A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-06 / 40. szám

ßozva Szlovákia magyar folklóranya­ga. Nem elég tehát néhány motívu­mot ismerni, de szükséges a népi­táncok szerkezeti felépítésének ala­pos ismerete is, mert enélkül a ko­reográfus folklórtudása csak a felü­letes ismerethalmaz marad. Ebből adódik aztán, hogy a leg­több cselekményes táncprodukció formanyelve, kifejezésmódja sok esetben balettutánzat, pantomímele­­mek, operettstílusjegyek és népltánc­­motivumok keveréke. A mai témájú cselekményes tán­cokkal való kisérletezés vagy alkotás dicséretes, de sohasem szabad elfe­ledni, hogy a mai életet is Jóval mé­lyebbre ásva kell bemutatni. Érde­mes ezen elgondolkodni, mert ezzel kapcsolatban a jövőt illetően is ha­­gyon sok probléma vetődik még fel. Mindez összefügg azzal is, hogy né­hány koreográfus a színvonalat ki­zárólag azzal méri, hogy valamiféle furcsa gigantikusságra törekszik. Táncát teletömi cselekménnyel, min­den mélyebbre hatolás, összefogó nemzeti, népi alap nélkül, holott mint ahogy más művészeteknél is Így van, a táncművészetnél sem ez a fejlettség mércéje. Egyetlen művé­szeti ágazatban sem létezett soha el­sődleges vagy másodlagos műfaj, s ez érvényes a táncművészetre is. Például egy egyszerű, de szépen ki­dolgozott lírai népi leánytánc lega­lább olyan értéket képvisel, mint egy pontosan kidolgozott cselekmé­nyes tánc. A mérce kizárólag a mű színvonalához kapcsolódik. Hiszen a lírai egyszerű, eredeti táncokban fel­lelhető sokrétű színesség nagyon gaz­dag lehetőségeket rejt magában. E táncok gazdag lehetőségeinek ki­aknázása útján lehet csak eljutni a bonyolultabb szerkezetű, de semmi esetre sem magasabb rendű téncpro­­dukclók előadásáig. A Szőttes ezt a nagyon fontos tényezőt tartotta szem előtt. A Szőttes tehát a mindmáig kiak­názatlan, de a sokszínű és a lehető­ségekben gazdag utat választotta. Kí­vánjuk, hogy minden anyagi és szer­vezési problémája megoldódjon, s a továbbiakban még nagyobb művészi sikereket érjen el. Utoljára, de nem utolsósorban idézzük dr. Vasil Choma művelődés­­ügyi miniszterhelyettes felszólalását: „A lehető legjobb benyomást tette rám az együttes, s csak gratulálni tudok mindazoknak, akik fáradoztak létrehozásán és jelenleg is támogat­ják ezt a tehetséges együttest. Jövő­beni munkájához sok sikert kívá­nok!“ T. KASZA IDA megnyilvánulásait népi együtteseink sem hagyhatják figyelmen kívül. Az azonban nagy hiba, ha ennek ürü­gyén nem az eredeti alapanyagra épít, nem abból indul ki a koreo­gráfus. Hiszen a legegyszerűbb, de valódi folklórra alapozott népltánc még ma is jó fegyver a kispolgári ízlés ellen. Az új témájú cselekmé­nyes táncokat is a népi, a nemzeti folklóranyagból kiindulva, azt ma­gasabb szintre emelve kell kifejezni, szakavatott kézzel továbbfejleszteni. Ehhez azonban elkerülhetetlen ma­gának a folklóranyagnak alapos is­merete. Vannak, akik abban a tév­hitben ringatják magukat, hogy ha azt a néhány jól ismert népi motí­­vum-anyagtartalékot élénk fantáziá­val szétbontják és hozzácsapnak hoz­zá nem illő idegen elemeket, pótolni tudják azt, hogy nem kizárólag az eredeti anyagra építettek. Nem lehet érvelni azzal sem, hogy általános csehszlovákiai gazdag magyar népi jellegű táncot alkotott a koreográ­fus, amíg nincs felgyűjtve és feldől-Szakvélemények a Szőttesről spekuláció. Az együttes koreográfu­sa a földön jár, igyekszik erős ala­pokat építeni és nem akar azonnal a csillagokig tömi. Ez az értékes alaposság és egyszerűség máris si­kert hozott, s ez lesz további mun­kájának is a legjobb fedezete. Tehát becsülendő az eredeti folklór-anyag­hoz való hozzáállása s ez az, amit esetenként hiányolok az Ifjú Szívek, a magyar félhivatásos együttes ko­reográfiáiban." Dr. Milan Leiták, a Szlovák Tudományos Akadémia dol­gozója: „Sajnos, vannak koreográ­fiák, amelyek csak hiperstilizációk­­nak nevezhetők ...“ Bvetozár Sveh­­lák, a Szlovák Tudományos Akadé­mia dolgozója: „A Szőttes műsorá­nak dramaturgiáját jónak tartom, s ami különösen tetszik, hogy olyan műsort mutatott, amilyet egy ki­sebbségi együttestől elvártam. Be mutatta saját népművészetét. Vagyi Dél-Szlovákla vidékéről gyűjtött anyagokat színvonalas színpadi fel­dolgozásban. Javaslom azonban, hogy jelenlegi műsorát rövidítse: a szava­latokat s néhány zenei számot ki kellene hagyni a műsorból. Kár az Is, hogy a Szőttesnek fölöttébb sze­gényesek a színpadi kosztümjei.“ Do­rothea Tóthová, a Zeneművészeti Főiskola tánctanára: „A Szőttes mű­sorát egy évvel ezelőtt is láttam. Mindenki tudja, milyen rövid idő ez, egy problémákkal küzdő, műked velő együttes életében. Mégis meré­szen állítom, hogy a Szőttes sokat fejlődött. Azon túl, hogy valódi ere­deti népművészeti műsorral mutat­kozott be, külön öröm számomra, hogy a Három erdélyi tánc című ko­reográfiával is találkoztam a ma esti bemutatón. Ügy vélem, hogy a ma­gyar folklóranyagban olyan gazdag vidék, mint amilyen Erdély, meg­érdemli a figyelmet. Szinte csak ter­mészetes, hogy értékes célok eléré­séért küzd a Szőttes és koncepciója nagy reményekre Jogosít.“ Dr. Kli­ment Ondrejka, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia dolgozója: „Mikula- Kvoőák: Verbunkos és trescsák cí­mű koreográfiája csalódást okozott nekem. Ügy vélem, hogy ehhez a folklóranyaghoz valahogy nem illett az ilyen jellegű szatirikus feldolgo­zásmód ..." Összegezésként néhány gondolat felvetődik még a táncprodukciókkal kapcsolatban, hiszen a szakvélemé­nyek is javarészt azzal foglalkoztak és jogosan, mert a népi együttesek műsorszámainak magvát lényegében a táncprodukciók alkotják. Nagy általánosságban elmondhat­juk, hogy majdnem minden koreo­gráfus igyekszik mai életünkből me­rített cselekményes tánckompozíciót alkotni. Természetes, hogy a mai élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom