A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-11 / 32. szám
Történelmi tükör (1972. Vili. 14. - 1972. Vili. 20.) 1847 ben ezen a napon született Boleslav Prus lengyel regényíró. (Elhunyt 1912. V. 19-én.) 1812-ben ezen a napon nevezték ki Kutuzovot a Napóleon ellen küzdő orosz hadak főparancsnokévá. Nagyszerű hadvezetése tette lehetővé az orosz csapatok diadalát. 1827-ben ezen a napon született Charles Theodore Henri de Coster belga Író. (Elhunyt 1879. V. 7-én.) 1887-ben ezen a napon született John Galsworthy Nobel-dljas angol lró. (Elhunyt 1933. I. 31.-én.) 1932-ben Auguste Piccard svájci fizikus léghajóval ezen a napon repült elsőnek az atmoszférába. Augusztus IS 1862-ben ezen a napon született Auguste Maurice Barrés francia Író és politikus. (Elhunyt 1923. XII. 4-én.) Augusztus 17 Augusztus IS 1907-ben ezen a napon hunyt el Joachim József világhírű hegedűművész és pedagógus. (Született 1831. VI. 2B-án.) Augusztus 14 Augusztus 20 1227-ben ezen a napon hunyt el Dzslngisz kán, a mongol birodalom megalapítója. (Született 1155-ben.) Augusztus 18 1642-ben ezen a napon hunyt el Guido Rent olasz festő. (Született 1575. XI. 4-én.) Az olimpiai láng fényében NÉHÁNY NAP MÚLVA, augusztus 26-án ünnepélyes keretek között nyitják meg Münchenben a XX. nyári olimpiai játékokat. A világ legjobb sportolói ezúttal ismét európai városban, — melyet az olimpiai játékok tiszteletére kicslnositottak és a világ legkorszerűbb sportlétesítményeivel láttak el, — találkoznak, hogy a négyévenként sorrakerülő olimpián, az öt karika jegyében mérjék össze sportbeli tudásukat, felkészültségüket. A görögországi Olympiáról, az ókori görögök szent helyéről, ahol ismét lángra lobbant az olimpiai fáklya, útra kelt az olimpiai láng, az olimpiai tüzet vivő váltó már útban van a bajor fővárosba, mely az olimpiai karikák égisze alatt megtartandó játékok jegyében él. Az olimpiai mozgalom a századfordulón keletkezett, és annak gondolata mélyen meggyökerezett az emberek tudatában. Az olimpia társadalmi-szociális tömegmozgalommá vált, melynek eszméi egyformán közel állnak a különböző országok népeihez. Az olimpia korunk legnagyobb és legnépszerűbb sportversenye lett. És az, hogy az olimpiai gondolat mély gyökereket vert az emberek tudatában, nem elsősorban a versenyek által kiváltott lélektani hatásokban keresendő, hanem abban, hogy kézzelfoghatóan szolgálja az emberiség egészségesebb életre való törekvéseit, és a népek közötti baráti kapcsolatok elmélyítését. Húsz évvel ezelőtt, 1952 augusztus harmadikán, a helsinki olimpiai stadionban, a látóhatár peremén lebukó nap sugárözönében egy agg, az öregség terhétől már roskadozó ember állt a mikrofon elé. Megfontolt lassúsággal, mégis bizakodó reménységgel hangjában a következő szavakat kiáltotta világgá a rádió hullámútján: — Az olimpiai játékok újra a világbéke eszközének bizonyultak. Vajha mindig Így folytatódnék ... A szózatnak, óvaintésnek, sőt kérésnek is beillő szavakat Sigfrid Edslröm, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke mondotta a helsinki olimpia záróünnepélyén. Az alkonyati csendbem messze szállt a hangja, hogy a világ valamennyi részéről egybesereglő emberek meghallják, szivükbe véssék és megfogadják. A záróbeszéd után felcsendült az olimpiai induló, kialudt az olimpiai láng, a főárbocról levonták az olimpiai zászlót. Az egymásba fonódó öt karikával díszített zászlót akkor az ausztráliaiak vették át, ahol a legközelebbi játékokat rendezték. Sigfrid Edström szózata óta kerek két évtized múlott el. Szavai azonban még ma is időszerűek. A néhány nap múlva fellobbanó olimpiai láng kell, hogy megvilágítsa a pusztító és emberöld háborút folytató amerikai államférfiak lelkiismeretét, hogy a békét aggódva féltő emberiség végre megtalálhassa a megértésnek, a megbékélésnek, az egymást megbecsülésnek útját. AZ OLIMPIAI MOZGALOM fejlődésének története hosszú ideje tartó harc története. E küzdelmet a haladó erők vívják a progresszív eszmék terjesztéséért, azért, hogy a sportot az egészség és a béke szolgálatába állítsák, szemben a reakciós erőkkel, amelyek saját érdekeiknek megfelelően akarják felhasználni az olimpiát. A második világháború után a Szovjetunió és a többi szocialista ország sportszervezetei is bekapcsolódtak az olimpiai mozgalomba. Ez a tény vitathatatlanul kedvezően hatott a mozgalom fejlődésére. Az olimpiai mozgalom jellegét az is meghatározza, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok vezető helyet foglalnak el benne. Ez a szocialista országok sportéletében bekövetkezett gyors fejlődésével magyarázható, ami azzal is bizonyítható, hogy a Szovjetunió éü a szocialista országok sportolói a legutóbbi olimpiai játékokon 219 érmet — tehát az érmek több mint negyven százalékát nyerték meg. Az olimpia nemcsak sportrendezvény, hanem jelentőíi kulturális események időszaka is. Az olimpiai játékok színhelyén különböző kiállítások nyílnak, pályázatokat hirdetnek és találkozókat szerveznek. Filmesek, festők, színházi szakemberek mutatják be új műveiket, népi együttesek adnak érdekes, szórakoztató műsorokat. A gazdag kulturális program az olimpiai játékok szerves részévé vélt. A MÜNCHENI OLIMPIAI FALUBA már megérkeztek az öt világrész sportolói. München utcáin már nagy a sürgés-forgás, bábeli hangzavar van mindenütt. Es az egész világ — hiszen több mint két milliárd ember figyeli majd a küzdelmeket a televízióban — nagy érdeklődéssel várja a versenyek rajtját. Minden nagy versenynek megvannak a favoritjai. Olimpiai győzelmet azonban mégis nagyon nehéz előre megjósolni, mert a győzelem nemcsak a tudástól, felkészüléstől függ, hanem döntő szerepet játszik a versenyzők pillanatnyi pszichikai állapota is. A legutóbbi olimpia óta, amikor 76 olimpiai és 28 világrekord dőlt meg, jelentős mértékben nőtt a sportolók teljesítménye. Biztosra vehetjük, hogy a müncheni nyári olimpiai játékokon is sorra dőlnek majd meg a régi rekordok, csúcseredmények. Bizonyára sokan teszik fel a kérdést: milyen eredményeket várhatunk a csehszlovákiai élsportolóktól? Erre a kérdésre — noha jól ismerjük az erőviszonyokat és a lehetőségeket — csak rövid választ adhatunk. A jó és rendszeres felkészülésnek — noha 1968 és 1969-es években bizonyos stagnálás következett be sportunkban — meglesz a várt eredménye. Egységesített testnevelési és sportszervezetünk vezetősége a lehetőségekhez képest mindent megtett, hogy legjobbjaink eredményesen készülhessenek a nagy versenyekre. Edzőink a legkorszerűbb módszertani tapasztalatok alapján készítették fel sportolóinkat. £s az ellenőrzőversenyeken is kitűnt: a felkészülés alapos, jó volt. A NAGY VIADALOK, DRÁMÁI KÜZDELMEK néhány nap múlva a ragyogó müncheni sportlétesítményekben megkezdődnek. Tizenhat napon át mi is lélegzetvisszafojtva figyeljük majd a nagy küzdelmeket, viadalokat, fis sportszerűen, előre gratulálunk valamennyi győztesnek, s azoknak is, akik résztvettek a nagy versenyeken, mert az olimpián nem a győzelem a legfontosabb, hanem a részvétel. Részvétel a világ legjobbjainak a találkozóján, az olimpián, harc az olimpiai eszme: valamenynyiünk vágya teljesüléséért, azért, hogy az olimpiai játékok újra a világbéke eszközeit szolgálják. Bizakodó reménységgel várjuk, hogy az olimpia lobogó lángjának a fényében sikerül megtalálni a megbékélés útját a távoli Vietnamban is végre elcsöndesednek a fegyverek, és ismét kezdetét veheti mindenütt, az egész világon a békés alkotómunka. Reméljük, hogy a müncheni olimpiai játékok után is elmondhatjuk majd Edström szavait: „Az olimpiai játékok újra a világbéke eszközének bizonyultak...“ FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-68. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiúk. C. 398. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szélé előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaőe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 4B/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, tél évre 78,— Kés, egész évre 15B,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesltő. INDEX: 45432. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon P. Haáko felvétele
