A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-13 / 41. szám

Tudomány T ech FOLYADÉK-TISZTÍTÓ FILM. Az ame­. rikai Kodak gyár laboratóriumában több éves kísérletezéssel újfajta „fil­met“ fejlesztettek ki. Az „Eastman membrán" a fotofilmgyártásban alkal­mazott öntési technológiával készül és két különböző szerkezetű, tulajdonságú cellulozacetát-rétegből áll. Nem fény­képészeti célokra, hanem folyadékok tisztítására készül: lehetővé teszi a le­begő szennyeződések oldott tisztátlan­­ságok kiválasztását a szennyvízből. Se­gítségével kitűnő minőségű ivóvíz ké­szíthető a tengervízből, megtisztítható az üzemek szennyvize, de hasznosítha­tó a gyógyszer és élelmiszer iparban is. SZINTETIKUS PAPlR. A világ fakész­letei csökkennek, a papíripar fa alap­anyagainak ára egyre nő — emiatt Ja­pánban egyre inkább rátérnek a szin­tetikus papír előállítására. Becslések szerint 1978-ban a nyomópapírokban 23, a csomagolóanyagoknak 33, a rajz­papíroknak pedig 46 százaléka lesz szintetikus készítmény. Remélik, hogy az egyre tökéletesedő nagyüzemi mód­szerek az előállítási árakat is csökken­tik — ez idő szerint még 50—150 szá­zalékkal drágább a szintetikus papír, mint a hagyományos. Egyelőre sok gondot okoz még a szintetikus papír­­hulladékok megsemmisítése, hiszen a legtöbb műanyag csak nagyon lassan vagy egyáltalában nem bomlik el a szemétbe kerülve. Kétféle típusú mű­anyag-papírt gyártanak. Az egyik u­­gyanolyan szálas szerkezetű, mint a cellulózpapír, a másik típus a fólia, amely hőre lágyuló tulajdonságú. Sok­féle területen használják fel a szinte­tikus papírokat, amelyek víztaszítók, rn pfpffti rtflK CAPARIASZTO KABEL. A trópusi vi­zeken is megvédelmezhetik a cápáktól a tengerparti strandok fürdőzőit az amerikai és nyugatnémet kutatók kö­zös munkájával kifejlesztett riasztó be­rendezéssel. Elsőként a dél-afrikai Durban közelében levő tengerparti strandot látják el cápariasztó kábel­lel. A rendkívül erős, ellenálló pán­célzással ellátott rézkábelt több száz­méteres hosszúságban a tengerfenékre fektetik le a tengeröbölben. Az egyik végéhez nagy áramlökéseket szolgálta­tó impulzus-generátort kapcsolnak. Az áramimpulzusok végighaladnak a ká­belen az öböl másik partján elhelye­zett kábelvégig, majd onnan visszatér­nek az i,mpulzus-generátorhoz. A csu­pán a kábel körzetében ható áramim­pulzusok ártalmatlanok az emberre, az érzékeny cápáknak viszont erős, ezért remélhetően elriasztó fájdalmat okoz­nak. MAGAS LAZ ÉS SZÜLETÉSI REND­ELLENESSÉGEK. A tudományos ku­tatók mindeddig úgy vélték, hogy a terhes nők lázas megbetegedése után észlelhető magzati torzfejlődés kizáró­lag a kórokozónak (például a rubeola­vírusnak) a magzatra kifejtett közvet­len hatására vezethető vissza. Nyugat­német orvoskutatók legújabban állat­­kísérletekkel, továbbá klinikai megfi­gyelésekkel bebizonyították, hogy a ter­hesség korai szakaszában elszenvedett magas lázzal járó megbetegedés is okoz­hat születési rendellenességeket. A HALÁL A SEJTEK TÉVEDÉSE? A halál — mindannyian tudjuk elkerülhetetlen. Annál nagyobb a bi­zonytalanság abban a tekintetben, hogy mikor — és miért — következik be. Leslie Orgel, angol kutató már csak­nem egy évtizeddel publikálta azt az elméletét, hogy a sejtek öregedése „té­vedési katasztrófa“. Ezzel az elmélettel kapcsolatban a közelmúltban érdekes eredményre jutottak a londoni intézet kutatói. A Robin Holliday vezette ku­tatócsoport emberi fibroblaszt sejtek osztódását tanulmányozta szövettenyé­szetekben. Ezek a kötőszöveteinkben található sejtek a sejtbiológusok ked­velt kísérleti alanyai. Az angol kutatók megfigyelték, hogy a fibroblaszt sej­tek normálisan növekedtek és osztód­tak vagy ötven alkalommal, azután azonban növekedésük mértéke csök­kenni kezdett, s újabb 15 osztódás után a sejttenyészet növekedése meg­állt — a sejtek elpusztultak. Érdekes módon bizonyították be, hogy a sejt­halál nem a kísérleti eljárás következ­ménye volt. Kimutatták, hogy a fiatal emberek szervezetéből származó sej­tek a szövettenyészetben is tovább él­tek, mint az idős emberek szervezeté­ből származók — a fiatal emberek sejtjei a kísérleti körülmények között is jóval többször osztódtak, mint az idős emberekéi. Még meggyőzőbb bi­zonyíték, hogy a Werner szindrómában — az idő előtti öregedést okozó örök­lött betegségben — szenvedő emberek sejtjei jóval előbb beszüntették osztó­dásukat a sejttenyészetekben. Hogyan illeszthetők be ezek a kísér­leti eredmények Orgel elméletébe? Or­gel azt állítja, hogy az öregedést a hi­bás fehérjék egyre növekvő felgyü­lemlése okozza. Ezek a tévedések — amelyeknek az az oka, hogy a „különc" RNS rosszul fordítja le az információ­kat, vagy a DNS szenved maradandó mutációt — kezdetben csak elvétve je­lentkeznek, ahogyan azonban folytono­san gyűlnek, hatásuk is egyre érezhe­tőbb lesz. A sejt élete szempontjából még döntőbb, hogy a tévedés felborít­ja a fehérjék gyártásában létfontossá­gú enzimek szintézisét. Miután a sejt anyagcseréje integrált természetű, a hibás fehérjék jelenléte még több hi­bás fehérje gyártásához vezet, ezért a hibás fehérjék felgyülemlésének mér­téke exponenciális. A hibás fehérjék mennyiségének döntő elszaporodása — a tévedés katasztrófája — vezet azután a sejttenyészet halálához. Orgel elméletére korábban csak gom­batenyészetekkel kísérletezve sikerült némi bizonyítékot szerezni. Az angol kutatóknak most sikerült kimutatni a hibás glukóz-6 — foszfát-dehidrogenáz enzim mennyiségének jelentős megnö­vekedését az emberi tüdőből származó öregedő fibroblaszt-sejtekben. Érzékeny mérési módszerekkel kimutatták, hogy a hibás enzim mennyisége a teljes en­zimmennyiség 25 százalékát is elérheti — ezt a pontot elérve, elpusztul a sejt­tenyészet. A kísérletek során egyes fibroblaszt-szövettenyészetekbe 5 — fluorouracilt kevertek — olyan vegyü­­letet, amely megrövidíti a sejttenyé­szetek életét és mutációkat vált ki. Va­lóban a sejtek osztódása 32 osztódás után megszűnt, az ellenőrző szövette­nyészet sejtjei viszont 67-szer osztód­tak. Egyelőre még nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a hibás enzim a következménye és nem az oka az öregedésnek. De miért nem öregszenek a ráksejtek? A sejtműködés rejtett folyamatainak olyan kérdése ez, ame­lyet még nem sikerült megoldani. :nitQ M0t®r ® TOGLIATTIBAN, a Volgái Au- démia keretében. Munkatársai olyan tógyár harmadik futószalagja is meg- elméleti tételek kidolgozzásával fog­­kezdte működését, š a VAZ-2103 jel- lalkoznak, amelyek segítségével a zésű autókat állíja elő nagy sorozat­ban. A két kilométer hosszúságú fu­tószalagot évi 220 ezer autó gyártá­sára tervezték. A gyár másik két fu­tószalagjának a kapacitása ugyan­ennyi. Mint ismeretes, a Volgái Autógyár 1970. szeptemberében kezd­te meg a VAZ-2101 jelzésű Zsigulik gyártását, amelyből a következő év­ben már 172 ezer készült. A második futószalag 1972. januárjában kezdett működni. ® MAGYARORSZÁGON az idén ötmilliárd forintot fordítanak útépí­tésre, útkorszerűsítésre. A rajkai át­kelőhelyet is korszerűsítik, és a Du­nakanyar forgalmának javítását szol­gáló Vác—Szob-i utat is kiszélesítik. © A NŐK NEM VEZETNEK ROSSZABBUL, mint a férfiak. Ezt statisztikával bizonyítják a biztosí­tók. De hozzáfűzik: „Viszont más hibákat követnek el...“ A nők pél­dául gyakrabban megszegik az elő­zés szabályait, rosszul kanyarodnak, nem néznek hátra, ha kinyitják a kocsiajtót stb. Ezzel szemben szinte soha sem ütköznek az előttük hala­dó kocsi hátsó részének, csak nagyon ritkán tévednek le az úttestről, és szigorúan tartják magukat a „Jobbra hajts!“ előírásaihoz. © HARKOVBAN, a nagy ukrán ipari központban újabb — ezúttal gépgyártási — tudományos intézet létesült, az Ukrán Tudományos Aka­tervezők automatikussá tehetik bár­mely erőgép tervezését; legyen szó akár motorkerékpár motorjáról, akár a hőerőmű blokkjáról. A harkovi szakemberek most újabb típusú autó és traktormotoron dolgoznak, amely gázturbinán alapszik. A forgatónyo­­matékot közvetlenül a turbina ten­gelyéről adják át a kerékre, a sebes­séget pedig üzemanyagadagolóval szabályozzák. Üzemanyag gyanánt egyébként bármilyen olajfrakció, sőt nyersolaj is használható. Az ilyen típusú motorban az üzemanyag tel­jesen elég, ennélfogva a motor gaz­daságosabb, a kipufogógáz pedig jó­val kevesebb mérgező anyagot tar­talmaz. © ÜJ FAKULTÁST NYITOTTAK a Kazányi Repülőgépipari Egyete­men, amelyen a Volgavidéki Tatár Autonóm Köztársaság Tatáriában épülő autógyára számára képeznek majd mérnököket. Ez lesz a Szov­jetunió legnagyobb autógyára. Az egyetemen korábban számítás- és irányítás-technikai fakultást is szer­veztek. ® AZ ÉV ELSÜ FELÉBEN egy­millió hétszázezer külföldi érkezett Magyarországra. Ez 3,6 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. A legtöbb külföldi vendég csehszlo­vákiai volt. A nyugati országokból a legtöbb turista az NSZK-ból érke­zett Magyarországra. Az autópiac újdonságai Feltűnően sok motoros házat épí­tenek mostanában a Ford különböző gyárai, az úgynevezett Tranzit mo­dellek vázára. Az aránylag szűkre szabott, de összkomfortos — kétlite­res, négyhengeres V-motorral haj­tott — guruló házikóban gyakran zu­hanyozófülke is található. A nyugatnémetországi Volkswagen autógyárban már elkészültek a jövő évi modellek prototípusai. A 411-es utóda, farmotoros 412-es és a front­hajtású K-70 is csak kevés változási mutat, mindkét gép azonban lénye­gesen tökéletesebb, mint elődjeik. A gyár úgy látszik, betartja régi elvét „Fejleszteni és nem változtatni!“ (Gyári fotók) Levelesládánkból ÚJÍTÁSOK - TALÁLMÁNYOK MINDENES AUTÓDARU. A Német Demokratikus Köztársaság sebnitzi emelőgépgyárának ADK 63-2 típusú univerzális forgótornyos autódaruja immár négy világrészben szerzett jó hírnevet. A teljesen hidraulikus műkö­désű és a vezetőfülkéből irányítható berendezés egyik nagy előnye a rend­kívül gyors helyváltoztatás. Utazóse­bessége 55 km óra. Hat különböző tar­tozékával jóformán minden munkára befogható az építőanyag — és építő­iparban, előregyártásban, csőfektetés­ben, és általában mindenütt, ahol biz­tonságos és gyors anyagmozgatásra van szükség. Hálózati árammal is működ­tethető. Különleges, 12 méter emelő­magasságú, forgó gémmel is felszerel­hető, amelyet helyváltoztatáskor né­hány mozdulattal össze lehet hajtani, s így szükségtelen leszerelni. Egy to­vábbi toldalékrésszel 26 méterre nö­velhető az emelőmagasság, 1,5 Mp te­herbírással, — 6 méteres rakodási tá­volsággal. Vasárnap délután indultam Komárnóból (Komáromból) Bratíslavába. Kora tavasszal jártam kocsimmal utoljára a komárnói betonúton, amikor az út minden szakasza kifogástalan állapotban volt. Sajnos, ezt most nem állíthatom, sőt, vannak egyes szakaszok, melyeken a közlekedés életveszélyes. Ezen segíteni lehet, és minden bizonnyal az út karbantartói a munkálatokat még a tél beállta előtt elvégzik. Az illetékesek figyelmét azonban két olyan tényre szeretném felhívni, melyeket sürgősen meg kell oldani. Az egyik: az út tisztántartása! A száz kilométeres útszakaszon négy (!) törött ablakú autóval találkoztam. Az útról felpattanó kő okozta a törést. A másik: este, amikor Bratislavából vissza­utaztam körülbelül kétszáz szembejövő autóval találkoztam és nem túlzók, ha azt állítom: a kocsik ötven százalékának a fényszórói, lámpái nem voltak rend­ben. Minden gépkocsivezető tudja, hogy mit jelent útközben ilyen autóval ta­lálkozni. Az illetékeseknek — vasárnap is! — ellenőrzéseket kellene végezniök, biztosan sok közúti balesetet előzhetünk meg. ha hibás lámpájú kocsikat leállí­tanak. Dr. P. A., Komárno Bratislavában dolgozom, és rendszerint csak a késő délutáni, vagy esti órák­ban indulok vissza lakóhelyemre. Nagyon bosszant, ha hibás beállítású, vagy vagy hibás fényszórójú kocsival találkozom, de a legjobban az bosszant, hogy az illetékes szervek nem törődnek kellően a kerékpározók ellenőrzésével, akik a legtöbb esetben lámpa nélkül, és visszaverő tükör nélkül közlekednek. Kérem, kísérletképpen végezzenek ellenőrzést a szenei úton, az „eredmény" minden bizonnyal meghökkentő lesz. És a kavicsot, köveket szállító kocsik rakományát is elenőrizni kellene! Szerintem, az említett autóúton hetente legalább két tucat kocsinak a szélvédő ablaka törik el! S. L. Galánta

Next

/
Oldalképek
Tartalom