A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-24 / 47. szám

A SZOVJETUNIÓ I IMnHHHi ■HhHMHHMhHhHHHI eredetű, nyelve a perzsákéval ro­kon.) E század végén, az arab ura­lom bukása után, virágzó államala­kulat jött létre a közép-ázsiai tad­­zsik eredetű Szamanidák uralma alatt, de a 10. században a feudális anarchia állapotába került, s birto­kait a Karahanidák vették uralmuk alá. A 12. század elején államuk a karakitajok támadása következtében omlott össze. 1219—21-ben Közép- Ázsia területét s így Tádzsikisztánt is a mongolok hódították meg; ezek a területek Dzsagatáj kán birtokába kerültek. A 14. század folyamán Tádzsikisztán területének jelentős része Timur birodalmához, majd en­nek széthullása után a bokharai kánsághoz (a 18.sz. közepétől emirá­tus) került. A 17-19. század folyamán területén számos gazdasági és kul­turális szempontból elmaradott feu­dális kánság állott fenn. Közép-Ázsia meghódítása során Oroszország ki­terjesztette uralmát Tádzsikisztán északi területeire is, majd 1868-ban Szamarkand elfoglalásával, valamint azzal, hogy a bokharai emír el­ismerte Oroszország fennhatóságát, befejeződött Tádzsikisztán meghódí­tása. Až orosz cárizmus hódító, gyarmatosító politikájával szemben a 19. század 70—80-as éveiben nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki (1875. és 1885. évi felkelések). Tádzsikisztán gazdasági életében a feudális viszonyok további fennma­radása mellett a 19. század végén és a 20. század elején megindult a tő­kés fejlődés. Az Októberi Szocialista Forradalom után, 1917 novemberé­ben Észak-Tadzsikisztánban is létre­jöttek a szovjethatalom szervei, míg Tádzsikisztán területének nagy része a bokharai kánság, majd 1920 októ­berétől a buharai köztársaság kötelé­kében maradt. A szovjethatalom el­len 1921-től éveken át heves fegy­veres támadásokat intéztek a közép­ázsiai nacionalista mozgalom hívei, a baszmacsok; központjukat a Vörös Hadsereg 1922—23-ban szétverte. Ki­sebb baszmacs-csoportok tevékenysé­gét mindenesetre csak 1926-ban si­került felszámolni. 1924-ben megala­kult a Tadzsik Autonóm Köztársa­ság, amely 1929-ben a Szovjetunió keretében szövetségi köztársasággá alakult. Tádzsikisztán sokoldalúan fejlődő iparral és intenzív mezőgazdasággal rendelkező köztársaság. A Szovjetu­nió jelentős gyapottermelő körzete, fejlett szőlő- és gyümölcstermesz­téssel. A háború előtti ötéves tervek időszakában megindult a köztársaság iparosítása, kifejlődött a textil- és élelmiszeripar, valamint a bányászat. 1938-ban 6,2-szer annyi ipari termé­ket állítottak elő Tádzsikisztánban, mint 1913-ban; 1968-ig pedig az ipa­ri termelés az 1913. évinek a 76- szorosára emelkedett. Tádzsikisztán fejlett iparágai: a bányászat (kőszén, kőolaj, arany, polimetallikus ércek), a fémfeldolgozás, a gépgyártás, az energetika, a gyapjúkikészítés, a selyemkészítés és a konzervgyártás. Mezőgazdaságában a völgyekben a gyapot-, a kukorica- és gyümölcs­­termesztés, a hegyekben a félnomád juhtenyésztés dominál. Tádzsikisztán mintegy tizenkétszer annyi szenet és cementet, nyolczor annyi villamos energiát, kétszer annyi textíliát állít elő, mint határon túli szomszédja, Afganisztán, holott Afganisztán la­kossága hatszor annyi, mint Tádzsi­kisztáné. A tadzsikok kultúrája ősibb, mint sok európai népé. Két-háromszáz esztendővel a mi Halotti beszédünk születése előtt éltek és alkottak olyan nagy tudósok és költők (aki­ket az arabok, illetve a perzsák mellett a tadzsikok is magukénak vallanak), mint Abu All al-Husszain Ibn Abdallah Ibn Szína (Avicenna), Rúdakí Firduszi vagy Omar Khaj­­jám. Ugyanakkor a későbbi évszáza­dok történelmi eseményeinek követ­keztében a XX. század elején a bok­harai kánság keleti határvidékének számító Tádzsikisztán még elmara­dottabb volt, mint Közép-Ázsia töb­bi vidéke. A forradalom előtt Tádzsi­kisztánnak alig volt iskolája, 1914/15- ben mindössze 10 négyosztályos vilá­gi iskolát tartottak fenn a „benn­szülöttek“ gyermekeinek, 369 tanu­lóval; közép- és felsőfokú iskolák, valamint szakiskolák nem voltak. Az 1968/69-es tanévben a nyolcosztályos általános iskolákat 699 000 tanuló lá­togatta, 35 szakiskolának 32 700 tanu­lója volt, a dusanbei Lenin Egyete­men és a további 6 főiskolán 40 900 hallgató tanult. 1951-től működik a Tadzsik Tudományos Akadémia, 1968-ban 16 tudományos intézetében 888 tudományos munkatárs, a köz­társaság további tudományos intéz­ményeiben 4346 tudományos munka­társ dolgozott. A köztársaságban öt múzeum, nyolc színház, több rádió— és televízióadó működik. 1055 nyilvá­nos könyvtárában 6,7 millió kötetet tartanak nyilván. A legnagyobbak közé tartozik a dusanbei Firduszi Könyvtár, amely 1,7 millió kötet könyv és folyóirat mellett több ezer értékes kézirattal rendelkezik, és a Központi Akadémiai Könyvtár 600 000 kötettel. Dusanbe Híresek a tadzsik aranyhímzések Útépítés a tadzsik hegyekben (APN felvételek) Kérdéseink: 1. A tadzsikok többsége — férfiak, nők egyaránt — nem annyira dísznek, mint inkább a hőség ellen hímzett sapkát visel. — Mi ennek a neve? — Fez (1) — tübetejka (2) — turbán (x). 2. Perzsa költő, filozófus, az iráni, ill. tadzsik irodalom klasszikusa (1184—1292). A zsarnokság ellen, a nép jogaiért, a munka elismeréséért küzdő, de ugyanak­kor a béke szeretetére nevelő munkásságából kiemelkedik Busztán (Gyümöl­csöskert) című moralizáló, oktató költeménye és Gulisztán (Virágoskert v. Rózsáskert) című példázat- és novellagyűjteménye. Tulajdonképpeni neve Musarrif ad-Din bin Muszlih ad-Din Abdullah. — Milyen néven ismerjük? — Szádi (Sza'adi) (1) — Dzselál ed-Dirí Rumi (2) — Háfiz (x). 3. Dusanbe helyén a század elején csak egynéhány száz lakosú falu állt (Dü­­sambe) s a huszas évek közepe táján kezdett el fejlődni. — Hogy hívják a tad­zsikok a falut? — Kislak (1) - aul (2) - dilizsán (x). A 12. számú rejtvény megfejtői közül egyenként 100 korona értékű könyv­­utalványt nyertek: Kakas Gyula, Tekovské Lužany (Nagysalló), Szakái Károly, Trstice (Nádszeg), Szlgety Judit, Šafárikovo (Tornaija). 14 A beküldő neve................................................................................................... Meg­fejtés foglalkozása '. . ...................................................... 1 címe . .................................................................................................. I járás ... 1 .....................................................................--------------­­«________________________________________ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom