A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-20 / 42. szám
Párt- és kormányküldöttség — Gustár Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, Lúd ík Sooboda hadseregtábomok, köztársasági elnöknek és Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnöknek a vezetésével — fogadta október 6-án, a Csehszlovák Néphadsereg napja alkalmából a hadsereg '0 tagú küldöttségét a prágai várban. Gustáv Husak, a CSKP KB főtitkára október 4-én fogadta a Német Szocialista. Egysegpart Koz ponti Bizottságának küldöttségét, amely Kurt Hagernak (jobbról a harmadik), a NSZEP KI Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével Csehszlovákiában tartózkodott Megkezdődött az ENSZ Közgyiíles 27. ülésszaka, amely Stanislaw Trepczyňski lengyel külügyminiszter-helyettest választotta elnökévé. Október 7-én Ján Cikker: JánoHk című operájának bemutatásával kezdetét vették az idei Bratislavai Zenei Ünnepségek. t ifi;' wk, I - jim! i> ti EB Választási csata az NSZK-ban Minél jobban közeledik november 19-e. annál inkább kiéleződik a választási küzdelem a Német Szövetségi Köztársaságban. A tét nem kicsi — általános vélemény szerint, amelyik párt győz a mostani parlamenti választásokon, hosszú időre megszerzi magának a hatalmat. Három évvel ezelőtt a szociáldemokrata—liberális kormánykoalíció a maga tizenkét mandálumos többségével erre még nem volt képes. Közben pedig még ez a hajszálnyi többség is lemorzsolódott: különböző okokból — elsősorban a kormány keleti politikáját ellenző — képviselők váltak ki a két kormányzó pártból, úgyhogy végül is „patt-helyzet“ állt elő: új Bundestag-választásokat kellett kérni. ' A kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt bármelyik párt győz, akár az SPD—FPD koalíció — Brandt és Scheel pártjai, akár a Barzel és Strauss vezette CDU—CSU, alapvető politikai változásokra aligha lehet számítani. A kereszténydemokraták nem szeghetik meg a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött ún. keleti egyezményeket, sem a rájuk is kötelező érvényű négyhatalmi megállapodást Nyugat-Berlinről, és kénytelenek lennének folytatni a tárgyalásokat az NDK-val (különben a két német állam viszonyát szabályozó szerződést a jelenlegi kormány még a választások előtt szeretné tető alá hozni). Az SPD—FPD viszont nem térne le a tőkés piacgazdálkodás útjáról, nem változtatna az NSZK viszonyán az Egyesült Államokkal, a Közös Piaccal és a NATO-val. Bizonyltja ezt. hogy a kereszténydemokraták tartózkodásukkal tulajdonképpen megszavazták a keleti szerződéseket, noha ezeket korábban foggal-körömmel ellenezték. Nem mindegy azonban, hogy kik és miként folytatják ugyanazt a politikát. Nem mindegy, hogy Barzel és Strauss vagy Brandt és Walter Scheel tárgyal a Szovjetunió vagy akár az Egyesült Államok, Kina. Franciaország, Anglia vezetőivel. Franz Josef Strauss, a potenciális külügyminiszter közismert nacionalizmusa pedig nyilvánvalóan ártana mind a keleti, mind a nyugati kapcsolatok fejlődésének. Jósolni — éppen a látszólag kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt — majdnem teljesen lehetetlen a választási harc kimeneteléről, A közvéleménykutató intézetek egymásnak ellentmondó jelentéseket hoznak nyilvánosságra, többnyire pártállásuk szerint, hogy ezzel is befolyásólyják a választókat. (Bár az ilyen előrejelzéseknek is megvan a veszélye, mint például azt a legutóbbi angliai választások bizonyították. A közvéleménykutató intézetek a Labour Party olyan elsöprő választási győzelmét jósolták, hogy a választók egy része — éppen ritkaszép tavaszi nap volt — elment kirándulni, ahelyett, hogy a választási urnákhoz járult volna: ez Wilsonnak a miniszterelnöki bársonyszékbe került, pártja az ellenzék padsoraiba szorult.) A kereszténydemokratákhoz közelállók a CDU—CSU egykétszázalékos győzelmét jósolják, a többnyire tárgyilagos felmérést végző Allensbach Intézet viszont szeptember végén azt jelentette, hogy az SPD 49 százalékot, az FPD 5 százalékot, a CDU—CSU pedig csupán 44 százalékot ér el. Nem tudni, hogy így történik-e. A kereszténydemokraták mindenesetre számíthatnak a megszűnőben levő újfasiszta NPD szavazóira, az SPD—FPD koalíció viszont elsősorban a munkavállalók és a fiatal nemzedék voksaira. A NYUGATNÉMET POLGÁR DILEMMÁJA Ki lesz a súlyosabb? (Vorwärts)
