A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-29 / 39. szám
Október 3 Október 4 Október 2 Október 8 1887-ben ezen a napon született Charles Edonard Le Corbusier svájci építész, festő és szobrász. (Elhunyt 1965. IX. 28-án.) Október 7 1857-ben ezen a napon született Ferenczi Zoltán irodalomkritikus, Deák, Petőfi és Eötvös életrajzírója. (Elhunyt 1927. V. 31-én.) Történelmi tükör (1972. X. 2. - 1972. X. 8.) 1867-ben ezen a napon született Timrava, valódi nevén Božena Slančíková szlovák írónő. (Elhunyt 1951. XI. 27-én.) 1912-ben ezen a napon hunyt el Viktor Konsztantinovics Kurnatovskij orosz forradalmár. Lenin harcostársa. (Született 1868. VI. 28- án.) 1942-ben ezen a napon végezték ki Budapesten Schönherc Zoltánt a CSKP és a Magyar Kommunista Párt kiemelkedő egyéniségét. (Született 1905. VII. 25- én.) 1942-ben ezen a napon végezték ki Uuchenu aldban Steiner Gá- 1 irt. a CSKP kiemelkedő harcosát. (Sziilet. tt 1887. IX. 9-én.) 1967-ben ezen a napon gyilkolták meg Ernesto „Che“ Guevarát, latin-amerikai forradalmárt, F. Castro harcostársát. (Született 1928. VI. 14-én.) 1957-ben ezen a napon hunyt el Szabó Lőrinc költő. (Született 1900. III. 31-én.) 1872-ben ezen a napon született Schöpflin A- ladár irodalomtörténész és kritikus. (Elhunyt 1950. VIII. 9-én.) 1947-ben ezen a napon hunyt el Max Planck német fizikus. (Született 1858. IV. 23-án.) 1957-ben ezen a napon bocsájtották Föld-körüli útjára a Szovjetunióban az első űrhajót. A HÉT vendége Dr. Töigyesiy György, államdíjas vegyészmérnök, a bratislavai Műszaki Főiskolán az analitikai magkémia tanára — 1931-ben Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) születtem, Itt végeztem az elemi iskolát és a gimnázium első öt osztályát, majd Komáméban (Komáromban) érettségiztem. A vegyészmérnöki diplomát a bratislavai Műszaki Főiskolán szereztem meg. 1951. szeptember 15-én — tehát éppen húsz évvel ezelőtt — a bratislavai Műszaki Főiskola vegyészeti tanszékén pedagógus, tanár, kutatói munkatárs lettem ... Dr. Tölgyessy György óllamdíjas vegyészmérnököt, a bratislavai Műszaki Főiskola magkémiai tanszékének a professzorát— azt hiszem — olvasóinknak nem kell külön bennitatnom. Az elmúlt évek során számos tudományos ismeretterjesztő cikke jelent meg lapunkban is. Tudományos munkásságának eredményeit szerte a világon ismerik, nagy elismeréssel szólnak róla. Sikereit, eredményeit bizonyítja cseh, magyar, szlovák, német, orosz, angol és francia nyelven kiadott az a több mint két tucat szakkönyve is, melyek különböző hazai és külföldi kiadóvállalatoknál jelentek meg, és az is, hogy analitikai magkémia terén elért eredményeket ismertető két tudományos szaklapnak, az angol nyelven megjelenő Journal of Radioanalytical Chemistrynek és a Radiochemical and Radioanalytical Letters-nek főszerkesztője. • A magfizika és a magkémia, különösen az analitikai magkémia területén a kutatók különösen az elmúlt évtizedben nagy eredményeket értek el. Tudomásunk szerint Varga professzorral, a bratislavai tanszék vezetőjével az új tudományág megalapítása területén olyan munkát végeztek, melyet az egész világon elismernek. Kérem, vázolja olvasóinknak kutatómunkájuk lényegét. — Amikor pedagógusként az itteni vegyészeti tanszékre kerültem, még szó sem volt az analitikai magkémiáról. Ezt az új tudományágat az elmúlt évtized során mi alakítottuk ki. Kezdetben az analitikai kémia tanszékén dolgoztam. Ott kezdtem kialakítani az analitikai magkémiát. Többéves fáradságos munka után, 1959-ben szerveztük meg a radiológiai és sugárkémiai tanszéket. • Mivel foglalkozik a radiokémia és mivel a sugárkémia? — A radiokémia az atommag radioaktív sugárzásának tulajdonságaival, vizsgálatával és a radioaktív sugárzás alkalmazásával foglalkozik: — különböző jelenségek megvilágítását teszi lehetővé. A sugárkémia viszont azokkal a kémiai jelenségekkel foglalkozik, amelyeket az anyagban a magas energiájú sugárzások váltanak ki. Például: sugárhatásos sterilizálás, tartósítás, sugárhatásos polimerizálás, vagyis műanyagok előállításra radioaktív vagy röntgensugárzással stb. • Hallottuk, hogy a kutatóintézetek a radioaktív izotópok segítségével nagyszerű eredményeket érnek el, a kriminalisztikában is. — Ma már minden korszerűen felszerelt kriminalisztikai laboratóriumnak radiokémiái osztálya van, ahol az aktivizációs ellenőrzést végzik. Ennek a munkának az a lényege, hogy bizonyos anyagot neutronokkal sugároznak be. Mint ismeretes, a neutronok behatolnak az atommagba, és a nem aktív atomokat radioaktívakká teszik. Tehát az, ami azelőtt nem sugárzott, a neutronbesugárzás után sugároz. A sugárzás energiáját illetően minden elemnek jellegzetes sugárzása van. Az alfa, beta, vagy gamma sugárzás alapján meg tudjuk állapítani, hogy tulajdonképpen milyen elemekről van szó. És ez a lényeg. Az aktivizációs elemzésnek az a nagy előnye, hogy fantasztikus kis mennyiségű anyag alapján is meg lehet állapítani annak összetételét. A kriminalisztikában például elég egy egy centiméteres hajszál ahhoz, hogy pontosan megállapíthassák, hogy a gyanúsított-e a tettes, vagy nem, mert a haj spektruma annyira individuális, hogy nem találunk két olyan embert, akinél ez ugyanaz lenne. Éppen ebben a hónapban a skóciai Glasgowban nagy nemzetközi kongresszuson az aktivizációs elemzésnek a kriminalisztikában való felhasználásával foglalkoznak majd a tudósok és a kriminalisták, nyomozók. • A radioaktív izotópokat az orvostudományban is eredményesen alkalmazzák. Milyen új eredményeket várhatunk ezen a téren? — A radioaktív izotópokat az orvostudomány a diagnosztikában és a terápiában, tehát a betegségek megállapításánál és a gyógyászatban használja. Legújabban különböző szívmegbetegedéseknél, például a vérkeringés sebességének a megállapításánál nagy szerepet játszik az új tudományág. Óriási aktivitású sugárforrásokat tudunk előállítani, de nem tudjuk még azt, hogy azok későbben milyen hatást válthatnak ki a szervezetben. Itt a generációs hatásokra gondolok. Ezért ma a gyógyítás terén a klasszikus módszereket alkalmazzák. Sugárforrásként azelőtt rádiumot használtak, ma pedig radioaktív kobaltot (Co00). Sugárzó anyagok segítségével ma már sikeres agyműtéteket is végeznek, de le kell szögeznem: agyműtéteknél a lézersugárzással lényegesen jobb eredmények érhetők el. • Milyen feladatok megoldásán dolgozik jelenleg tudományos munkacsoportjával és mik a legközelebbi munkaterveik? — Kutatócsoportommal egy állami programon dolgozunk. A feladat: radioaktív kriptongáz előállítása, gyakorlati felhasználása az analitikai kémiában, fizikában és az ipar különböző területein. Ez nagyon érdekes és széleskörű feladat. Radioaktív kriptont lehet alkalmazni a különböző égitestek atmoszférájának, összetételének a meghatározására. • Jelenleg milyen szakkönyvön dolgozik és hány könyve jelent meg eddig? — Jelenleg a huszonnyolcadik könyvem van sajtó alatt. Most fejezem be egy, az Egyesült Államokban megjelenő, öt kötetből álló sorozatnak az utolsó részét, és lektorizálom azt a munkámat, melyet rövidesen Moszkvában adnak ki. Ezenkívül sok szakcikket, előadást írok, és természetesen tanítok. Készülök az október 2-án kezdődő párizsi nemzetközi konferenciára, ahol szintén előadást tartok. FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságinak képit hetilapja. Megjelenik ni OBZOR kiadóvállalat gondoláiéban. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: tósserkasztö: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-84, sierkezztázág: 328-85. SzerkesztOség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Oottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Koilce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem Örsünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és leválkézbesltO. INDEX: 45432. Címoldalunkon Absolon a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
