A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-08 / 49. szám
lisi/iS ii tá ja k A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Szlovákia téli sportközpontjai Szlovákiát bőkezűen áldotta meg a természet szépségekkel. Ezt mindenki elismeri, ennek örülünk, erre büszkék vagyunk. Ha azonban e szépségek kihasználásával, gyümölcsöztetésével kapcsolatban merül föl a téma, már nehezebb a véleményeket közös nevezőre hozni. A sportolás szempontjából ugyanis az időjárás két időszakra osztja be az esztendőt, nyárira és télire, s ezekbe beleolvad, mint átmeneti évszak, a tavasz és az ősz. A vízivilóg csakis nyáron használható ki, a tavakon, folyókon az ősz beköszöntésével elcsendesül az élet, így csak a hegyekről, azok kihasználhatóságáról beszélhetünk egész évi viszonylatban. A hegységek két sportág számára nyújtanak lehetőségeket: a természetjárás és a sízés számára. A természetjárás, hegymászás egész éven át űzhető, viszont a sízés kifejezetten téli sport. Az a néhány magas-tátrai völgykatlan, ahol örök hó van, legfejlebb csak néhány kisebb nyári síversenyre nyújt lehetőséget. A hegységek kihasználása sportközpontok építését követeli meg, és éppen ezen a ponton merülnek fel véleménykülönbségek. Megvannak-e az előfeltételei annak, hogy hegységeinkben nagy beruházásokkal kifejezetten téli sportközpontokat létesítsünk, melyek mint olyanok csak néhány hónapig használhatók ki egy esztendőben? — hangzik az egyik vélemény. — Megvannak! — adhatjuk meg a választ. Példaként felhozhatjuk a sí- • világbajnokságra épült sportlétesítményeket és szállókat. Ezek egész éven át foglaltak, és annak, aki akár nyári, akár téli szabadságát ott akarja tölteni, már jó előre gondoskodnia kell a szobafoglalásról. A Vrbici-tó közelében van a Mikulás és a Sokol hegyiszálló Szlovákia hegységei az Alpesekkel való összehasonlításkor hátrányban vannak. Ez igaz. Hegyeink alacsonyabbak, a kihasználható magasság 700—2000 méter a tenger szintje fölött, míg az Alpokban a felső határ meghaladja a 3000 métert. Igaz, hogy nálunk rövidebb a téli időszak, szeszélyesebbek a .hóviszonyok, mert gyorsabban áll be az olvadás. Az érem másik, pozitív oldalán azonban egész sor komoly érv esik latba a további téli sportközpontok kiépítése mellett. Hegységeink — éppen azért, mert alacsonyabbak, mint például az Alpok — könnyebben megközelíthetők, kisebb költséggel építhetők sífelvonók vagy függővasutak, egyszerűbb az üdülőközpontok készletekkel való ellátása. Ám a pozitív oldal legfőbb érve az ember érdeklődése a téli hegyek iránt. A téli sportok hódolóinak tábora évről évre növekszik. S ez hazánkban nem divathullám, mint a nyugati országokban: Svájcban, Ausztriában, Franciaországban; a sportolás a dolgozó tömegek természetes vágya a hegyek, a téli napfény és hó iránt. Főleg a nagyvárosok emberének a szervezete kívánja meg télen a hegyek nyújtotta felfrissülést. S ez a fő érv arra, hogy igenis minden erőnkkel további téli üdülő és sportközpontokat kell létesítenünk gyönyörű hegyeinkben. Miután többször is említettük, hogy téli sport- és üdülőközpontokat kell létesítenünk, az avatatlan olvasó azt hiheti, hogy ilyenek egyáltalában nem léteznek, vagy csak az a tátrai központ van, melyet a világbajnokságra építettek. Vannak a Magas-Tátrában, az Alacsony-Tátrában és a Kis-Fátrában, de ez ma már mind kévé?! Elmaradunk az osztrák, svájci, olasz és francia téli üdülőhelyektől, noha különösen az elmúlt tíz évben sokat tettünk, de lehetőségeinkhez mérten még mindig keveset. Milyen legyen egy korszerű téli üdülőhely? Az alapot a hegység, a terep adja meg. Az üdülő körzetében tehát meg kell lennie az előfeltételeknek a legkülönbözőbb téli sportok (sízés, bob, szánkózás és korcsolyázás) űzéséhez, s ugyanakkor tekintettel kell lenni a sportolók tudáskülönbségére is. Ugyanazon a lesikló-pályán nem sízhet egy jó és egy gyengébb síző, mert elkerülhetetlen szerencsétlenségre kerül sor. A kiépített bobpólyán nem szánkózhatnak átlagos képességű és tudású üdülők — ez világos. Elképzelhetetlen egy téli központ síversenyek nélkül, szükség van tehát — nem is egy, de néhány versenypályára. Mindennek, a tulajdonképpeni sportolásnak alapfeltétele az elszállásolás, az étkezés és a különböző szolgáltatások. És ez az a pont, ahol a legsérthetőbbek vagyunk. Noha az elmúlt években mór több nagyszerű szálló épült, téli üdülő- és sportközpontjainkban kevés az elszállásolási lehetőség és a meglévők legtöbbjében is hiányoznak a szolgáltatások (sportszer-kölcsönzés, javítás, oktatás stb). És kevés a sífelvonó. Tátralomnicon vagy Jasnán, a Chopok alatt sokszor órák hosszat kell várni, sorban állni egy menetjegyért a főszezonban! A Bystrá, a Kamenistá és a Smrečiny tövében kitűnő síterepek vannak És ami még fontos: a sportolók nem vágynak a hegyi szállók fényűzése után, sőt jobban érzik magukat a turistaházak és menedékházak miliőjében. S bár az utóbbi időben épült néhány hegyi szálló, turistaház, elégedettek nem lehetünk, mert Már több síközpontban létesítettek felvonót, de ez még mind kevés ... A sokat emlegetett romantikus táj: Donovaly, melynek környékén szintén jó sportolási lehetőségek vannak hiányoznak a higiéniai berendezések, nem is beszélve a szaunáról. A szakszervezeti üdültetés is egyre népszerűbb dolgozóink körében. Sajnos a szakszervezeti üdülők száma is egyenlőre nagyon kicsi, mert nincsenek megfelelő központok. Végezetül tegyünk egy rövid túrát téli üdülőhelyeinken. Kezdjük a Magas-Tátróval. A téli sportok szempontjából Tatranská Lomnica (Tátralomnic) a hegység szíve. Innen vezet fel a fűggővasút a Lomnici-csúcsra és a sízők még igénybe vehetik a felvonót a Kőpataki-tótól a Lomnicinyeregbe. Korszerű elszállásolás és kitűnő ellátás várja a vendégeket. Starý Smokovec (Ötátrafüred) lehetőségei is jók, Štrbské Pleso, (Csorbató) síterepei azonban még a kisigényű sízőket sem elégítik ki teljesen. A jövő Podbanskéé! Az Alacsony-Tátra északi oldala, Jasná fejlődött a legtöbbet a közelmúltban. A Chopokra vezető felvonón kívül több kisebb felvonó is épült — de mindezzel nem tart lépést az elszállásolási létesítmények építése. A déli oldalon a gyönyörű helyen fekvő Srdiečko sportszállót nem képes tehermentesíteni a Tálén épült Partizán szálló, mert az nagyon lent fekszik a Bystrá völgyben. A Certovicán (Ördöglakodalmán) és Donovalyban sem épültek újabb létesítmények az elmúlt években, több látogatót nem fogadhatnak be, mint azelőtt. Talán a Kis-Fátra körzetét jelölhetnénk meg legjobban kiépített téli központként. A Vrátna-völgy alsó és felső szakaszának terepkülönbsége a Chleb, a Grúň, a Priszlop felvonói jó és gyengébb sízők számára teremtenek igazi síparadicsomot. Éppen ezért itt még markánsabban domborodik ki az elszállásolási lehetőségek elégtelensége. Szlovákia hegyeivel nagy értéket ad nekünk a természet. Egyenlőre azonban nem tudunk élni ezzel az ajándékkal, nem használjuk ki megfelelően hazánk dolgozóinak és az idegenforgalom érdekeinek megfelelően. (k)
