A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-17 / 46. szám
Kaucsuk-birodalom Joseph Három, a „tapper“ megsebzi a könnyező kaucsukfát A jehér nyersgumi, a latex inkább gyapotra, mint kaucsukra emlékeztet ,.Ön a Firestone gumiültetvény harbeli telepének területére lépett" A főváros Monrovia lakói minden örömüket tánccal le/ezik ki Libériát az Egyestilt Államokban felszabadított és Nyugat-Afrikába visszatelepített néger rabszolgák alapították 1847-ben a Guineai-öböl partvidékén, az úgynevezett Bors-parton. Libéria kezdettől fogva az Egyesült Államok befolyása alatt állt, 1909-ben pénzügyei amerikai ellenőrzés alá kerültek. Az ország legfontosabb mezőgazdasági terméke a nyersgumi, amelynek termelésében első helyen áll Afrikában és 7. helyen a világon. Majdnem minden gumiültetvény és valamennyi odavezető út a nagy amerikai gumimonopólium, a Firestone Tyre and Rubber Company tulajdonában van, amely kb. 450 000 hektár területre (1926 óta 99 évre szóló) koncesszióval rendelkezik, de egyelőre csak mintegy 120 000 hektáron termel és 50 000 munkást foglalkoztat. Cjabban a szintén amerikai Goodrich cég telepít gumiültetvényeket (koncessziós területe 200 000 ha). Monroviából délkeleti irányban utazom bérelt Volkswagennal az ország egyetlen valamirevaló autóútján. Még mindig Libériában járok, de ötven kilométer megtétele után az volt az érzésem, mintha átléptem volna a határt. Jobb kéz felől tábla jelzi: „A Firestone harbeli gumi ültetvényére lépett.“ Attól kezdve a kaucsukfák, az utak, az épületek, az emberek mind a Firestone cégé. Az öreg Harvey S. Firestone-ról megható történetet lehet olvasni mint olyan emberről, aki egyszerű szénégetőből lett milliomos. A szénégető később gumiabroncsokat kezdett gyártani előbb hintók, később gépkocsik kerekei számára, majd 1900-ban önálló vállalatot alapított, a Firestone Tyre and Rubber Companyt. Három év múlva 8503 dollár hasznot mutatott ki. Aztán a vállalat meggazdagodott a háborúkon, s különösen a mostani vietnami háborún. Egy B 52-es bombázó ugyanis pneumatikjaival csak negyvenszer tud startolni, aztán új Firestone abroncsokat kell rászerelni. 1964-ben a Firestone a tőkés világ 42. legnagyobb cége volt 1,1 milliárd dollár alaptőkével és 85 000 dolgozóval; 1970-ben már feltornázta magát a 32. helyre a világranglistán, tőkéje 1,3 milliárd dollárra és alkalmazottainak száma 102 ezerre emelkedett. A részvényesek osztaléka 26 százalék. Libériában 1924-ben kezdett vállalkozásba a F irestone: 87 000 acre földet bérelt (1 acre = 0,4 ha). Ez itt ugyanis a világ legnagyobb összefüggő gumiültetvénye, 12 millió kaucsuk tartalmú „hevea“ fával. A harmincas évek elején a libériái Firestone kaucsukiiltetvény (központja Harbel a Farmington folyónál) a világsajtó első oldalára került egy leleplezés után, miszerint rabszolgamunkát vesz igénybe. Az ültetvény vezetősége a helyi törzsfőnököktől bérelt munkaerőket: férfimunkásonként egy centet fizetett nekik naponta. A munkások nem kaptak fizetést, hanem csak utalványokat, amelyeket élelemre és ruházatra válthattak be a felügyelőknél. Az angol Christy vezette nemzetközi bizottság azután megállapította, hogy a Firestone cég a törzsi torzsalkodásoknál fogságba került négereket foglalkoztat, akiket „munkaközvetítő“ kupecek fejenként 16 dollárért vásároltak a törzsfőnököktől. A leleplezés, hogy ezen a modern ültetvényen rabszolgamunkát vesznek igénybe, olyan hatalmas botrányt kavart fel, hogy ennek következtében az akkori libériái elnök, King lemondott. Amikor egy „tappert“ fényképeztem, amint éppen megsértette a kaucsukfa törzsét, hogy aztán a kicsorgó kaucsuktejet felfogja, mint Harmadik Joseph mutatkozott be, és a nevén kívül csak annyit tudott angolul kimondani, hogy „Yessa“ — ami angol konyhanyelven annyit jelent, mint „igen, uram“. A gbande törzs tagja, és igazi neve Mbolo Ndeehindo, csak a Firestone emberei keresztelték el Josephre. „Harmadik“ azért lett, mert már dolgozott ott két másik Joseph. Másokat még cifrábban hívnak, mint például „Pay-Day“ (Fizetési nap), Christmas (Karácsony) és hasonlók. Josephnek fél méter hosszú, keskeny kéregcsíkot kell naponta 300 kaucsukfáról lehúznia, a „seb“ alján odaerősít egy fekete gumitálat, s ebbe néhány csepp folyadékot fecskendez, aminek az a tulajdonsága, hogy megakadályozza a drága kaucsuktej megdermedését. Kora hajnalban lát munkához, mert fél tizenegyig készen kell lennie — egy-egy fára egy perc ideje van. Azután végigjárja az előző nap megsértett fákat, a tálak tartalmát átönti egy vederbe és az így összegyűjtött kaucsuktejet beviszi a gyűjtőhelyre. Mindezért 30 centet keres naponta — ami megfelel egy palack sör, esetleg egy doboz cigaretta, egy pár harisnya vagy hat újságpéldány árának. Joseph nem tagja semmiféle szakszervezetnek, azt sem tudja, mi az a szakszervezet. 1949-ben megkísérelték megszervezni a munkásokat Harbelban és bérköveteléseket támasztani. Kivonult a rendőrség és a hadsereg egységei, a munkások lerombolták az igazgatóság épületét, felgyújtották az ültetvény egy részét, az összecsapásnak több tucat halálos áldozata volt. A Firestone évente 50 000 tonna nyersgumit termel itt (a világtermelés 2%-a) és szállít ki az Egyesült Államokba. Libériának 5,8 millió dollárt fizet évente, ez az exportált kaucsuk értékének egy százaléka, Libéria exportjövedelmének 68%-a és állami költségvetésének csaknem a fele. 1926-ban a Firestone cég 5 millió dollár kölcsönt nyújtott Libériának 40 évre, hétszázalékos kamatra, azzal a feltétellel, hogy az ország pénzügyeit amerikai szakemberek fogják irányítani. A kölcsönnek szerencsére csak a felét merítették ki, s a további kölcsönfelvételt leállították, különben katasztrofális következményei lettek volna. A szakemberek fizetése és szolgálati kiadásai ugyanis 270 000 dollárra rúgtak évente, vagyis 40 év alatt ily módon az egész kölcsön kétszeresét tették volna ki. Negyvennyolc éves libériái tevékenysége után a Firestone 1 (egy) libériái állampolgárságú volt alkalmazottjának fizet nyugdíjat. JAROSLAV BOUCEK
