A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-25 / 34. szám
T Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1966. április 26. ülésén, hosszú vita után döntötték el, hogy a jubiláns, XX. nyári olimpiai játékok rendezési jogát a bajor főváros: München kapja. A fontos döntés után Münchenben azonnal munkához láttak. Günther Benisch egyetemi tanár, építészmérnök az előkészítő bizottság megbízásából kidolgozta az olimpiai létesítmények végleges tervét, és München központjától négy kilométerre levő Oberwiesenfelden elővárosban hatalmas területen megkezdték az építkezést. fiveken át 550 építészmérnök és öbb mint Ötezer munkás dolgozott a minden tekintetben korszerű és nagyon szép sportlétesítmények és az olimpiai falu építésén. A KÖLTSÉGEK: 1972 MILLIÓ MARKA Az építkezési költségeket a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, München városi tanácsa és különböző társadalmi szervezetek, és vállalatok fedezték. A tervezett költségvetés 1350 millió márka volt, a tényleges kiadások viszont — az áremelkedések és az építkezések közbeni tervváltoztatások következtében — meghaladták az 1972 millió márkát. Az építkezéseket az Olimpiai építkezési vállalat irányította, mely a kormány Jóváhagyásával 316 millió márka értékben tízmárkás olimpiai emlékérméket adott ki. Ezt az összeget is az építkezési költségek fedezésére fordították. A müncheni tervezőknek és építőknek sikerült az, ami eddig soha, sem Mexikóban, sem pedig Tokióban nem volt megoldható: az olimpiai létesítményeket és berendezéseket egy helyen összpontosították. Az olimpiai stadion, a nagy sportcsarnok, a kerékpáros és az úszó-stadion, a kis sportcsarnok és az edzőpályák egymás mellett épültek, és az olimpiai falu is csak néhányszáz méternyire épült a sportlétesítményektől, A VILÁG LEGNAGYOBB PARKJA Az olimpiai létesítményeket és az olimpiai falut a világ legnagyobb rendezett parkja övezi, amelynek közepén gyönyörű tavat Is létesítettek, melynek az a feladata, hogy elősegítse a mikroklímát, és az, hogy az esőzések vizét összegyűjtse. A tavon úszó színpadot Is létesítettek, ahol az olimpiai játékok alatt különböző színházak díszelőadásait rendezik. A diszparkban ültették ki azokat az öreg fákat, melyeket a müncheni földalatti vasút építésénél el kellett távolítani, ezenkívül 180 ezer fát és különböző dísznövényt ültettek ki az olimpiai parkban. — Az volt a célunk és az elképzelésünk, hogy mind az olimpiai létesítményeket, mindpedig az olimpiai falut zöld övezettel vegyük körül — hangoztatták az építők —, mely nemcsak esztétikai, de egészségügyi feladatokat is szolgál. AZ OLIMPIAI STADION már hónapok óta teljes díszben várja a játékok ünnepélyes megnyitását. A rendezők eredetileg úgy téraz olimpiai játékok színhelyén Az olimpiai stadion főpróbája A müncheni oltmvlal központ — madártávlatból vezték, hogy a stadion ünnepélyes megnyitását a Német Szövetségi Köztársaság — Szovjetunió nemzetközi labdarúgó mérkőzéssel köti össze. Ez azonban Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének javaslatára elmaradt, és az ünnepélyes stadion-avatást az olimpiai játékok megnyitásakor tartják. A nemzetközi labdarúgó-mérkőzés csak főpróba volt, és az minden tekintetben nagyszerűen sikerült. A XX. nyári olimpiai Játékokat augusztus 26-án, szombaton nyitják meg. A belépőjegyek már régen elkeltek. A megnyitót és a stadionavatást 80 ezer néző látja majd a helyszínen. Az olimpiai stadionban 47 ezer ülő és 33 ezer állóhely van. — A mai korszerű technikai berendezések segítségével nem okozott volna problémát egy 200 ezer nézőhelyes stadion építése sem — hangoztatták a stadion tervezői. Az ilyen hatalmas létesítményben azonban — és ezt tapasztalatból tudjuk — nincsen meg a szükséges kapcsolat a sportolók és a nézők között, mely az igazi sportlégkör alapja. Az olimpiai stadion nyugati oldalán lévő lelátókon helyezték el a díszpáholyokat, a sajtóközpontot, a nyomdát, ahol az eredményeket szinte percek alatt nyomtatásban adják ki, a lelátó alatt öltözőket, fürdőket, elárusító-boltokat és orvosi rendelőket létesítettek. REKORTAN KONTRA TARTAN A stadion játszótere 105 méter hosszú és 68 méter széles. Nyolcpályás futókör, atlétikai pálya szegélyezi, továbbá a dobó és ugró-pályákat is itt helyezték el. Az atlétikai futópályát nem az amerikai gyártmányú tartannal vonták be, hanem a német gyártmányú rekortant használták a pálya bevonására. — A rekortan jobb, rugalmasabb mint a tartan — jelentették ki a szakértők; azon a futók jobb teljesítményeket érhetnek el. Sok atléta is dicséri a rekortant, de az olimpiai versenyeken dől majd el véglegesen, hogy melyik gyártmány nyeri meg a „viadalt“ ... A játszóteret, mely alulról fűthető, gyepesítették. Huszonöt centiméterre n föld alatt tizenkilenc kilométernyi hosszú csővezetéket szereltek a földbe, mellyel elősegítik a gyepszőnyeg vegetációját. Az olvasót minden valószínűség szerint a legjobban az érdekli, hogy milyen feltételek között közvetíti majd a televízió az egyes versenyeket. Erre a kérdésre is pontos választ kaptunk. — Az olimpiai stadiont olyan világítási berendezéssel szereltük föl, mely nappali világosítást biztosít. A fotóriporterek 17 dinnes filmmel dolgozhatnak majd. Az 550 legújabb típusú fényszóró körülbelül negyedmillió hatvan wattos égő fényét helyettesíti — tájékoztatták a sajtó és a televízió munkatársait a legutóbbi olimpiai sajtóértekezleten. A létesítmény legfigyelemreméltóbb része a 74 800 négyzetméternyi területű tetőzet, melyet a televízió kérésére acrylüveggel — az engedi át legtökéletesebben a fényt — láttak el. Egyedül ez a speciális tetőzet 103 millió márkába került. Technikai megoldása egyedülálló, és a szakemberek véleménye szerint, sokáig az érdeklődés középpontjában áll majd. AZ ÚJSÁGÍRÓK MUNKÁJÁT minden tekintetben a legmesszebbmenőkig segítik, támogatják. A XX. nyári olimpiai játékokon hatezer akkreditált újságíró dolgozik. 4000 iaptudósító és 2500 rádió és tv-riporter közvetíti majd az egész világba a világ legjobb sportolóinak a versenyeit. Minden akkreditált tudósítónak külön lakosztálya és munkaszobája van, ahonnan a legkorszerűbb technikai berendezések segítségével szinte pillanatok alatt összeköttetésbe léphet lapjával. Az olimpiai stadiontól mintegy kétszáz méterre épült a nagy sportcsarnok, ahol a torna-versenyeket és a kézilabda-mérkőzéseket bonyolítják majd le. A csarnokot úgy építették, hogy az kulturális rendezvények céljaira is felhasználható. A játéktér területe 45x00 m. Közelében áll a fedett úszoda — öt medencével, ahol az úszóversenyeket és a vízilabda-tornát rendezik majd meg. AZ OLIMPIAI FALU Oberwiesenfelden előváros északkeleti részében épült fel az olimpiai falu. Tizenkétezren laknak majd München e legkorszerűbb, új városrészében. Háromezer komplett lakás és ezernyolcszáz apartmán áll a sportolók és sportvezetők rendelkezésére az olimpiai játékok alatt. A lakóházak körül is parkokat létesítettek. Az olimpiai falu közepén nagy áruház épült, posta, bank, színház, mozik, mulató és szórakozóhelyek is a vendégek rendelkezésére állnak. Az olimpiai játékok után az olimpiai falu létesítményeit főiskolai internátusokká és lakóházakká alakítják át. München központjából földalatti vasúton, az új U-Bahnon juthatnak ki a nézők az olimpiai központba. Egy óra alatt 30 ezer utast szállítanak az U-Bahnon, és természetesen a játékok alatt az autóbuszforgalmat is bővítik, úgyhogy a nézők percek alatt juthatnak el és vissza a város központjába. A bajor főváros olimpiai lázban él... A rendezők mindent elkövetnek, hogy mind a sportolók, mindpedig a nézők a legkellemesebb élményekkel térjenek vissza hazájukba, és a céljuk: mindent megtenni annak az érdekében, hogy az olimpia a népek közötti egyetértést és barátság fejlesztését szolgálja. F. I.
