A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-18 / 33. szám

A SZOVJETUNIÓ A 12. szazadban Kljev központi szere­pe megszűnt, az orosz állam számos kis fejedelemségre esett szét, s • Így meg­gyengülve könnyű prédájává lett a mon­gol-tatár hódítóknak. Kljev 1240-ben esett e hódítás áldozatául, s Ukrajna a mon­gol-tatár Arany Horda része lett, Halles pedig a tatárok hűbéres fejedelemsége. 1350 körül Halles lengyel, Nyugat-Ukraj­na többi része litván, később (amikor a lublinl unióban, 1589-ben Lengyelország és Litvánia egyesült) lengyel-litván bir­tok lett. A 14-15. századra esik az ukrán nép kialakulása. 1430 körül a Dél- Ukrajnát Is magában foglaló krimi tatár kánság függetlenítette magát az Arany Hordától s 1475-ben a török birodalom hűbérese lett. A lengyel uralom alá ke­rült Ukrajnában a nyelvi, vallási, de legfőképpen a szociális ellentétek (orosz­­pravoszláv jobbágytömegekkel szemben túlnyomórészt lengyel földesurak) ál­landó és egyre éleződő feszültséget okoztak. Kljevtől délre majdnem 500 km-re, ahol egyenesen délnek fordul a Dnye­per, vad sziklazátonyok, sellők, zuhogók tették életveszélyessé az átkelést a fo­lyón, s e zuhogókon túli területre (Za­­porozsje) menekültek Igen sokan, akiket a törvény vagy a földesúri önkény ül­dözött. Ezek, a zaporozsjel kozákok, 1550-ben szabad parasztállamot alakítot­tak, amely nagy szerepet játszott ké­sőbb Ukrajnának a lengyel uralom alóli felszabadításáért vívott harcában. Az Immár nagyhatalomnak számító Orosz­ország szövetségét keresték a 17. század közepén a lengyelek ellen küzdő zapo­rozsjel kozákok és hejtmanjuk, Bohdan Hemelnylcklj, akinek felszabadító harcai nyomán a perejaszlavl ukrán gyűlés (ra­da) 1854-ben kimondta az uyalma alatt álló Ukrajnának Oroszországgal való egyesülését, azzal, hogy Ukrajna meg­tartja autonómiáját. Az Oroszországhoz va­ló csatlakozás azonban csak az idegen nyelvű és vallású urak elűzését jelen­tette, a társadalmi elnyomás megmaradt, csak mások lettek a földesurak, s egyre keservesebb lett a nemzeti elnyomás Is. A cári kormányzat a 18 század második felében — különböző korlátozások után — Ukrajna és a kozákság autonómiáját Végleg megszüntette. Az 1788—91. évi orosz-török háború­ban Oroszország megszerezte Dél-Ukraj­­nát és a Krím-félszlgetet Is, a még len­gyel uralom alatt álló ukránlakta terü­letek (Kelet-Gallcla. Bukovina) 1788-ban, Lengyelország első felosztásakor Auszt­riához kerültek. A 19. század második felében már ha­tározott programot kaptak a társadalmi felszabadításért addig ösztönösen küz­dő erők. Az 1881. évi ,.parasztreform“ a jobbágyokat ugyan forma szerint fel­szabadította, de nagy tömegeket döntött szörnyű nyomorba. Az egyre Inkább fel­lendülő kapitalista gazdálkodás megte­remtette az ukrán munkásosztályt, és Itt Is megindult a forradalmi munkás­­mozgalom. A reakciós erők, a nemzeti önállóságért és a szocialista forrada­lomért küzdő legális és titkos mozgal­mak különféle kombinációi és árnyalatai szinte áttekinthetetlenné tették az „ukrán kérdést“. Ukrajna az első világháború után még