A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-18 / 33. szám
Feme mester tévedése A mester ritkán tévedett. Jóslásai majdnem mindig beteljesedtek. Megjósolta a tökéletes tengeralattjárót, az irányítható léggömböt, a holdrajutást és még sok más dolgot, ami — csaknem az utolsó betűig — mind beteljesedett. Csak egy jóslásban tévedett: a kétéves vakációban. Soha nem lesz, sehol a világon, bármennyire is sóvárognak utána a diákok. Mivel tehát a kétéves vakációval nem számolhatunk, tudomásul kell vennünk, hogy rövidesen megkezdődik az új tanév. Az idősebbek már magabiztosabban lépik át az iskola küszöbét. Ok az első lépést a táblához megtették. Sok családban azonban, különösen ott, ahol kis elsős Is van, bizony nem egy könnycsepp kihull... És ezen nem ír lehet csodálkozni. A gyermek búcsút vesz a gondtalan élettől, megkezdődnek számára az első kötelességek. Egész további életében nem lesz nélkülük, ö maga még nem tudatosítja ezt, ám a szülők ezekben a napokban visszagondolnak elmúlt diákéveikre, sikereikre és sikertelenségeikre, és elhatározzák, hogy gyermeküknek ugyanolyan jól kell majd tanulnia (ha még nem jobban!), mint annak idején nekik. És miért is ne? Hisz a mai gyerekeknek lényegesen jobb feltételeik vannak a tanuláshoz, mint régen szüleiknek. Az iskola ellátja őket felszereléssel, a gyerek nem buta, így hát miért ne lenne jó tanuló? Valószínűleg így gondolkodik a szülők nagy többsége az egész világon. S mi az elképzelésüket nem is akarjuk kiforgatni. Ám figyelmeztetni szeretnénk egy tévedésre, amibe sok kis elsős szülei esnek: A szülők tudják, hogy az állam a gyerekeket ellátja tanszerekkel, így az ezzel kapcsolatos minden gondjukat az iskolára ruházzák. Többnyire nem tudatosítják, hogy csak a legszükségeseb iskolai eszközökről van szó, és hogy sok dolgot, amire a gyereknek az iskolában szüksége lesz, maguknak kell megvenniük. Azelőtt tévedés nem történhetett: a szülőknek mindent maguknak kellett megvásárolniok gyermekük számára. Ám most az a téves elképzelés alakult ki bennük, hogy gyerekeiket mindennel az iskola látja el. Ezt még azok az államok sem engedhetik meg maguknak, amelyek gazdagabbak nálunk. Számolni kell tehát azzal, hogy az iskola csak azoknak az évfolyamoknak ad bizonyos tanszereket, amelyekben az illető tantárgyakat tanítani kezdik — mint pl. a rajzhoz a vízfestéket —, s ha a gyerek elhasználja, helyettük újat már saját költségére kell vásárolnia. Hasonlóan: az iskolai füzeteket, rajzfüzeteket, rajzpapírt csak olyan mennyiségben kaphat a tanuló, ami iskolai szükségletét fedi; otthoni használatra — házi feladatok, gyakorlatok elkészítésére — magának kell megvennie. Az iskola nem adhat pl. védőborítót — sem műanyag, sem papírborítót ■— a tanulónak ezt is magának kell beszereznie. Az idősebbeknek maguknak kell beszerezniök a különféle háromszögű vonalzókat, műanyag sablonokat, az egyenes vonalzókat, a műszaki rajzhoz szükséges Kinex jelzésű rajzeszközöket (aszerint milyen iskolatípust látogatnak). A középiskolásoknak és a főiskolásoknak szükségük lesz logar-vonalzóra és versatil ceruzákra; kaphatók egész készletben, de külön-külön is. Szükségük lesz töltőtollakra — kezdve a legolcsóbbaktól egészen az aranyhegvű toliig, továbbá golyóstollakra, p'ótbetétes tolira, pasztellceruzákra, stb., melyek csak akkor jutnak az ember eszébe, ha meglátja őket. Minden tanulónak szüksége lesz valamire a Papiernictvo üzleteiből. Ezeket az üzleteket a Ceské Budéjovice-i Koh-INoor, nemzeti vállalat látja el a tanszerek mindennemű és bő választékával. A vásárlás szükségességét sokan „öt perccel tizenkettő előtt“ tudatosítják, s az utolsó pillanatban sietnek az üzletbe. Ott persze hosszú sorok állnak s a megvásárlandó cikket — melyet egyébként a Koh-I-Noor valóban elegendő mennyiségben szállít — meg sem tudja nézni a vevő; sürgetik a mögötte állók — s így többnyire elviszi az első dolgot, ami a kezébe kerül, s ami valamennyire is megfelel neki. Az ilyen vásárlás teljesen felesleges. A szabadság letelte és a tanév megkezdése között elegendő idő akad a nyugodt, megfontolt bevásárlásra. Így arra is les? idő, hogy a Papiernictvo szaküzlet elárusítójával megbeszélje: melyik osztály tanulóinak mire lesz szükségük. A tapasztalt elárusítók ezt pontosan tudják és készségesen informálják a vevőket. Ám hogy erre elég ideje legyen, gondoljon a vásárlásra időben. Kétéves vakáció valóban nem lesz!
