A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-22 / 51. szám
. A világon naponta óránként, percenként oktalanul ömlik a legértékesebb folyadék: a vér. Oktalanul és céltalanul — vagy épp nagyon is sienynyes célokért. Gondoljunk Vietnamra vagy más háború sújtotta országokra! Vagy gondoljunk a közúti balesetekre, amelyek ma már külön háborúként szedik áldozataikat, áldozataik ezreit, százezreit szerte a világon. Nálunk is. sajnos, ömlik a vér, minden ember legdrágább kincse, életének hordozója. Értelmetlenül és oktalanul. Igaz. az anyák Is vérben szülik meg magzataikat. Ok is sok vért veszítenek, olykor bizony túl sokat. De ez már értelmes, oélszerű „véráldozat". Amennyiben maga az élet értelmes és célszerű. Mi annak tartjuk. Ezért tartjuk nagyon fontosnak azt az intézményt és tevékenységét, amelyről alább szó lesz. Nem fájdalmas A hnúífai Járási Egészségügyi Központ transzfúziós állomásán vagyunk. Margita Brziakováv főnővérrel, az állomás vezetőjével az intézmény rendeltetéséről beszélgetünk. — Ez az állomás — mondja a főnővér — három egészségügyi körzetben, a hnúátaiban, a tornaijaiban és a rimaszombatiban gondoskodik a vér szakszerű begyűjtéséről, tárolásáról. és a kórházak egyes osztályainak, mentőszolgálatainak vérrel való ellátásáról. A vérátömlesztés nap mint nap életeket ment meg a kórházakban. ezért örülünk annak, hogy az emberek közül egyre többen értik meg, mekkora szolgálatot tesznek az egészségügynek, tehát embertársaiknak azzal, hogy önkéntes véradásra jelentkeznek. S még nagyobb az örömünk, ha a véradás nemcsak önkéntes, hanem ingyen^ is. Ügy vélem, ők, az ingyenes véradók értették meg valódi jelentőségét, pótolhatatlanságát ennek az akciónak, azt, hogy életmentésről van szó; s ezért áldozatot is hoznak, (itt rögtön megjegyezzük, hogy Margita Brziaková főnővér 1951-től rendszeres ingyenes véradó s ez év októberében megkapta a Jánský plakett bronzfokozatát). — Néha még mindig kevés a vér, azaz a kórházak, mentőállomások még jóval többet igényelnek — folytatja a főnővér —, úgy látszik, idei tervünket teljesítjük. Mér eddig 1035 polgártársunk adott ingyen vért, (Az ez évi terv 1050). Ez mindenekelőtt a körorvosok és üzemi orvosok, a Vöröskereszt és a többi tömegszervezet megértő együttműködésének köszönhető. Nagyon hasznos lenne, ha az egyes Vérünket embertársainkért A verátömleszto állomás szocialista munkabrigádja Laikáč elvtárs és munkatársnője üzemekben a vezetőket meg tudnánk győzni: ők mutassanak példát! Hiszen gyakran azzal vallunk kudarcot, hogy az üzemek vezetősége tartózkodik a véradástól, s ezt látva sökszor a már jelentkezett munkások is viszszalépnek. — Sokan talán félnek, vagy talán éppen károsnak, ártalmasnak tartják szervezetükre a véradást? — Lehet, hogy így van, de az biztos, hogy tévednek. A véradás egyáltalán nem fájdalmas és nem árt a szervezetnek. A 300—500 ml vért az egészséges ember csontveleje néhány hét alatt pótolja. A vérvételt előzetes orvosi vizsgálat után végezzük, s csak megengedett időközökben. Aki Folynak a CSEMADOK évzáró November 17-én plenáris ülést tartott a CSEMADOK rožňaval (rozsnyói) járási bizottsága. A plénum tagjain kívül részt vett a járás valamennyi helyi szervezetének elnöke és titkára. A megnyitót követően kedves műsorral lépett fel a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub irodalmi csoportja, majd Szőllős elvtárs, a járási bizottság titkára beszámolójának bevezető részében megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalapításának közelgő 50. évfordulójáról. A terjedelmes beszámoló összefoglalta mindazt, amit járásunkban az elmúlt tíz hónap alatt tett a CSEMADOK. összesen 288 tudományos előadást szerveztek és tartottak meg járásunk magyarlakta községeiben és a járási összejöveteleken. Az egészségügyi és jogi előadások mellett nagy érdeklődés nyilvánult meg a csillagászati előadások iránt; a tudományos ismeretterjesztő előadások révén a tudományos világnézettel és a technika legújabb vívmányaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A tanfolyamok közül az első helyre kívánkozik a hegesztő tanfolyam, melyen 33 hallgató szerzett oklevelet. Csaknem 300 szereplője volt a járásban a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalfesztiválnak. Mind Szllicén, mind pedig Csoltón „telt ház" előtt léptek fel az énekesek. Az érdeklődők kiállításon ismerkedhettek meg Juhász Gyula író életével, munkásságával. További rendezvények: 5 szerzői és 3 irodalmi est, 32 önálló esztrádműsor, 34 keretműsor és 26 egyéb kulturális műsor különböző alkalmakkor, amilyenek voltak: a járás felszabadulásának 27. évfordulója, farsang, nők napja, V. J. Lenin születésének 102. évfordulója, május elseje, a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulója és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója. Az énekkari mozgalomban rohamos fejlődés tapasztalható. Sajóvölgye néven megalakult Kuntapolca, Páskaháza, Pelsőc és Gömörhorka községek közös énekkara. Szádalmáson pedig a 70-tagú Petőfi Sándor úttörő énekkar. Tornagörgőn a női és a férfi kórusok tevékenysége érdemel említést. A járási rendezvényeken kívül nagy sikerrel szerepeltek a népdalverseny országos döntőjében is. Citerazenekaruk járásunkban egyedülálló. Rövid múltra tekintenek vissza, de nagy utat tettek meg az ősi zenei hagyományok ápolásának terén. Járásunkban a CSEMADOK tagsága az önkéntes társadalmi munkából is kivette a részét. Több ezer munkaórát dolgoztak kultúrházak építésénél, a város- és a faluszépítési akcióban a nyári mezőgazdasági csúcsmunkák idején segítségére voltak a földművesszövetkezeteknek. Az említett eredmények mellett fogyatékosságok mutatkoznak a műkedvelő színjátszás terén.
