A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-03 / 44. szám

a forradalmak városa A Kongresszusi Palota — három héttel a kiállítás megnyitása előtt A Szovjetunió 50. éve hívását sugározták az éterbe. A tisz­ti étteremben ma múzeum van. Itt láthatók azoknak a hősi matrózok­nak képei, emléktárgyai, akik részt vettek a forradalomban. Fél óra álombaringató utazás a Finn-öbölben a Rakéta szárnyasha­jóval és már ott is vagyunk Petro­­dvorec-ben, az egykori Peterhofban, a szökőkutak és a szobrok mesés vi­lágában. Pontosan délben megszólal a zene, és a hatalmas tömeg, turis­tacsoportok és egyéni kirándulók kí­váncsi tekintete előtt megkezdődik a páratlan színjáték, a magasba tö­rő, fehéren gyöngyöző vízsugarak szimfóniája. A Bolsoj kaszkad (nagy vízilépcső) szökőkutat 39 aranyozott bronz-szobor és dombormű diszítí~A második világháború idején, mielőtt a fasiszták idáig eljutottak volna, a szobrok nagy részét sikerült biztos helyen a földbe ásni, de így is sok szobor, a nyári palota és a park nagy pusztulást szenvedett. Egész fasoro­kat vágtak ki a németek. S amit csak lehetett, tönkretettek. Egy kis kiállítási pavilonban képekkel il­lusztrált tablókon mutatják be a pusztítás nyomait és az újjáépítés gondos, szakszerű munkáját. Lenin városát minden erőfeszítés ellenére sem tudták bevenni a fa­siszták. Pedig Hitler az Asztórla szál­lóban rendezendő győzelmi disz­­ebédre szóló meghívókat már ki is nyomatta. A 900 napos ostromzár alatt sokat szenvedett Leningrád né­pe. Nem volt villany, ivóvíz, meg-Leninyrádi lakónegyedek bénult a közlekedés, a napi fejadag 125 gramm kenyér volt. Több mint egymillió lakos vesztette életét. Nők, férfiak fegyvert ragadtak és a vörös hadsereggel együtt visszaverték az ellenség támadását. A befagyott La­­doga-tavon utat építettek — „az élet útját“. Ezen szállították az élel­met, a lőszert a városba, a betege­ket, aggokat, gyermekeket pedig ki a városból. A leningrádiak hős tet­te bekerült a történelembe, és büsz­kén viselik a „Hős város“ kitünte­tést. A harcokban elesett hősök em­lékét őrzi a Piszkarjevszkij temető, melynek homlokzatán ez a felirat olvasható: „Senkit nem feledünk, semmit sem felejtünk el!“ A háború sebei már behegedtek. Űj lakónegyedek fehér gyűrűje emel­kedik körös-körül a külváros pere­mén. Leningrád több mint négy­millió lakosával a Szovjetunió má­sodik legnagyobb városa, hatalmas ipari központ, korszerű gyárakkal és felejthetetlen történelmi és kulturá­lis emlékekkel rendelkezik. Ha este végigsétálsz a Nyevszkij proszpekten (Névai sugárúton) a vá­ros ütőerét érzed lüktetni a forga­tagban. A kivilágított város úgy ra­gyog, mint drága ékkő, az Anyics­­kov-híd bronzlovai ágaskodnak a fényben ... Üzletek, színházak, szál­lodák neonjai alatt a széles, tiszta járdán az emberáradat magával ra­gad, és nem tudsz betelni Leningrád csodás szépségével. OZSVALD ÁRPÁD Mire e sorok megjelennek, 32 terve­ző mérnök, belsőépitész, képzőművész és 500 munkás az utolsó simításokat végzi a prágai Fučík Kuitúrparkban „A Szovjetunió 50 éve“ kiállításon. Ez a kiállítás nagyságát és tartamát te­kintve egyedülálló Csehszlovákiában. Mintegy 25 000 m'J - 13 000 m* fedett és 12 000 mJ nyitott — területen kerül megrendezésre és átfogó képet nyújt a Szovjetuniónak, a világ első szocia­lista országának fejlődéséről a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól nap­jainkig. A népgazdaság, a tudomány és tech­nika fejlődését dokumentáló kiállítási részlegen helyet kap például egy 440 MW teljesítményű atomerőműnek, va­lamint az első, 5000 kW teljesítményű atomerőmű óriási turbinájának modell­je. Ugyanitt mulatnak be különböző tö­kéletes orvosdiagnosztikai készüléke­ket, korszerű