér és színes fényképeket, hanem színes diapozitívokat és tévéfilmeket is. Riporter: Mióta tart fenn az APN irodát, kirendeltséget Csehszlovákiában? Sugrin: Gyakorlatilag megalakulása óta van az APN-nek irodája Prágában. Tudomásom szerint, a Hét is már 1962 óta igénybe veszi ottani irodánknak a szolgáltatásait. Szlovákiában, Bratislavában 1968 óta van kirendeltségünk, és gyakorlatilag mindazt a szolgáltatást nyújtani tudjuk, mint akármelyik kirendeltségünk a világ bármely más országában. A nyugati országokban kiadott előbb említett folyóiratokhoz hasonlóan Csehszlovákiában is jelenik meg az APN-nek lapja, éspedig a Týdenník aktualít, 45 000 példányban cseh és 24 000 példányban szlovák nyelven, de az érdeklődés olyan nagy e jól szerkesztett, képes, modern ofszetnyomással készülő lap iránt, hogy a jövő év elejétől példányszám-emelésre gondolunk. Magyarországon jelenik meg az APN gondozásában a Fáklya, tudomásom szerint ezt is igen szép példányszámban járatják a csehszlovákiai magyar olvasók. Riporter: Milyen nagyobb szabású akciókat bonyolított le az utóbbi időben az APN nálunk? Sugrin: Munkánkat az utóbbi időbeó természetesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára való felkészülés jellemezte. Hogy csak a nagyobb akciókat említsem: A Csehszlovák «Televízióval közösen „Pod' červenou hviezdou“ (A vörös csillag alatt) címén tévéfilm-sorozatot készítettünk' valamennyi szovjetköztársaságról. Ugyanilyen sorozat készült a Magyar Televízióval közösen is. Ezeket a filmeket bizonyára a Hét valamennyi olvasója is látta, úgyhogy mindenki maga is képet tud alkotni magának a feladat nagyságáról. Tavaly rendeztünk egy nagyszabású kiállítást fotóművészeink alkotásaiból a bratislavai Művészetek Házában, A Szovjetunió művészfotókon címmel. A napokban nyílik meg egy fotókiállítás ugyancsak az APN anyagából az ötvenedik évfordulóval kapcsolatban a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség bratislavai székházában és minden nagyobb városban. Riporter: Milyenek az APN tapasztalatai a csehszlovákiai magyar lapokkal való együttműködés terén? Sugrin: Prágai irodánk megnyitása óta tartunk fenn — igen jó, gyümölcsöző kapcsolatokat különösen az Űj Szóval és a Héttel, de a többi magyar lap is igénybe veszi szolgáltatásainkat. Megjelennek tőlünk beszerzett külpolitikai kommentárok, riportok a Szovjetunió népeinek életéről, interjúk ismert személyiségekkel, de ugyanígy külföldi tudósítóink anyagai is, hiszen érthető, hogy minden újság nem rendelkezhet saját tudósítói hálózattal, különösen távoli országokban. Természetes, hogy az említett, évfordulókkal kapcsolatban felfokozódtak a szerkesztőségek igényei, cikkszerkesztőségünkön kívül különösen fényképszolgálatunk bonyolított le minden eddigit felülmúló forgalmat. Számos esetben ültünk együtt például, olykor a késő esti órákig is, a Hét szerkesztőségének képviselőivel, hogy kellőképpen előkészítsük a szovjet köztársaságokról készült nagyszabású cikksorozatot, amely — amennyire személyi kapcsolataim révén meg tudom ítélni — az olvasók széles rétegeinek igen nagy érdeklődésével találkozott. Riporter: Tudomásom szerint, Jurij Konsztantyinovics, ön igen sokat utazik, sokat van kinn a „terepen“, ahogy azt mondani szokás. Sugrin: Igen, így igaz. Mert amellett, hogy az itteni irodát vezetem, mégiscsak elsősorban és ízig-vérig újságíró vagyok. Tudósításokat küldök moszkvai központunknak, szovjet lapoknak az Önök szép országáról s szorgalmas, barátságos népéről. Riporter: Még egy utolsó, ezúttal személyes kérdést. Itt tanult meg ilyen jól szlovákul? Sugrin: Itt. Először Prágában voltam, rövid ideig, mielőtt átvettem volna az APN bratislavai kirendeltségének a vezetését. Talán egy hónapig tartott, amíg megtanultam szlovákul. Velem van feleségem — ő egyébként munkatársam — és hétéves kislányom is, aki jelenleg szlovák iskolába jár. Azt hiszem, ha mint tervezem, a jövő évtől többet fogok járni Dél-Szlovákiába, talán egy kicsit magyarul is megtanulok. Pár szó már így is rám ragadt: kérem, köszönöm meg hasonlók. Engedje meg, hogy ezúton kívánjak a szerkesztőségnek további jó együttműködést s a Hét valamennyi kedves olvasójának sikerekben gazdag boldog új esztendőt. Riporter: Szpasziba. Zdravsztvujtye, Jurij Konsztantyinovics! Sugrin: Viszontlátásra. A beszélgetést vezette: Tar)áni Andor ACSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Címlapunkon APN felvétel, Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztő- a 24. oldalon V. Pribyl felvétele ség: 328-65. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. T. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p. Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. INDEX: 45432.
