A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-15 / 50. szám
ŠTEFAN MAJOR ISTVÁN I KOMUNISTICKY POSLANEC • KOMMUNISTA KÉPVISf ! < KOMMUNISTISCHER ABGEORDNETER * ■ ------------------ ---------------Csehszlovákia Kommunista Pártjának élen járó harcosa, a München előtti Csehszlovák Köztársaság kiemelkedő kommunista funkcionáriusa, Major István az idén töltené be 85. életévét. Eseményekben gazdag, küzdelmes életútja a kommunista mozgalom folytonosságát testesíti meg. A CSKP alapító tagjai közé tartozott, s megélte a szocialista forradalom győzelmét, azoknak az eszméknek a megvalósítását, amelyek értelmet adtak a munkásosztály szolgálatában eltöltött életének. Forradalmi tevékenysége, ma is példaként álló egyénisége szerves része azoknak a máig ható hagyományoknak, amelyek tanulságul, útmutatásul szolgálnak szocialista jelenünk formálásához. Major István a kommunizmus eszméihez a Nagy Október és a Magyar Tanácsköztársaság hatása alatt jutott el. Hosszú időn át falusi néptanítóként tevékenykedett, s a Duna menti földmunkások nap mint nap tapasztalt nyomora a társadalmi igazságtalanság elleni tiltakozásra késztette. Már az első világháború előtti években munkatársa lett a radikális és szocialista tanítók lapjának, az Űj Korszaknak. Az elnyomottak ügye iránti elkötelezettség válaszút elé állította. 1920 decemberében élére állt a földmunkások Verebély környéki sztrájkjának s ezért meg kellett válnia tanítói állásától. Aktívan bekapcsolódott a formálódó marxista baloldal harcaiba, s részt vett a CSKP helyi szervezeteinek létrehozáséban. Később a párt nyugat-szlovákiai lapját, a Népszavát szerkesztette, majd 1923-ban a vasutasok forradalmi szakszervezetének a titkára lett. Ugyanakkor beválasztották a bratislavai városi képviselő testületbe is. Neve egyre ismertebbé vélt, főleg az emberibb életért harcoló mezőgazdasági proletariátus körében. 1925-ben a kommunista párt képviselőjeként bekerült a parlamentbe, s 1929-ben tagja lett a CSKP ^gottwaldi központi bizottságának, amihez nem kis mértékben járult hozzá a bratislavai pártkerületben játszott szerepe, a gottwaldi irányvonal győzelemre jutását akadályozó r MAJOR ISTVÁN 1887. XII. 13 * 1963. IX. 19 ellenzékkel szembeni határozott fellépése. Major Istvánt 1930-ban a CSKP szlovákiai vezetőségének tagjává választották, s annak titkári tisztjét is ellátta. 1931-ben Major István nevét megismerte az egész haladó közvélemény. A burzsoázia a kosúti sortűzzel és a Major István ellen indított provokatív perrel próbált gátat vetni a gazda- s sági válság nyomón felerősödött kommunista mozgalom kiterebélyesedésének. E szándék kudarccal végződött. Major Istvánt a bíróság ugyan elítélte, de a széleskörű tiltakozás, amit a bírósági döntés kiváltott, jelentős mértékben hozzájárult a forradalmi mozgalom fellendüléséhez és internacionalizmusának elmélyítéséhez. Major István az egész szlovákiai dolgozó nép szimpátiáját élvezve hagyta el a leopoldovi börtönt, s a dolgozó nép vezéreként kapcsolódott be a kiéleződő osztályharc áramába. Fáradhatatlan szervezői és agitációs munkáját 1933-ban két évre megszakította moszkvai tartózkodása, a Lenin Iskola elvégzése. Hazakerülve minden erejével és képességével bekapcsolódott a kommunisták előtt álló új feladatok teljesítésébe — a fasiszta veszély elleni valamennyi haladó erőt tömörítő népfront megteremtésébe. A müncheni egyezmény után Major István hazája elhagyására kényszerült. A moszkvai kommunista emigráció tagjaként folytatta a fasizmus elleni harcát, a moszkvai rádió szlovák adásán keresztül segítette a nemzeti felszabadító mozgalmat. Major István élete összefonódott a kommunista párt küzdelmeivel. A második világháború után az egyéniségét mindig is jellemző odaadással a pártmunka szerényebb szakaszain vette ki részét a munkásosztály végső győzelméért folyó harcból és a társadalom szocialista átalakításából. Major István internacionalizmustól áthatott egyénisége jelentős mértékben hozzájárult a februári győzelem után a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldásának megalapozásához. Major István tevékenysége a politikai és társadalmi élet több területére kiterjedt. Adottságai és képességei elsősorban az agitációs munkában, a tömegek mozgósításában jutottak kifejezésre. Utat talált a hallgatóság szívéhez, őszinte szavaival, az elnyomottak gondjaival és bajaival azonosuló egyéniségének varázserejével széleskörű tiszteletet és megbecsülést vívott ki. Így lett a dél-szlovákiai földmunkások és az egész szlovákiai dolgozó nép szeretett népszónoka. Malőr István beszéde Major István egyéniségét következetes internacionalista magatartás jellemezte. A dolgozó nép közös, szociális és politikai érdekeinek védelmezésével, a nemzetiségi egyenjogúságért vívott harccal széleskörű, a nemzetiségi kereteken túlnövő elismerésre tett szert. Ennek igazi értéke akkor mutatkozott meg, amikor a kommunisták számára alapvető feladatot jelentett a nemzetek és nemzetiségek fasizmus ellenes felsorakoztatása. Az antifasiszta népfront — politika kibontakozása idején fáradhatatlanul hirdette Csehszlovákia népeinek összefogását. Neve elválaszthatatlan azoktól a hatalmas nép gyűlésektől, amelyeken Szlovákia magyarsága sikraszállt a demokrácia eszméje és a köztársaság megvédése mellett. Az 1938 szeptember 4-én megtartott tornád manifesztáción szárnyaló szavakkal tett hitet Dél-Szlovákia magyarságának jelentőségében az adott időszak keretein túlnövő elkötelezettsége mellett. A Magyar Nap egész oldalon számolt be a tornád nagygyűlésről és teljes terjedelemben közölte Major István beszédét. Szöveg: Kiss József Képek SZLKP KB Marxlzmus-Leninizmus Intézetének archívuma 10 hőt
