A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-06 / 40. szám
ßozva Szlovákia magyar folklóranyaga. Nem elég tehát néhány motívumot ismerni, de szükséges a népitáncok szerkezeti felépítésének alapos ismerete is, mert enélkül a koreográfus folklórtudása csak a felületes ismerethalmaz marad. Ebből adódik aztán, hogy a legtöbb cselekményes táncprodukció formanyelve, kifejezésmódja sok esetben balettutánzat, pantomímelemek, operettstílusjegyek és népltáncmotivumok keveréke. A mai témájú cselekményes táncokkal való kisérletezés vagy alkotás dicséretes, de sohasem szabad elfeledni, hogy a mai életet is Jóval mélyebbre ásva kell bemutatni. Érdemes ezen elgondolkodni, mert ezzel kapcsolatban a jövőt illetően is hagyon sok probléma vetődik még fel. Mindez összefügg azzal is, hogy néhány koreográfus a színvonalat kizárólag azzal méri, hogy valamiféle furcsa gigantikusságra törekszik. Táncát teletömi cselekménnyel, minden mélyebbre hatolás, összefogó nemzeti, népi alap nélkül, holott mint ahogy más művészeteknél is Így van, a táncművészetnél sem ez a fejlettség mércéje. Egyetlen művészeti ágazatban sem létezett soha elsődleges vagy másodlagos műfaj, s ez érvényes a táncművészetre is. Például egy egyszerű, de szépen kidolgozott lírai népi leánytánc legalább olyan értéket képvisel, mint egy pontosan kidolgozott cselekményes tánc. A mérce kizárólag a mű színvonalához kapcsolódik. Hiszen a lírai egyszerű, eredeti táncokban fellelhető sokrétű színesség nagyon gazdag lehetőségeket rejt magában. E táncok gazdag lehetőségeinek kiaknázása útján lehet csak eljutni a bonyolultabb szerkezetű, de semmi esetre sem magasabb rendű téncprodukclók előadásáig. A Szőttes ezt a nagyon fontos tényezőt tartotta szem előtt. A Szőttes tehát a mindmáig kiaknázatlan, de a sokszínű és a lehetőségekben gazdag utat választotta. Kívánjuk, hogy minden anyagi és szervezési problémája megoldódjon, s a továbbiakban még nagyobb művészi sikereket érjen el. Utoljára, de nem utolsósorban idézzük dr. Vasil Choma művelődésügyi miniszterhelyettes felszólalását: „A lehető legjobb benyomást tette rám az együttes, s csak gratulálni tudok mindazoknak, akik fáradoztak létrehozásán és jelenleg is támogatják ezt a tehetséges együttest. Jövőbeni munkájához sok sikert kívánok!“ T. KASZA IDA megnyilvánulásait népi együtteseink sem hagyhatják figyelmen kívül. Az azonban nagy hiba, ha ennek ürügyén nem az eredeti alapanyagra épít, nem abból indul ki a koreográfus. Hiszen a legegyszerűbb, de valódi folklórra alapozott népltánc még ma is jó fegyver a kispolgári ízlés ellen. Az új témájú cselekményes táncokat is a népi, a nemzeti folklóranyagból kiindulva, azt magasabb szintre emelve kell kifejezni, szakavatott kézzel továbbfejleszteni. Ehhez azonban elkerülhetetlen magának a folklóranyagnak alapos ismerete. Vannak, akik abban a tévhitben ringatják magukat, hogy ha azt a néhány jól ismert népi motívum-anyagtartalékot élénk fantáziával szétbontják és hozzácsapnak hozzá nem illő idegen elemeket, pótolni tudják azt, hogy nem kizárólag az eredeti anyagra építettek. Nem lehet érvelni azzal sem, hogy általános csehszlovákiai gazdag magyar népi jellegű táncot alkotott a koreográfus, amíg nincs felgyűjtve és feldől-Szakvélemények a Szőttesről spekuláció. Az együttes koreográfusa a földön jár, igyekszik erős alapokat építeni és nem akar azonnal a csillagokig tömi. Ez az értékes alaposság és egyszerűség máris sikert hozott, s ez lesz további munkájának is a legjobb fedezete. Tehát becsülendő az eredeti folklór-anyaghoz való hozzáállása s ez az, amit esetenként hiányolok az Ifjú Szívek, a magyar félhivatásos együttes koreográfiáiban." Dr. Milan Leiták, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója: „Sajnos, vannak koreográfiák, amelyek csak hiperstilizációknak nevezhetők ...“ Bvetozár Svehlák, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója: „A Szőttes műsorának dramaturgiáját jónak tartom, s ami különösen tetszik, hogy olyan műsort mutatott, amilyet egy kisebbségi együttestől elvártam. Be mutatta saját népművészetét. Vagyi Dél-Szlovákla vidékéről gyűjtött anyagokat színvonalas színpadi feldolgozásban. Javaslom azonban, hogy jelenlegi műsorát rövidítse: a szavalatokat s néhány zenei számot ki kellene hagyni a műsorból. Kár az Is, hogy a Szőttesnek fölöttébb szegényesek a színpadi kosztümjei.“ Dorothea Tóthová, a Zeneművészeti Főiskola tánctanára: „A Szőttes műsorát egy évvel ezelőtt is láttam. Mindenki tudja, milyen rövid idő ez, egy problémákkal küzdő, műked velő együttes életében. Mégis merészen állítom, hogy a Szőttes sokat fejlődött. Azon túl, hogy valódi eredeti népművészeti műsorral mutatkozott be, külön öröm számomra, hogy a Három erdélyi tánc című koreográfiával is találkoztam a ma esti bemutatón. Ügy vélem, hogy a magyar folklóranyagban olyan gazdag vidék, mint amilyen Erdély, megérdemli a figyelmet. Szinte csak természetes, hogy értékes célok eléréséért küzd a Szőttes és koncepciója nagy reményekre Jogosít.“ Dr. Kliment Ondrejka, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója: „Mikula- Kvoőák: Verbunkos és trescsák című koreográfiája csalódást okozott nekem. Ügy vélem, hogy ehhez a folklóranyaghoz valahogy nem illett az ilyen jellegű szatirikus feldolgozásmód ..." Összegezésként néhány gondolat felvetődik még a táncprodukciókkal kapcsolatban, hiszen a szakvélemények is javarészt azzal foglalkoztak és jogosan, mert a népi együttesek műsorszámainak magvát lényegében a táncprodukciók alkotják. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy majdnem minden koreográfus igyekszik mai életünkből merített cselekményes tánckompozíciót alkotni. Természetes, hogy a mai élet