sokáig nem jutott békéhez. Számos moz­galom, párt, külön hadsereg küzdött egymással és a beözönlő német, osztrák, lengyel és francia hadakkal; nagy hatal­mat kaparintott magához Mahno paraszt­­anarchista vezér, s ellenforradalmár ha-Ogyessza — kikötő (APN felvételek) * ’1 It j*- : [V ‘-fr* P'1 j ľ. d U"- w* dák élén jelent meg Oyenylkin, majd Vrangel tábornok. A polgárháború és az Intervenció ember- és anyagpusztltésa után az első békeévben (1921) még éhín­ség Is tizedelte az ország népét. 1922-ben a 7. ukrán szovjetkongresszus felhívására alakult meg formailag a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, amelynek tagja lett az USZSZK Is. Az első világháborút követő békeszer­ződések értelmében a nyugati vegyes ukrán-lengyel lakta területek osztrák uralom alól Ismét lengyel fennhatóság alá kerültek, Eszak-Bukovlnát a romá­nok szállták meg, az Erdős-Kárpátok­nak a Tiszáig nyúló területe pedig, ahol a vegyes ukrán (rutén) és magyar la­kosság évszázadokon át együtt küzdött — a magyar állam keretében — a tár­sadalmi elnyomás ellen (Dózsa György parasztfelkelésében Is részt vettek ruté­nok; II. Rákóczi Ferenc a „gens fldells­­sima" — leghűségesebb nép — nevet adta nekik, a Magyar Tanácsköztársaság részeként pedig Ruszka-Krajna néven au­tonóm területet alakítottak), a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után Pod­karpatská Rus néven Csehszlovákia ré­sze lett. Amikor a náci Németország le­rohanta Csehszlováklát, e területet Hort­hy hadserege szállta meg. 1939 novemberében a Szovjetunió meg­szállta Lengyelországnak ukránok lakta keleti területeit és az USZSZK-hoz csa­tolta, 1940 júniusában Románia vissza­adta Besszaráblát és Eszak-Bukovlnát; a második világháború után, 1945. június 29-én a szovjet csapatok által felszaba­dított Kárpát-Ukrajnát Csehszlovákia át­engedte a Szovjetuniónak. A második világháború mérhetetlen szenvedéseket zúdított Szovjet-Ukrajné­­ra. Egész területét megszállta a fasiszta hadsereg. A felszabadult Szovjet-Ukraj­­nát a romokból kellett újjá építeni. A 285 milliárd rubelre rúgó kárt kb. 5 év alatt hozták helyre. Jelentős szociális átalakulás ment végbe a háború utáni években az Ukrán SZSZK nyugati terü­letein. ÜJ Iparágak létesültek, Lvovból jelentős Ipari központ lett. A dolgozó parasztok kolhozokba tömörültek. Az Ukrán SZSZK fejlett ipari-mezőgaz­dasági ország. Termelési volumenét te­kintve, a nemzeti jövedelemből való ke­rek 20 %-os részesedésével az Orosz Föderáció után a második helyet foglal­ja el a Szovjetunióban. Az Ukrán SZSZK részesedése a Szovjetunió összterméké­ből 19B8-ban például a vasérctermelést tekintve 56,1 %-ot, a Diesel-elektromos mozdonyok gyártását tekintve 94,7 %-ot tett ki. A Szovjetunió bruttó növényter­meléséből Ukrajna a gabonaféléket te­kintve 18,5 %-kal és a napraforgómagot tekintve 40,8 %-kal részesedett. Az Iparban a nehézipari ágazatok do­minálnak. A már korábban megvolt ága­zatok (szénbányászat, kohászat, élelmi­szeripar) mellett számos öj Iparág lé­tesült, köztük repülőgép-, gépjármű- és műszeripar, elektronikai Ipar, műszálait, építőanyagok, selyem- és lenszövetek gyártása stb. A legfontosabb szénmedence a Do­­nyec-medence, de Lvov környékén, Vol­­hlniában és a Dnyeper-medencében is na­gyobb mennyiségben bányásznak kősze­net. Jelentős a földgázelőfordulás (3,8 trillió tonna a becsült készlet); a gázt távvezeték-hálózaton szállítják a nagy Ipari központokba, a moldovai, belorusz és a balti szovjetköztársaságok, valamint az OSZSZSZK csernoxjom-vldékeinek vá­rosaiba. Egyes fontosabb Ipari termékek (1988): villamos energia 118,2 milliárd kWh, kő­szén 200,5 millió tonna, koksz 38,3 mill, t, kőolaj 12,1 mill, t, földgáz 50,3 mil­liárd m’, vasérc 99,2 mill, t, nyersvas 38.6 min. t, acél 44,2 mill, t, műtrágya 9,4 mill, t, műszál 58,7 ezer t, gépkocsi 103 ezer db, traktor 139 ezer db, cement 15.7 mill, t, pamutszövet 239,9 mill, m, selyemszövet 64,7 mill, m, lenszövet 48,7 mill, m, rádiókészülék 877 ezer db, té vékészülék 1,3 mill. db. A legjelentősebb hőerőművek közé tar­tozik a Dnyepr-erőmű (2400 megawatt teljesítménnyel a legnagyobb hőerőmű a világon), a sztarobesevói, luganszki, mlronovkai, szlavjanszki, szmljevi, kri­­voj-rogl, burstlni stb. erőművek; Ukraj­na legnagyobb vízi erőművel a Lenln­­erőmfi a Dnyeperen, a kremencsugi, dnyeprodzerzslnszki, kahovkal, kanyevl és kijevi erőművek. Kljev — Kalinyin tér Ukrajna számos jelentős kohászati üzemmel rendelkezik, a Donyec-meden­­cében, a Dnyepr menti városokban, Krt­­voj Rogban, Keresnél és Zsdanovban. A gépipari ágazatok közül legfejlettebb a ne­hézgépipar (Harkov, Kramatorszk és Lu­­ganszk). Ukrajnában termelik a kohá­szati felszerelés felét; szénbányászati felszerelést Harkovban, Luganszkban és Gorlovkában gyártanak; a műszergyártás központjai Kljev és Lvov; szerszámgép­­gyártás Harkovban és Kijevben. Lu­ganszkban és Harkovban működik a Szovjetunió két legnagyobb Diesel-moz­­donygyára; Dnyeprodzerzsinszkben és Kremencsugban vagon-, Dnyepropet­­rovszkban és Zaporozsjéban autógyártás. Nylkolajev, Herszon, Ogyessza a Szovjet­unió Jelentős tengeri hajógyártó köz­pontjai, Kijevben és Zaporozsjéban folya­mi hajókat gyártanak. Ukra|na a Szov­jetunió egyik legfontosabb mezőgazda­­sági gépeket gyártó köztársasága. Har­kovban működik a Szovjetunió egyik leg­nagyobb traktorgyára, egyéb mezőgazda­­sági gépeket gyártanak Kirovgrádban, Zaporozsjéban, Harkovban, Herszonban, Dnyepropetrovszkban, Lvovban és más városokban. Fejlett vegyiparral rendel­kezik, amely a helyi kőszén-, kén-, ká­li- és kősókészletekre, továbbá a koksz­gyártásra települ. A gyógyszeripar köz­pontja Kljev, Harkov és Ogyessza. Igen gyorsan fejlődik az épitőanyaglpar, ugyancsak fontos a fafeldolgozó, a tex­til- és a bőripar. Ukrajna a Szovjetunió egyik legna­gyobb gabonatermelő területe. Délen ön­tözésre van szükség, Poleszjéban mo­csárlecsapoló munkákat végeznek. Az öntözött területek nagysága 1968-ban 748 000 hektárt tett ki. 1968-ban 1483 szovhoz és 9480 kolhoz volt Ukrajnában. A mezőgazdaság 588 000 traktorral, 250 300 tehergépkocsival és 72 900 arató­cséplőgéppel rendelkezett. Búzát, árpát (takarmányozásra) és kukoricát Ukrajna egész területén termesztenek. Északi ré­szén rozsot és zabot, déli részén kölest. Legfontosabb Ipari növény a cukorrépa. Jelentős a napraforgó termelése; len-, kender-, dohány-, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés. Híresek az ukrán dinnyefélék. Fontosabb terméseredmé­nyek 1968-ban: búza 13,3 mill, t, szemes­tengeri 5,3 mill, t, hüvelyesek 1,6 mill., t, cukorrépa 57,3 mill, t, napraforgó 2,7 milí. t, kender (hosszúrostü) 89 ezer t, burgonya 22,5 mill, t, zöldség és diny­­nye 5,8 mill. t. A szarvasmarhaállomány 1968-ban 20,2 milliót tett ki (ebből 8,8 millió a tehén), a sertésállomány 14,5 millió darabot, juh és kecske 8,7 millió darab. Az állattenyésztés 1968-ban 2,6 mill. t. húst, 17,8 mill. t. tejet, 8,3 mil­liárd db tojást és 23,5 ezer t gyapjút szolgáltatott. Az Azovi-tengeren halászat. 1988-ban a munkások és alkalmazottak reálbére az 1980. évinél 30 %-kal maga­sabb volt. 1918-tól 1868-ig összesen 429,4 millió m2 lakfelületű állami és szövet­kezeti lakás épült. 1968 ban 121 900 or­vos és 479 400 kórházi ágy volt a köz­társaságban. Ukrajna a kaukázusi köz­társaságok mellett az üdülés és a tu­rizmus egyik legfontosabb központja (a Krim déli partja, Ogyessza, a Kárpátok vidéke). 1968/69-ben az általános iskolákat 6 459 000 tanuló látogatta, a 138 főisko­lának 792 000 hallgatója volt. A legfon­tosabb felsőoktatási intézmények a ki­jevi Sevcsenko Egyetem, a harkovi Gor­kij Egyetem, a Ívovi Íven Franko Egye­tem, a donyecki, kijevi, ogyessza! és harkovi műszaki főiskolák. Ukrajnában 83 színház működik, köz­tük 5 operaház, 3 operettszlnház, 4 Ifjú­sági színház és 10 bábszínház. Igen el­terjedt az amatőr színjátszás. Kérdéseink: 1. A 13. század elején a Kijevi Oroszország már egymással viszálykodó részfeje­­delemsegekre bomlott. E fejedelemségek egyike volt Halles s székvárosa Lvov. Amikor az országra rázúdult a talár áradat, Danlio fejedelem (1205—1284) a szomszé­dos Magyar országra, majd Lengyelországba menekült. Danlio fia, Lev herceg magyar királylányt vett nőül, IV. Béla király leányát. Neve? — Piroska (1) — Margit (2) — Konstancia (x). 2. Ukrán költő, az ukrán irodalom klasszikusa, festő, az ukrán demokratikus forradalmi mozgalom harcosa (1814—81). Müveiben keményen bírálta az elnyomó cári rendszert és forradalomra szólította népét. Neve? — Tarasz Sevcsenko (1) — Vaszlllj Ilnyicklj (2) — Nyikolaj Usztyanovlcs (x). 3. Az orosz polgári demokratikus forradalom Idején, 1905. június 14-én (jún. 27-én) a fekete tengeri hadiflotta egyik páncéloshajóján felkelés tört ki. A hajó parancsno­ki karát megölték, ill. letartóztatták, a hajóra felvonták a vörös zászlót. Az ese­ményt Eisenstein fllmesltette meg. Ml volt a hajó neve? — Auróra (1) — Knyaz Patyomkin (2) — Admiral Nahimov (x). Az 5, számú rejtvény megfejlől közül ezúttal a kővetkezőknek kedvezett a szeren­cse: Rákóczy Ibolya, Tôň (Tany), Kanizsa István, Lučenec (Losonc), Mácák Jánosné Tekovské Lužany, (Nagysallô). Köt 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom