A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-18 / 33. szám

A SZOVJETUNIÓ

A 12. szazadban Kljev központi szerepe megszűnt, az orosz állam számos kis fejedelemségre esett szét, s • Így meggyengülve könnyű prédájává lett a mongol-tatár hódítóknak. Kljev 1240-ben esett e hódítás áldozatául, s Ukrajna a mongol-tatár Arany Horda része lett, Halles pedig a tatárok hűbéres fejedelemsége. 1350 körül Halles lengyel, Nyugat-Ukrajna többi része litván, később (amikor a lublinl unióban, 1589-ben Lengyelország és Litvánia egyesült) lengyel-litván birtok lett. A 14-15. századra esik az ukrán nép kialakulása. 1430 körül a Dél- Ukrajnát Is magában foglaló krimi tatár kánság függetlenítette magát az Arany Hordától s 1475-ben a török birodalom hűbérese lett. A lengyel uralom alá került Ukrajnában a nyelvi, vallási, de legfőképpen a szociális ellentétek (oroszpravoszláv jobbágytömegekkel szemben túlnyomórészt lengyel földesurak) állandó és egyre éleződő feszültséget okoztak.

Kljevtől délre majdnem 500 km-re, ahol egyenesen délnek fordul a Dnyeper, vad sziklazátonyok, sellők, zuhogók tették életveszélyessé az átkelést a folyón, s e zuhogókon túli területre (Zaporozsje) menekültek Igen sokan, akiket a törvény vagy a földesúri önkény üldözött. Ezek, a zaporozsjel kozákok, 1550-ben szabad parasztállamot alakítottak, amely nagy szerepet játszott később Ukrajnának a lengyel uralom alóli felszabadításáért vívott harcában. Az Immár nagyhatalomnak számító Oroszország szövetségét keresték a 17. század közepén a lengyelek ellen küzdő zaporozsjel kozákok és hejtmanjuk, Bohdan Hemelnylcklj, akinek felszabadító harcai nyomán a perejaszlavl ukrán gyűlés (rada) 1854-ben kimondta az uyalma alatt álló Ukrajnának Oroszországgal való egyesülését, azzal, hogy Ukrajna megtartja autonómiáját. Az Oroszországhoz való csatlakozás azonban csak az idegen nyelvű és vallású urak elűzését jelentette, a társadalmi elnyomás megmaradt, csak mások lettek a földesurak, s egyre keservesebb lett a nemzeti elnyomás Is. A cári kormányzat a 18 század második felében — különböző korlátozások után — Ukrajna és a kozákság autonómiáját Végleg megszüntette.

Az 1788—91. évi orosz-török háborúban Oroszország megszerezte Dél-Ukrajnát és a Krím-félszlgetet Is, a még lengyel uralom alatt álló ukránlakta területek (Kelet-Gallcla. Bukovina) 1788-ban, Lengyelország első felosztásakor Ausztriához kerültek.

A 19. század második felében már határozott programot kaptak a társadalmi felszabadításért addig ösztönösen küzdő erők. Az 1881. évi ,.parasztreform“ a jobbágyokat ugyan forma szerint felszabadította, de nagy tömegeket döntött szörnyű nyomorba. Az egyre Inkább fellendülő kapitalista gazdálkodás megteremtette az ukrán munkásosztályt, és Itt Is megindult a forradalmi munkásmozgalom. A reakciós erők, a nemzeti önállóságért és a szocialista forradalomért küzdő legális és titkos mozgalmak különféle kombinációi és árnyalatai szinte áttekinthetetlenné tették az „ukrán kérdést“.

Ukrajna az első világháború után még sokáig nem jutott békéhez. Számos mozgalom, párt, külön hadsereg küzdött egymással és a beözönlő német, osztrák, lengyel és francia hadakkal; nagy hatalmat kaparintott magához Mahno parasztanarchista vezér, s ellenforradalmár ha-Ogyessza — kikötő (APN felvételek)

* ’1

It

j*- :

[V ‘-fr*

P'1 j

ľ. d U"- w*

dák élén jelent meg Oyenylkin, majd Vrangel tábornok. A polgárháború és az Intervenció ember- és anyagpusztltésa után az első békeévben (1921) még éhínség Is tizedelte az ország népét.

1922-ben a 7. ukrán szovjetkongresszus felhívására alakult meg formailag a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amelynek tagja lett az USZSZK Is.

Az első világháborút követő békeszerződések értelmében a nyugati vegyes ukrán-lengyel lakta területek osztrák uralom alól Ismét lengyel fennhatóság alá kerültek, Eszak-Bukovlnát a románok szállták meg, az Erdős-Kárpátoknak a Tiszáig nyúló területe pedig, ahol a vegyes ukrán (rutén) és magyar lakosság évszázadokon át együtt küzdött — a magyar állam keretében — a társadalmi elnyomás ellen (Dózsa György parasztfelkelésében Is részt vettek ruténok; II. Rákóczi Ferenc a „gens fldellssima" — leghűségesebb nép — nevet adta nekik, a Magyar Tanácsköztársaság részeként pedig Ruszka-Krajna néven autonóm területet alakítottak), a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után Podkarpatská Rus néven Csehszlovákia része lett. Amikor a náci Németország lerohanta Csehszlováklát, e területet Horthy hadserege szállta meg.

1939 novemberében a Szovjetunió megszállta Lengyelországnak ukránok lakta keleti területeit és az USZSZK-hoz csatolta, 1940 júniusában Románia visszaadta Besszaráblát és Eszak-Bukovlnát; a második világháború után, 1945. június 29-én a szovjet csapatok által felszabadított Kárpát-Ukrajnát Csehszlovákia átengedte a Szovjetuniónak.

A második világháború mérhetetlen szenvedéseket zúdított Szovjet-Ukrajnéra. Egész területét megszállta a fasiszta hadsereg. A felszabadult Szovjet-Ukrajnát a romokból kellett újjá építeni. A 285 milliárd rubelre rúgó kárt kb. 5 év alatt hozták helyre. Jelentős szociális átalakulás ment végbe a háború utáni években az Ukrán SZSZK nyugati területein. ÜJ Iparágak létesültek, Lvovból jelentős Ipari központ lett. A dolgozó parasztok kolhozokba tömörültek.

Az Ukrán SZSZK fejlett ipari-mezőgazdasági ország. Termelési volumenét tekintve, a nemzeti jövedelemből való kerek 20 %-os részesedésével az Orosz Föderáció után a második helyet foglalja el a Szovjetunióban. Az Ukrán SZSZK részesedése a Szovjetunió össztermékéből 19B8-ban például a vasérctermelést tekintve 56,1 %-ot, a Diesel-elektromos mozdonyok gyártását tekintve 94,7 %-ot tett ki. A Szovjetunió bruttó növénytermeléséből Ukrajna a gabonaféléket tekintve 18,5 %-kal és a napraforgómagot tekintve 40,8 %-kal részesedett.

Az Iparban a nehézipari ágazatok dominálnak. A már korábban megvolt ágazatok (szénbányászat, kohászat, élelmiszeripar) mellett számos öj Iparág létesült, köztük repülőgép-, gépjármű- és műszeripar, elektronikai Ipar, műszálait, építőanyagok, selyem- és lenszövetek gyártása stb.

A legfontosabb szénmedence a Donyec-medence, de Lvov környékén, Volhlniában és a Dnyeper-medencében is nagyobb mennyiségben bányásznak kőszenet. Jelentős a földgázelőfordulás (3,8 trillió tonna a becsült készlet); a gázt távvezeték-hálózaton szállítják a nagy Ipari központokba, a moldovai, belorusz és a balti szovjetköztársaságok, valamint az OSZSZSZK csernoxjom-vldékeinek városaiba.

Egyes fontosabb Ipari termékek (1988): villamos energia 118,2 milliárd kWh, kőszén 200,5 millió tonna, koksz 38,3 mill, t, kőolaj 12,1 mill, t, földgáz 50,3 milliárd m’, vasérc 99,2 mill, t, nyersvas

38.6 min. t, acél 44,2 mill, t, műtrágya 9,4 mill, t, műszál 58,7 ezer t, gépkocsi 103 ezer db, traktor 139 ezer db, cement

15.7 mill, t, pamutszövet 239,9 mill, m, selyemszövet 64,7 mill, m, lenszövet 48,7 mill, m, rádiókészülék 877 ezer db, té vékészülék 1,3 mill. db.

A legjelentősebb hőerőművek közé tartozik a Dnyepr-erőmű (2400 megawatt teljesítménnyel a legnagyobb hőerőmű a világon), a sztarobesevói, luganszki, mlronovkai, szlavjanszki, szmljevi, krivoj-rogl, burstlni stb. erőművek; Ukrajna legnagyobb vízi erőművel a Lenlnerőmfi a Dnyeperen, a kremencsugi, dnyeprodzerzslnszki, kahovkal, kanyevl és kijevi erőművek.

Kljev — Kalinyin tér

Ukrajna számos jelentős kohászati üzemmel rendelkezik, a Donyec-medencében, a Dnyepr menti városokban, Krtvoj Rogban, Keresnél és Zsdanovban. A gépipari ágazatok közül legfejlettebb a nehézgépipar (Harkov, Kramatorszk és Luganszk). Ukrajnában termelik a kohászati felszerelés felét; szénbányászati felszerelést Harkovban, Luganszkban és Gorlovkában gyártanak; a műszergyártás központjai Kljev és Lvov; szerszámgépgyártás Harkovban és Kijevben. Luganszkban és Harkovban működik a Szovjetunió két legnagyobb Diesel-mozdonygyára; Dnyeprodzerzsinszkben és Kremencsugban vagon-, Dnyepropetrovszkban és Zaporozsjéban autógyártás. Nylkolajev, Herszon, Ogyessza a Szovjetunió Jelentős tengeri hajógyártó központjai, Kijevben és Zaporozsjéban folyami hajókat gyártanak. Ukra|na a Szovjetunió egyik legfontosabb mezőgazdasági gépeket gyártó köztársasága. Harkovban működik a Szovjetunió egyik legnagyobb traktorgyára, egyéb mezőgazdasági gépeket gyártanak Kirovgrádban, Zaporozsjéban, Harkovban, Herszonban, Dnyepropetrovszkban, Lvovban és más városokban. Fejlett vegyiparral rendelkezik, amely a helyi kőszén-, kén-, káli- és kősókészletekre, továbbá a kokszgyártásra települ. A gyógyszeripar központja Kljev, Harkov és Ogyessza. Igen gyorsan fejlődik az épitőanyaglpar, ugyancsak fontos a fafeldolgozó, a textil- és a bőripar.

Ukrajna a Szovjetunió egyik legnagyobb gabonatermelő területe. Délen öntözésre van szükség, Poleszjéban mocsárlecsapoló munkákat végeznek. Az öntözött területek nagysága 1968-ban 748 000 hektárt tett ki. 1968-ban 1483 szovhoz és 9480 kolhoz volt Ukrajnában. A mezőgazdaság 588 000 traktorral, 250 300 tehergépkocsival és 72 900 aratócséplőgéppel rendelkezett. Búzát, árpát (takarmányozásra) és kukoricát Ukrajna egész területén termesztenek. Északi részén rozsot és zabot, déli részén kölest. Legfontosabb Ipari növény a cukorrépa. Jelentős a napraforgó termelése; len-, kender-, dohány-, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés. Híresek az ukrán dinnyefélék. Fontosabb terméseredmények 1968-ban: búza 13,3 mill, t, szemestengeri 5,3 mill, t, hüvelyesek 1,6 mill., t, cukorrépa 57,3 mill, t, napraforgó 2,7 milí. t, kender (hosszúrostü) 89 ezer t, burgonya 22,5 mill, t, zöldség és dinynye 5,8 mill. t. A szarvasmarhaállomány 1968-ban 20,2 milliót tett ki (ebből 8,8 millió a tehén), a sertésállomány 14,5 millió darabot, juh és kecske 8,7 millió darab. Az állattenyésztés 1968-ban 2,6 mill. t. húst, 17,8 mill. t. tejet, 8,3 milliárd db tojást és 23,5 ezer t gyapjút szolgáltatott. Az Azovi-tengeren halászat.

1988-ban a munkások és alkalmazottak reálbére az 1980. évinél 30 %-kal magasabb volt. 1918-tól 1868-ig összesen 429,4 millió m2 lakfelületű állami és szövetkezeti lakás épült. 1968 ban 121 900 orvos és 479 400 kórházi ágy volt a köztársaságban. Ukrajna a kaukázusi köztársaságok mellett az üdülés és a turizmus egyik legfontosabb központja (a Krim déli partja, Ogyessza, a Kárpátok vidéke).

1968/69-ben az általános iskolákat 6 459 000 tanuló látogatta, a 138 főiskolának 792 000 hallgatója volt. A legfontosabb felsőoktatási intézmények a kijevi Sevcsenko Egyetem, a harkovi Gorkij Egyetem, a Ívovi Íven Franko Egyetem, a donyecki, kijevi, ogyessza! és harkovi műszaki főiskolák.

Ukrajnában 83 színház működik, köztük 5 operaház, 3 operettszlnház, 4 Ifjúsági színház és 10 bábszínház. Igen elterjedt az amatőr színjátszás.

Kérdéseink:

1. A 13. század elején a Kijevi Oroszország már egymással viszálykodó részfejedelemsegekre bomlott. E fejedelemségek egyike volt Halles s székvárosa Lvov. Amikor az országra rázúdult a talár áradat, Danlio fejedelem (1205—1284) a szomszédos Magyar országra, majd Lengyelországba menekült. Danlio fia, Lev herceg magyar királylányt vett nőül, IV. Béla király leányát. Neve? — Piroska (1) — Margit (2) — Konstancia (x).

2. Ukrán költő, az ukrán irodalom klasszikusa, festő, az ukrán demokratikus forradalmi mozgalom harcosa (1814—81). Müveiben keményen bírálta az elnyomó cári rendszert és forradalomra szólította népét. Neve? — Tarasz Sevcsenko (1) — Vaszlllj Ilnyicklj (2) — Nyikolaj Usztyanovlcs (x).

3. Az orosz polgári demokratikus forradalom Idején, 1905. június 14-én (jún. 27-én) a fekete tengeri hadiflotta egyik páncéloshajóján felkelés tört ki. A hajó parancsnoki karát megölték, ill. letartóztatták, a hajóra felvonták a vörös zászlót. Az eseményt Eisenstein fllmesltette meg. Ml volt a hajó neve? — Auróra (1) — Knyaz Patyomkin (2) — Admiral Nahimov (x).

Az 5, számú rejtvény megfejlől közül ezúttal a kővetkezőknek kedvezett a szerencse: Rákóczy Ibolya, Tôň (Tany), Kanizsa István, Lučenec (Losonc), Mácák Jánosné

Tekovské Lužany, (Nagysallô).

Köt 17