A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-01 / 48. szám

A BIZTONSÁGOS GÉPKOCSI-VEZETÉS Az utóbbi időben erőteljes harc indult meg szer­te a világon a biztonságos autózás érdekében. A „csatasorba“ egyre több olyan szakember is beáll, akik a biztonságos vezetés kérdését a látás élettani vizsgálatával s e kutatások eredményeinek felhasz­nálásával igyekeznek megoldáshoz segíteni. A biztonságos vezetésre való törekvés egyik sze­rény jelét magunk is észrevehetjük útjainkon, ami­kor olyan gépkocsival találkozunk, melynek szélvé­dő előtti teljes felülete — matt fekete. Sajnos, ta­pasztalataim szerint sokan valamilyen új divatnak vélik ezt a fekete „díszt", és egyesek, hogy kö­vessék a divatot — befestik a motorháztetőt fényes feketére. Hát bizony ebben a formában a fényel­nyelő felület nem tudja betölteni azt a funkcióját, amelyre hivatott. Talán nem mindenki ismeri szemünknek azt a tulajdonságát, hogy ha egy új látvány kerül elénk - például benyitunk egy ismeretlen szobába —, minden esetben először a legvilágosabb, legnagyobb területre esik a tekintetünk. Majd miután szemünk „végigtapogatta" a látszögünkbe eső sötétebb fe­lületeket is, tekintetünk újra visszasiklik a legfé­nyesebb területre. És a folyamat kezdődik ismét elölről. A tapasztalat szerint tekintetünk „szíveseb­ben elidőz" a világos, fényes felületen, mint a matt feketén. Nem túlzás, amikor azt állítjuk: a világos tónus vonzza tekintetünket — a fekete taszítja! Gondoljunk csak azokra a közismert jelenségekre, amelyekkel valamennyien találkoztunk már, amikor a kiránduláson a tűzbe „bámultunk", vagy a csillo­gó víztükrön, a naplementén „felejtettük“ tekinte­tünket. Látásunknak ezt a tulajdonságát sok évszá­zada ismerjük. Szinte valamennyi vizuális művészet ezt a Jelentőséget használja fel egyik legfőbb ki­fejezési eszközéül. A világos tónusokkal, a fénnyel: kiemeli, kihangsúlyozza a lényeges pontokat — a sötétebb árnyalatokkal, az árnyékkal: elfedi, elta­karja a zavaró, lényegtelen részleteket. A felvetett probléma elméleti kitérője után ka­nyarodjunk vissza ismét a gyakorlathoz. A fekete motorháztető „tekintet-taszító“ hatása mellett egy másik jó tulajdonsággal is rendelkezik. A matt felület megszünteti a csillogásokat, tükröződéseket. Sok esetben az utcai lámpák, de különösen a nap­fény visszatükröződése a világos, fényes motorház­tetőn rendkívül zavaró, figyelemelvonó lehet. Első­sorban azok a gépkocsivezetők tapasztalhatják ve­zetés közben ezt a jelenséget, akik meglehetősen nagy felületet látnak kocsijukból. Saját kocsink tekintetelvonó hatása számunkra akkor a legerőteljesebb, ha a szélvédő előtti felület fehér, illetve ahhoz közelálló árnyalatú. A színská­lából a legvilágosabb színérzetet a sárga, valamint a narancs és a zöldessárga kelti. Mindezek a gondolatok élő, napirenden levő fel­adatok, különösen az autógyárak részéről. Hiszen a biztonságos vezetés jegyében születtek meg azok a látással kapcsolatos megoldások is, mint például a műszerfal matt fekete kiképzése, vagy a változ­tatható fényerejű műszervilágítás, amellyel a vál­tozó külső megvilágításhoz lehet alkalmazkodni. Igaz, mindez még kevés a biztonságos autózáshoz, de hatásukat jelentősen leronthatjuk azzal, ha pél­dául fehér nyloncsipketerítővel „díszítjük“ a mű­szerfalat. A MOTORKERÉKPÁR-GYÁRTÁS újdonságai Ennek a Hercules Wankelnak a sorozatgyártá- W, sát is már megkezdték. A. 300 kcm-nek megfe- * lelő bolygódugattyús motorja 23 lóerős. A vásárok és kiállítások városában, Kölnben megrendezett motorkerékpár-kiállításon renge­teg új modellt mutattak be. A kiállítás „sztárjai“ az elektro-mofák voltak, amelyek korunk egyik problémáját, a környezetvédelem világszerte tár­gyalt kérdését próbálják megoldani. A Hercules, Puch, Solo, Zündapp és Kynast gyárak mutatták be elektro-mofáikat, melyek csendes és szagtalan üzemükkel fordulópontot jelenthetnek a közleke­dés bizonyos területén. A szakemberek azonban még nem elégedettek az eredménnyel, mert az energiát tároló akkumulátorok gyorsan kime­rülnek, és az áramot megtakarító szabályozó elekt­ronika, amelyet a Puch és a Kynast alkalmaz, meglehetősen drága — a „villanygurulók“ még nem az utca emberének zsebéhez méretezettek. A motorkerékpáripar egyébként nagy igyeke­zettel próbálja csendesíteni termékeit, hogy ki­elégítse a hatóságok szigorú előírásait. A kölni kiállításon bemutatott és legnagyobb sikert elért gépek közül kettőt az alábbiakban mutatunk be olvasóinknak. A legújabb nagy Kawasaki világpremierje Kölnben volt. A 900 köbcentiméteres, dupla OHC, négyhengeres motor 82 lóerőt termel 8500 per­cenkénti fordulaton. *”Slllt® lll®t®|VH< ÚJ TALÁLMÁNYOK KÉRDEZ A KOMPUTER. A moszkvai gazda­ságstatisztikai intézetben Minszk—22 típusú elektronikus számítógép vizsgáztatja a diákokat. Erre az alkalomra az intézet hatalmas előadóter­mében gyűlnek össze a tanulók és a gép ötezer vizsgakérdés közül választja ki mindegyikük részére azt a húsz feladatot, amelyet meghatá­rozott időn belül kell megoldaniuk. A komputer emlékezete olyan kitűnő, hogy nincs két diák, aki egyforma kérdést kapna. Ha véget ér a vizsga, a megoldásokat is a számítógép ellenőrzi és még aznap este mindenki megkapja a megfe­lelő osztályzatot. A feladatok nehézségi fokát sta­tisztikai módszerekkel határozza meg a kompu­ter. Ha az azonos típusú feladatokat csak min­den második diák oldotta meg helyesen, erre közepes osztályzatot ad a gép. ÖNMŰKÖDŐ TELEFONHÍVÁS. Megkönnyíti a gyakran hívott állomások tárcsázását, kizárja a tévedéseket, időt takarít meg az „Autocall“ ne­vű új angol berendezés. Felemelve a telefon­­kagylót tárcsázás helyett csak megfelelő lyuk­kártyát kell beilleszteni a készülékbe. A beren­dezés letapogatja a lyukakkal kódolt számjegye­ket, ennek megfelelően villamos impulzusokat küld a telefonközpontba, létrehozza a kapcsola­tot, majd az első tálcába ejti a lyukkártyát. Hangszórós változata is van: ebben az esetben csak akkor kell felemelni a kagylót, amikor a hívott állomás jelentkezik. udomány echnika AZ OPIUM TRÓNFOSZTÁSA. Az ópium, a mor­fin és a kodein többé nem nélkülözhetetlen a modern gyógyításban — állítják az Egészségügyi Világszervezet szakértői. Az orvoslás szükségle­teit teljesen fedezi évente 1350 tonna ópium, de csaknem ennyi — 1200 tonna — kerül a fekete­piacra, nagy gondot okozva a tőkés országok ha­tóságainak. A legfontosabb ópium-származék a morfin, amelyet fájdalomcsillapításra használ­nak, továbbá a kodein, amelyet a köhögés és ugyancsak a fájdalom csillapítására rendelnek az orvosok. A természetes ópiumszármazékok pótlá­sára napjainkban már csaknem velük egyenér­tékű szintetikus készítmények állnak rendelke­zésre. Ezek a szintetikus készítmények nem egy esetben már jobbak, nagyobb hatásúak is a ter­mészetes ópiumszármazékoknál. A kínzó, száraz köhögés enyhítésére is vannak már a kodeinnel egyenértékű szintetikus készítmények. A hasme­nés csillapítására rendelkezésre álló szintetikus gyógyszerek egyenértékűek az ópiumszármazé­kokkal: egyes ilyen készítményeket már széles körben használnak. HOGYAN HAT A PENICILLIN? Amerikai és európai biokémikusok úgy vélik, sikerült felderí­teniük, hogy miként fejti ki hatását az emberi szervezetre a penicillin, az ismert antibiotikum. A penicillin — helyesebben a penicillinek olyan anyagok, amelyeket mikroorganizmusok, például gombák választanak ki, s akadályozzák a növé­nyek, baktériumok, állati sejtek növekedését. Már régebben tudták, hogy a penicillinek a pep­­tidegységek közötti keresztkötések és ezzel a na­gyobb sejtegységek felépülését akadályozzák. A legújabb kutatások kiderítették, hogy ez a nö­vekedésgátlás különösképpen két enzimet érint, mégpedig az endopeptidázt és a glikozidázt. Ha ezeknek a felépülését leblokkolja, megállítja a penicillin, többé nem épülhetnek fel a sejtek. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom