A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-15 / 37. szám

FRANCISCO GOYA meglepetésében szóhoz sem tudott jutni. Bambán bámulta a csodálatosan szép hercegnőt. — Szerdán este Madridban várom... Remélem, eljön — folytatta Cayetan. Nem bánja meg... Néhány kellemes napot töltünk el együtt... — Sajnos, szerdán és csütörtökön a királynőt portrézom — hebegte idegesen Goya, — nem mondhatom le, a király­nő megsértődne. — És ha lebetegedne, lemondhatná a festést? — kérdez­te szemrehányóan a hercegnő, majd folytatta: Vagy az a jött-ment olasz nő többet jelent önnek, mint én? — Szerdán Madridban leszek, ha megengedi, este meg­látogatom — válaszolta Goya, megcsókolta Cayetan kezét, elköszönt. ■ Goya mindjárt másnap reggel visszautazott Madridba. A királynőtől néhánysoros levélben kérte elnézését azzal, hogy kislánya Elenita megbetegedett, sürgősen haza kel­lett utaznia. Goyát otthon újabb meglepetés fogadta. A szent inkvizíciótól kapott idézést, melyben felszólították, hogy megjelenése nagyon fontos és kötelező. Felesége, Jozefa idegesen, kisírt szemmel fogadta. — Viselkedéseddel a legnagyobb bajba sodorsz minket is! — mondotta. — Erkölcstelenül élsz, nőügyeid miatt téged is elitéinek, lehetetlenné tesznek! Arra még soha sem gondoltál, hogy mi lesz kislányoddal és velem, ha ezt az életet folytatod? — Don Pablo Oterot is letartóztatták. Téged azért Idéz­tek az inkvizíció elé, hogy megfélemlítsenek — szakította félbe Jozefa szemrehányását Estere. — Jovellanos érde­kében szóltál, ezért akarnak megfélemlíteni! — Nem megyek el! Semmi közöm a politikához! — je­lentette ki dühösen Goya. ■ Estere és Jozefa kérésére Goya mégis elment az inkvi­zíció tárgyalására, ahol többek között Pablo Oterot, Sze­­villa volt kormányzóját és hadvezért szintén eretnekséggel és istenkáromlással vádolták. — Don Pablo Otero! A tanúk vallomása szerint, ön azt hangoztatta, hogy a Római Birodalom pogány császárai emberségesebbek voltak, mint a katolikus uralkodók. Ki­jelentette, hogy a katolikus egyház vezetői elvetemültek és züllött gazemberek. Azt hangoztatta, hogy Spanyol­­országban eltiporják mindazokat, akik a szabadságért küzdenek, és azt, hogy a jelenlegi politikai helyzetet csak úgy oldhatjuk meg, ha a francia forradalom példáját követjük... Svájcban felkereste az eretnek Voltairt és műveit spanyolra fordította — vádolta a volt kormányzót az inkvizíció elnöke, majd megkérdezte: — Beismeri bűnösségét? Don Pablo Otero sokáig szótlanul állt, megtörölte kőny­­nyes szemét, majd halkan válaszolt: — Igen, bűnösnek érzem magam. Az inkvizíció elnöke ezután Maria Rosario Gomezt, az énekesnőt szólította az inkvizíció elnöksége elé. — önt is eretnekséggel, lázitással vádoljuk! Olyan tiltott dalokat énekelt, melyekkel bűnre csábította az embereket! Bűnösnek érzi magát? Maria Rosario Gomez nem válaszolt. Nyugodtan állt, közben az inkvizíció elnökségét mustrálta. Goya azonnal felismerte Maria Rosariot. Lelke lázadozni kezdett, mert ismerte mindazokat a dalokat, melyek miatt az inkvizíció elé állították az énekesnőt. Az inkvizíció elnöke ingerülten megismételte a kérdést: — Feleljen! Bűnösnek érzi magát? — Miért lennék bűnös? Mi a vétkem? Bűn az, ha anyáink, a nép dalait éneklem? — Elég! Nem beszéljen! Tudja, hogy azokat, akik nem vallják be és nem bánják meg bűnüket, elítéljük, és az országhatáron máglyán égetjük el? — Tudom! Igazságtalan és embertelen ítéleteiket az egész országban ismerik! — Hallgasson! Beismeri bűnösségét? — Nem! Ártatlan vagyok! Az inkvizíció rövid tanácskozás után meghozta ítéletét: ľahlo Oterot nyolc évi rabságra, Maria Rosario Gomezt pedig máglyahalálra ítélték. ■ jG'iya undorral és lelkileg összetörtén távozott az inkvi­zíció üléséről. Bezárkózott műtermébe. Senkit sem akart látni, senkivel sem akart beszélni. Sokáig tétlenül ült, tűnődött, majd rajzolni kezdett. Megrajzolta mindazt, ami felkavarta lelkét, nyugalmát. (Folytatjuk) A francia filmgyártás uj re­ménysége Muriel Catala, aki a Le Sauveur című filmben Horst Buchholz oldalán termé­szetes játékával mindenkit el­bűvölt. Sztárfotók Maria Baxa — Antonioni fel­fedezése — a L’occhio deli ’urga­­no olasz filmben tűnt fel. A szakértők nagy jövőt jósol­nak a szőke művésznőnek. Bibi Andersson nevét a világ Ingmar Bergman filmjei ré­vén ismerte meg. Egyik leg­újabb filmje: szovjet—syéd koprodukció, címe: Ember a túloldalról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom