A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-20 / 42. szám

Az 1972-es ieliezovcei (zselizi) országos dal- és táncünnepélyen fellépő ukrán vendégegyüttes magyar kultúra ápolásával és ter­jesztésével járó többletmunkát. Szövetségünk bízik abban, hogy nagyon sok ilyen lelkes tagja van és lesz a jövőben is, hiszen ezt a tényt a CSEMADOK ma már mint­egy negyedszázados fennállása is fényesen igazolja. Mint fentebb is emlitette, az év­zárókon ismertetni fogják a XI. or­szágos közgyűlés határozatait. Tud­juk, hogy egyetlen beszélgetés kere­tén belül lehetetlen részletesen Is­mertetni a határozatokat, azért ké­rem, legalább néhány lényeges moz­zanatot idézzen fel. — A CSEMADOK XI. országos közgyűlésének határozatai alapján szeretnénk, ha a helyi szervezetek vezetőségei az eddigieknél kezdemé­nyezőbbek, önállóbbak lennének, s azt, hogy a közgyűlés határozatait ne úgy fogadnák majd, mint dog­mát, hanem a helyi sajátos viszo­Bízunk tagságunkban (A CSEMADOK évzárók el A CSEMADOK helyi szervezetei­nek életében az évzáró taggyűlések bizonyos határkövet jelentenek, hi­szen egy egész évi jó munka ered­ményeit hivatottak összegezni, ugyan­akkor feltárni a meglévő hiányossá­gokat, levonni belőlük a megfelelő következtetéseket s ily módon szabni helyes irányt a következő év felada­tainak elvégzéséhez. Mint eddig minden évben, az év­záró taggyűlések tartalmát tekintve, most is abból kell kiindulni, hogy a CSEMADOK elsőrendű feladata a csehszlovákiai magyar dolgozók kul­turális nevelése. Szocialista építő­­munkánkban nagy jelentőséggel bír az emberek esztétikai nevelése, a szocialista öntudat, az érzelmi és erkölcsi gondolatvilág gazdagítása, hogy ily módon is segítsük a politikai és gazdasági téren előforduló hiá­nyosságok kiküszöbölését ugyanak­kor a szocialista országokkal való szoros baráti kapcsolatok elmélyíté­sét. Az ez évi CSEMADOK-évzárók je­lentőségét nagyban emeli az a tény, hogy a megtartásukra kijelölt idő­szak (1972. október 15-től december 31-ig) egybeesik a Csehszlovák- Szovjet Barátsági Hónap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., valamint a Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulóját köszöntő ün­nepségekkel. Röviden, tömören fogalmazva eny­­nyit tudunk eddig az évzárókról. Megkértük ezért Héger Károlyt a CSEMADOK KB szervezési osztályá­nak vezetőjét, hogy válaszoljon az 1972-es évet összegező évzárókkal kapcsolatos kérdéseinkre, arra, hogy a taggyűlések tartalmát tekintve a helyi szervezetek vezetőségeinek mi­lyen fontos szempontokat, célokat kell szem előtt tartaniuk? lönös tekintettel az agitációs nép­művelő munka fokozására. Értékelni kell az 1971-es évzárón elfogadott határozatok, kötelezettségvállalások teljesítését és elő kell készíteni a tagságot a jövő évi járási konferen­ciákra, felvázolva azokat a terveket, amelyekkel a tagság hozzájárul majd a község szociális és kulturális éle­tének fellendítéséhez stb. Mindezeken kívül még egy epizód­dal is gazdagodnak az évzárók, ugyan­is a jövő évben új igazolványokat adunk ki a tagságnak. A későbbi igazolványcserék zökkenőmentes le­folyását ugyancsak az évzáró tag­gyűléseken kell megalapozni. Fontos, hogy minden helyi szervezet ezen a gyűlésen ellenőrizze, rögzítse tagsá­gának pontos létszámát. Nem szeret­nénk, ha az igazolványcseréknél tag­létszámunk csökkenő tendenciát mu­tatna, sőt ellenkezőleg célunk az, hogy ezzel az akcióval párhuzamo­san a helyi szervezetek vezetőségi tagjai széleskörű tagtoborzási ver­senyt indítva elősegítsék Szövetsé­günk tagságának jelentős gyarapo­dását. Ügy tudjuk, hogy az évzárók lehe­tőséget nyújtanak a vezető tisztsé­geket betöltők kicserélésére is. — Igen. Bár helyi szervezeteink vezetőségei egyre szilárdabbak, még­is, ha a további jó munka menete megkívánja, esetenként lehet cseré­ket eszközölni. Természetesen örül­nénk, ha a CSEMADOK tagsága szervezetének élére olyan embere­ket választana, akik már eddig is példát mutattak, a proletár nemzet­köziség hívei, s hogy számukra a CSEMADOK-ban vállalt tisztség nemcsak eggyel több funkciót jelent, de elsősorban megtisztelő bizalmat. Ennek tudatában teszik magukévá a nyokra alkalmazva valósítanák meg őket. Mindenki tisztában van azzal, hogy a legcélszerűbben megfogalma­zott határozat, terv is hatástalan, ha végrehajtói formálisan vagy helyte­lenül értelmezik őket. A XI. országos közgyűlés határo­zatai értelmében a CSEMADOK he­lyi szervezetek vezetőségi tagjai le­gyenek a kezdeményezők községük­ben az egyes tömegszervezetekkel való együttműködés terén, az egysé­ges és hatékony kulturális élet meg­teremtésében. Ugyanis vannak ki­sebb községek, ahol az egyes tömeg­szervezetek öncélú elszigetelődése folytán a kulturális-népművelő mun­ka az erők felaprózásához, a mun­ka szétforgácsolódásához vezet. A népművelési tevékenység kere­tén belül fontos az új munkaformák keresése, kialakítása. Olyan munka­formáké, amelyek egyaránt kielégí­tik mind az ifjúság, mind az idő­sebb korosztály igényeit. Többéves adósságunk a csehszlovákiai magyar munkásmozgalomban részt vett, ma még élő elvtársak küzdelmes múltjá­nak, átélt élményeinek a megismer­tetése. Sok olyan érdemes idős elv­­társunk van, akikről korunk nem­zedéke keveset tud. Ezt az adóssá­got nagyobb intenzitással kell tör­­lesztenünk. A népművészeti munka területén jóval nagyobb gondot kell fordíta­ni a szakemberképzésre, a szervezé­si és ösztönző munkára, amely ezt a képzést az illetékes szerveknél elő­segíti. A gyakorlat ugyanis azt mu­tatja, hogy helyi szervezeteink ré­széről sok esetben egészséges kezde­ményezés tapasztalható, de a meg­felelően szakképzett vezetők hiányá­ban szervezkedő kedvük, kezdemé­nyezésük kórba vész. Itt is akad hát tennivalónk bőven. Folytatni kell a munkát hagyo­mányos színjátszó mozgalmunk te­— A bevezetőben felsoroltakon kívül évzáró taggyűléseink jelentő­ségét nagyban növeli az a tény, hogy ebben az évben tartottuk a CSEMA­DOK XI. országos közgyűlését, s annak határozataival az évzáró tag­gyűlések keretén belül ismerkedik meg szélesebb körben is Szövetsé­günk tagsága. Az évzáróknak termé­szetesen egyik fő célja, hogy érté­keljék azt a munkát, amellyel a helyi szervezet tagsága mind a köz­ségben, mind munkahelyén hozzájá­rult a politikai, gazdasági és kultu­rális élet fejlesztéséhez. További fon­tos célja, hogy Szövetségünk minden tagja megismerje, elfogadja, magáé­vá tegye azokat a feladatokat, ame­lyek a CSKP KB határozatai alap­ján a CSEMADOK-ra hárulnak, kü­A biskupicei (fülekpüspöki) Palóc együttes rületén is. Sajnos a jelen időszak­ban e téren visszaesés tapasztalha­tó. Egészséges műsorpolitikával, jó szervező munkával azonban tovább­ra is minden erőnkkel támogatni kell e mozgalmat. Nagy közkedveltségnek örvendő sikeres rendezvényeinket — mint amilyenek a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny és a táncdal­­énekesek vetélkedői — magasabb szinten kell tovább vinnünk, fejlesz­tenünk. Egy további adósságtörlesz­tés: a munkásmozgalmi folklór át­fogó feltárása, feldolgozása a ma és a jövő nemzedékei számára — még szintén várat magára. Véleménye szerint mi a titka a jó, az Igazán sikeres évzárónak? — Nincs is titka. Nincs rossz év­záró, csak abban az esetben, ha azt rosszul, formálisan készítik elő. Te­hát csak hozzáállás kérdése, hogy az évzáró taggyűlés sikeres legyen, hogy mind tartalmában, mind for­májában teljesítse, feladatát, hogy ösztönzőleg hasson, irányt szabjon és felrázza még a leggyengébben működő helyi szervezet tagságát is, s ezáltal új célok elérésére, lelkes kulturális tevékenységre ösztönözze. A rosszul, átgondolatlanul előkészí­tett évzáró ugyanannyi munkát vesz igénybe, mint a kedvvel és alaposan átgondoltan szervezett. A lényeg, hogy a helyi szervezet vezetősége ne tekintse formális „muszáj“ ren­dezvénynek, hanem olyan fontos mozzanatnak, a kulturális munka érdekében, amelynek keretén belül egész sor elhallgatott, pangó problé­ma kerülhet megvitatásra. Mindez sikerülhet és különösen akkor, ha nemcsak a CSEMADOK-tagok, de az egész község kultúrát szerető és igénylő lakossága megjelenik a tag­gyűlésen. Persze sok függ a járási ve­zetőség munkájától is, attól, hogy a tervek időben elkészüljenek és időben eljussanak a helyi szervezetek veze­tőségeihez, hogy ugyancsak időben megtárgyalhassák azokat. Az előké­szítő munka oroszlánrésze azonban így is a helyi szervezetek vezetősé­geire marad. Lényeges, többek kö­zött az, hogy a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő propagóciós munka előzze meg a taggyűlést. A legtömegesebb részvételt csak így lehet biztosítani. Fontos továbbá, hogy az évzáróknak méltó kereteket adjunk. Gondolok itt a megfelelő helyiségekre, a tagságot vonzó tar­talmas kulturális keretműsorokra. Ezek mind fontos tényezői a tag­gyűlés egészséges légköre kialakítá­sának. Persze lényeges az is, hogy a rendezvény megtartsa munkajel­legét, ami korántsem azt jelenti, hogy ne baráti légkörben táruljanak fel a Szövetség, illetve a helyi szer­vezetek ténykedésében felmerülő problémák, mert csak így érvénye­sülhet teljes mértékben az évzárók legfontosabb célja: az ösztönző út­mutatás. Utoljára, de nem utolsó­sorban mindezt nagyban elősegíti egy konkrétumokkal foglalkozó problémákat felvető, Őszinte kriti­kára, vitára ösztönző beszámoló. A jó beszámoló alatt korántsem azt ért­jük, hogy az hosszú oldalakon ke­resztül valamiféle tudományos, ízű és általános kulturális kérdéseket boncolgató értekezés legyen. A be­számoló elsősorban a CSEMADOK helyi szervezetének és a falu kultu­rális életének sikereivel, hiányossá­gaival és a hibák felszámolásának lehetőségeivel foglalkozzon. Utaljon a munkában észlelt hibák okaira, de a már meglévő lehetőségek ki­aknázására is hívja fel a figyelmet. Tisztában vagyunk azzal, hogy sok munka Vár most helyi szerveink ve­zetőségeire és mindazokra, akik e munkában tevékenyen részt vesznek, de bízunk abban, hogy idei évzáró taggyűléseink révén nagymértékben sikerül felszámolni a ma még meg­lévő fogyatékosságokat, s hogy kul­turális munkánkban, melyet magyar dolgozóink érdekében végzünk, új utakon haladhatunk tovább. TKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom