A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-27 / 43. szám
A harmincas evek közepén kezdődött meg a rézérc kitermelése a kounradi lelőhelyen (kép). Az innen 20 km-re a pusztában felépült Balhas város rézkohászati kombinátja a legnagyobb a Szovjetunióban A gazdálkodásban a nomád állattenyésztés dominált, míg a földművelés csak kevéssé volt fejlett. A 18— 19. század során a mai Kazahsztán fokozatosan beolvadt az orosz birodalomba; az utolsó, a Nagy Horda által lakott terület 1846-ban lett orosz birtok. A 19. század folyamán megindult az addig főként állattenyésztéssel foglalkozó kazah nép áttérése a földművelésre, ami együtt járt a letelepedéssel. Ez a folyamat azonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után zárult le. A cárizmus gyarmatosító politikája több felkelést váltott ki, ezek közül nevezetesebbek: az 1783—97. évi, az 1836—37. évi, de különösen nagyszabású volt az 1916. évi nemzeti felszabadító felkelés, amit a cári hatóságok kegyetlenül vérbe fojtottak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1917 végén és 1918 elején létrejött a szovjethatalom. 1918 júliusában ellenforradalmár kozák csapatok elfoglalták Orenburgot és így elvágták az Oroszországi Szovjetföderációt Szovjet-Turkesztántól. Ettől fogva a polgárháború és az intervenció időszakában az ország nagy része a fehérgárdisták kezébe került és a Kolcsak elleni harc színterévé vált. A Vörös Hadsereg 1920 tavaszáig megtisztította területét a fehérgárdistáktól, és 1920 augusztus 26-án területén megalakult a Kirgiz Autonóm Szovjetköztársaság, mint az Oroszországi Szovjetföderáció része. (Régebben ugyanis — helytelenül — a kazahokat nevezték kirgizeknek, míg a kirgizek elnevezése karakirgiz — fekete kirgiz — volt.) 1924—25-ben hozzácsatolták a Turkesztáni Autonóm Szovjetköztársaság északi, kazahok által lakott területeit s a Kirgiz Autonóm Köztársaság felvette a Kazah ASZSZK nevet. Ez a Szovjetunió 1936-ban elfogadott új alkotmánya értelmében Kazah Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult. A szovjethatalom megteremtése előtt Kazahsztán elmaradott, félnaturális jellegű mezőgazdasági ország volt. A polgárháború súlyos károkat okozott az ország gazdaságának. A mezőgazdaságilag hasznosított földterület 1913-hoz képest 20 százalékkal csökkent; a gabonatermelés egyharmadára esett vissza, s az állatállománynak is csak egyharmada maradt meg. A kazah nép anélkül ment át a szocializmusba, hogy a kapitalista fejlődési fokozaton keresztülment volna. E bonyolult feladat megoldása egész sor sajátos intézkedéseket követelt a patriarchális-feudális viszonyok felszámolására. Kazahsztán szocialista átalakulásának döntő mozzanata volt az iparosítás. A második ötéves tervben (1928—37) a köztársaság ipara 2 milliárd rubelt kapott a szövetségi költségvetésből; számos mérnök, technikus és munkás vállalt munkát kazahsztáni építkezéseken és üzemekben. A háború előtti ötéves tervek időszakában mintegy 200 nagyüzem (köztük a csimkenti ólomkohászati és a balhasi rézkohászati üzem) létesült, Karagandában megnyílt a Szovjetunió harmadik szénbázisa, megépült a turkesztán—szibériai vasút és több más vasútvonal. Az ipari össztermelés 1940-ben az 1913. évinek 7,9-szerese volt. A második világháború idején 142 üzemet és több mint egymillió embert telepítettek át Kazahsztánba. Űj ipartelepek épültek és új ércbányákat nyitottak. így a köztársaság ipari össztermelése a háború alatt csaknem a másfélszeresére emelkedett. A háború utáni években száz meg száz új ipari létesítmény, bányaüzem, erőmű, sok város és település épült. Kazahsztán a szovjetköztársaságok között a harmadik helyen áll az ipari össztermelést tekintve. 1968- ban a kazah ipar produkciója az 1913. évinek 125-szöröse volt. Kazahsztán ma a Szovjetunió egyik leggyorsabban fejlődő köztársasága. Népgazdaságában vezető helyet foglal el a szén-, vas-, réz-, ólom-, horgany-, nikkelére-, foszforbányászat, az olajkitermelés és -finomítás, a vas- és színesfémkohászat. a_ mezőgazdasági gépgyártás, az építőanyag-, az élelmiszer- és a vegy-A SZOVIETUNIO k v ii 9* ^ jgmH 1\. ja& i ■ ■ A kazahok híres lovasok. Nemzeti játékuk: a birkózás, lóhát on . A A Lenin-palota Alma-Atában. Az épületkomplexum tervezőit és kivitelezőit 1971-ben állami díjjal tüntették ki ipar. A mezőgazdaságban a gabona a fő termény, ezenkívül termesztenek cukorrépát, dohányt, kukoricát és a déli területeken gyapotot. Kiterjedt az állattenyésztés. Kazahsztán juhállományát tekintve a második, szarvasmarha-állomány tekintetében a harmadik helyet foglalja el a szovjetköztársaságok között. Nyugat- Kazahsztánban számottevő a tevetenyésztés is. Kulturális élete egyre inkább fejlődik. Kazahsztánban tudományos akadémia működik. Egy egyetemén és 42 főiskoláján 1968'69-ben 188 400, 184 szakiskolájában 205 000 diák tanult, az általános iskolákat 3 066 000 tanuló látogatta. A köztársaságban 25 múzeum, 23 színház, több ťádió- és televízió-adóállomás működik, saját filmprodukcióról a „Kazahfilm“ gondoskodik. Kérdéseink: 1 t « 1. 1925-től Kzil-Orda volt, 1929 májusában Alma-Ata lett Kazahsztán fővárosa. Mi volt a köztársaság fővárosa 1925-ig? — Csimkent (lp — Dzsambul (2) - Orenburg (x). 2. 1935-ben alakult meg Kazahsztánban az Állami Filharmónia, amelyhez népi zenekar, énekkar és szimfonikus zenekar tartozik. Egy kiváló lírikusról nevezték el. Neve? — Csókán Valihanov (1) — Sz. Donentajev (2) — Dzsambul Dzsabajev (x). 3. Kazahsztán évi széntermelése mintegy 65 millió tonna. Ennek nagy részét egy 522 000 lakosú közép-kazahsztáni nagyváros környékének szénmedencéje adja, ezért itt hatalmas fekete- és színesfémkohászati kombinát épült. Melyik ez a gyorsan fejlődő város? - Temirtau (1) - Karaganda (2) - Balhas (x). A 10. számú rejtvény megfejtői közül egyenként 100 korona értékű könyvutalványt nyert; Almásy Mária, Trstice (Tósnyárasd), Juhász Attila, Čierna nad Tisou (Agcsernyő), Ternyila Irén, Veľké Trakany (Nagytárkány). A beküldő neve....................................................................................... Megfejtés foglalkozása ................................................................... 1 címe....................................................................................... 2 járás ....................................................................................... 3 41