sebészműszereket, köztük olyanokat, amelyek testszövetek és szervek összevarrására alkalmasak. Nagy területet szentelt a rendezőség a szovjet űrkutatás eredményeinek. Látni lehet a Szaljut orbitálls űrállo­más, a napsugárzás kutatását végző Prognoz automatikus űrállomás ma­kettjét, egy űrhajó kontejnerét s a Bajkonur kozmodrom dinamikus mo­delljét. A szovjet mezőgazdaság fejlő­dését a magas szintű agrártechnika és technológia és mezőgazdasági termé­kek gazdag palettája fogja dokumen­tálni. A kiállítás e részében kerülnek bemutatásra értékes nemes prémek: perzsa- (karaküljuh), nerc- és coboly­prémek. A kiállításon nap mint nap nagy­szabású kulturális műsort tekinthet meg a közönség. A Konkresszusl Palota kultúrtermében szovjet, cseh és szlo­vák népi együttesek, szórakoztató ze­nekarok és neves táncdalénekesek vált­ják majd egymást. Fellépnek Karel Gott, Waldemar MatuSka, Hana Zago­­rová, Eva Pllarová, Marcela Laiferová, Marte Rottrová, Pavol Hammel és má­sok. Délelőttönként cseh és szlovák színházi együttesek adnak külön a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulójára összeállított műsort. A kiállí­tás egész kéthónapos tartama alatt minden este más-más film kerül ve­títésre. Itt láthat majd a közönség o­­lyan klasszikus szovjet filmalkotásokat, mint a Patyomkln cirkáló, Tíz nap. amely megrengette a világot, Az anya. Csapájev, Lenin októberben. Polezsájev professzor, Vihar Ázsia fölött. A pus-Olvasóink figyelmébe ! Bizonyára igen sokan lesznek olvasóink között, akik november 7 és január 7 között megtekintik „A Szovjetunió 50 éve“ kiállí­tást Prágában és hazatérve szeretnék ott szerzett gazdag élmé­nyeiket, benyomásaikat másokkal is megosztani. Szerkesztősé­günk lehetővé teszi ezt a számukra! írják meg élményeiket, ta­pasztalataikat, azt, hogy milyen benyomással volt rájuk a kiállí­tás, mi tetszett ott nekik a legjobban, s mi közölni fogjuk ezeket az írásokat a Hétben. Az írásokat honoráljuk, azonkívül a lejobb írások beküldői között értékes tárgynyereményeket, könyves­utalványokat sorsolunk ki. Ne felejtsék el tehát élményeiket, benyomásaikat megírni a Hétnek! Várjuk leveleiket. SZERKESZTŐSÉG 17 kás ember, Alekszandr Nyevszkij, Szállnak a darvak, A negyvenegyedik, Ballada a katonáról, Emberi sors, Az ifjú gárda stb. A szovjet kultúra 50 éves fejlődését ezenkívül képzőművészeti alkotások — festmények, grafikák, plasztikák, szob­rok Is dokumentálják a kiállításon. Je­lentős helyet kapnak történelmi és mai plakátok, mutatványok a szovjet könyv­termésből, Lenin müveivel az élen, va­lamennyi szovjet köztársaság lakóinak nyelvén. A kiállított szovjet nép- és iparművészeti alkotásokat, szuveníreket helyben meg lehet vásárolni. A szovjet öltözködéskultúrából na­ponta öt önálló divatbemutatón kaphat ízelítőt a látogató. Kilenc csinos szov­jet manöken és egy dressman mutat be szebbnél szebb modelleket, értékes bundákat. A kiállítás 140 férőhelyes vendéglőjében pedig orosz és más szovjet népek ételkülönlegességeivel Ismerkedhet a közönség. Legalább tíz személy csoportos uta­zása esetén a vasút- és autóbuszvona­lakon 50 százalékos kedvezménnyel le­het a kiállításra utazni. Csoportos uta­zásokat a Cedok és valamennyi utazási iroda szervez. Prágában elsősorban a különvonatokkal érkező küldöttségek elszállásolásáról gondoskodnak. A szak­­szervezeti üzemi bizottságok a tömeges látogatás költségeit a kulturális és szo­ciális alapból fedezhetik. „A Szovjetunió 50 éve“ prágai kiállí­tás iránti érdeklődésre jellemző, hogy a f'edoknál eddig 70 000 külföldi láto­gató Jelentette be érkezését. — ta — A Kongresszusi Palota bal szárnya — itt lesz naponta ötször a szovjet divat­­bemutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom