A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-07 / 27. szám

1936-ban ezen a napon hunyt el Gaál Mózes író és publicista. (Született 1863. VIII. 2-án.)

1872-ben ezen a napon született Roald Amundsen norvég utazó. (Tragikusan elhunyt 1928 júniusában.)

—

Történelmi tükör

(1972. VII. 10 — 1972. VII. 16.) Július 10 Július 13

1872-ben ezen a napon született Sebestyén Károly író és újságíró. (Elhunyt 1945. I. 5-én.)

Július 11

1880-ban ezen a napon hunyt cl Csengeri Antal író és publicista. (Született 1822. VI. 2-án.)

Július 14

1827-ben ezen a napon hunyt el Augustin Jean Fresnel francia fizikus. (Született 1788. V. 6-án.)

1767-ben ezen a napon született John Quincy Adams amerikai politikus, az USA hatodik elnöke. (Elhunyt 1848. II. 23- án.)

1812-ben ezen a napon született Mirza Fatali Ahundov azerbajdzsán író és filozófus. (Elhunyt 1878. III. 10-én.)

Július 12

1967-ben ezen a napon hunyt el Tudor Arghezi román költő. (Született 1880. V. 21-én.)

Július 15

Beszélgetés a kenyérről és egyebekről

Kánikulai hőségben, szombat délután nyitottam be a Horná Pôtoň-i (felsőpatonyi) Vörös Csillag EFSz irodájába. A vendégasztal mellett két ember ült, Renczés Sándor nemzetgyűlési képviselő, Munka Érdemrenddel kitüntetett szövetkezeti elnök és Gáspár Imre mérnök, a szövetkezet főagronómusa. Akták, papírok fölé hajolva számolgattak, vitatkoztak.

Meghatódva fogtam velük kezet. Csodáltam, hogy a tikkadt melegben, amikor a városi ember rohan a szabadba, a vízpartokra, hogy felszabaduljon a hét fáradalmaitól, vízbe márthassa izzadt testét, ez a két ember viszont munkával tölti idejét, méghozzá szabad szombaton.

— Na, és mi van ezen csodálnivaló — fogadnak, mintha csak tekintetemről leolvasták volna gondolataimat. — Ez a mi időnk, pajtás, a parasztember ideje — mondják csillogó szemmel. Régen vártuk már, hogy ilyen meleg legyen. Legalább két hétig tartana, akkor csodálkoznátok ti még csak mirajtunk.

— Kik azok a ti?

— Ti városiak! Méghozzá a csodatermésen, melynek előhírnöke már megérkezett. Ott suhog a mezőn a kalászosok között. Ha nem éri valami természeti csapás, jégeső vagy napszúrás, ötven mázsa búzát aratunk le hektáronként. Tudod-e, hogy mit jelent ez nekünk és az országnak?

Tudom is meg nem is — tűnődöm magamban. Valami csodálatos szám ez, átlagban ötven mázsát bevenni egy hektárról. Évekkel ezelőtt tizennyolc és húsz mázsáról írtunk. S régen, amikor igás állattal túrták a földet, tíz mázsát is alig termett. Ma pedig ötven mázsát, méghozzá búzából.

— A tavalyitól hat mázsával jelent ez többet hektáronként — veszi át a szót a főagronómus. — Tavaly 44 mázsa volt a termésátlagunk. Igaz, ez is terven felüli termés volt, mert a tervben csupán negyven mázsával számoltunk. Lehetőségeinkből és az ötéves terv által előirányzott feladatokból kiindulva ez évre negyvenöt mázsára emeltük a mércét. S ha minden jól megy, bízunk az ötvenben.

Magabiztosan és szerényen nyilatkoznak munkájukról, a várható termésről. Komolyan veszem szavukat, nemcsak azért, mert ismerősök, de érthető tényekkel van megalapozva szavuk, úgy mint a magasabb terméshozam elérése is. Nem véletlen, hogy ilyen szép termésnek néznek elébe. Pontosan betartották a tápanyagok minőségi és mennyiségi összetételét és a vegetációs időszakot. Ezzel párosul a gabonafajták jó megválasztása, azaz a magashozamú vetőmagok biztosítása. Legjobbnak a Jubilejnaja 50 mutatkozik, de szép az Auróra és a Kaukázus búzafajta is. Most újabb fajtákkal kísérleteznek, amiből a legjobbnak a jugoszláv Szava ígérkezik. Nagyon szép a kalásza, a legellenállóbb a betegségek és a kártevők ellen. Ez lesz a jövő magashozamú búzafajtája.

Tehát nemcsak a mának örülnek Patonyban, a jövőbe is néznek.

Ez a két ember és sokan mások a szövetkezetben jól megfontoltak munkájukat, s a tudomány és a technika korszerű alkalmazásával érik el ezeket az eredményeket, mind a gabonatermesztés mind az állattenyésztés terén nagyzolás nélkül lehet mondani, hogy már elérték az európai színvonalat. S ezt a szocializmus adta lehetőségek biztosítják Felsőpatonyban. És az emberek. Renczés Sándorról már sokat hallottunk. Falusi viskóból nőtt fel országos szintre. Mindig ott van, ahol szükség van rá a szövetkezetben, mindig talál elegendő időt az emberek kérelmeinek,

Balra Renczés Sándor, szövetkezete elnök, jobbra Gáspár Imre főagronómus

problémainak intézéséhez. Immár harmadszor választották meg nemzetgyűlési képviselőnek, és jó munkájáért évekkel ezelőtt Munka Érdemrenddel tüntették ki.

Gáspár Imre is hozzánőtt a földhöz. Olyan ember, aki ismeri a múltál, parasztgyerekként nőtt fel, olyan ember, aki előre is lát, aki mérnöki végzettséget szerzett, hogy hozzáértéssel jobban tudja alkalmazni a vegyszereket, a gépeket, a mezőgazdasági termelésben. Nem becsvágyból tanult, szükségérzetből.

— öröm ilyen emberekkel dolgozni, ilyen emberek közt szövetkezeti elnöknek lenni — mondja Renczés Sándor. — Itt nincs nagyzolás és mellébeszélés. Mindenki a maga módján és gondolata szerint mondja el a véleményét, de konkrétan, célszerűen a tagok és a szövetkezet érdekében. Ami nálunk a fejlődést biztosítja, az abból ered, hogy rájöttünk mi is a kor követelményeinek szükségszerűségére, hogy a vegyszereket, műtrágyákat, a tápanyagokat és az öntözést meszszemenőleg biztosítani kell a termőföld részére. És gépeket. Évről évre, mindig többet.

— Hát igen — bizonygatom én is ennek a kiegyensúlyozott embernek a kiegyensúlyozott szavait. Szóval kenyér lesz bőven, örülök velük jómagam is.

— Nemcsak kenyér lesz itt, hanem egyéb termés is bőven. Mert régen túl vagyunk mi mélázón a korszakon, amikor csak kenyérrel élt az ember — mondja az elnök. — Az élethez, a boldogsághoz más is kell. Szárnyas az udvarra, hús az éléskamrába, zöldség és bor az asztalra. És még valami. Könyv, újság, kultúrház, ami kitekintést biztosit a faluból, az ország a világ más tájaira. Lakás kell és szép bútor, hogy emberhez méltón megpihenhessünk.

— Mi az, hogy kell — gondolom magamban, amikor ez már Felsőpatonyban mind megadatott az embereknek. Hiszen 24 ezer mázsa búzát, tízezer mázsa árpát, több ezer mázsa kukoricát termelnek évente. Ezer darab tyúk, több száz tehén a szövetkezeti istállóban. Zöldséget több mint 36 hektáron termelnek. S gyümölcsért sem kell a szomszédba menniük. Eper, barack, cseresznye, alma vagonszámra terem a szövetkezeti kertben. És bor is van. Tíz évvel ezelőtt alig ismerték a patonyiak a szőlőtökét. Ma viszont egymillió korona bevételt biztosít a szőlőtermelés és nem egy „idegen“ keresi fel Patonyt, hogy ihasson jó, zamatos borából.

Aztán van itt más is, ami gazdagabbá, szebbé teszi az embert. A falu közepén az új általános iskola, mely a jövő szakembereit, mérnökeit palántázza a sok gyerek közt. Az iskola közvetlen szomszédságában áll a falu új dicsősége, a kultúrpalota. Több mint 5 millió korona értékben épült. Ez évben lesz a felavatása. Ez lesz a beszélgetések, a szórakozás, a tudásvágy biztosításának nélkülözhetetlen tárháza. S nem messze a kultúrpalotától jobbra két növényház csillog a zöldellő. fák között. Negyvenezer szál szegfű ékesíti az üvegházakat. Háromszázezer szál szegfűt adnak el évente, ami másfél millió korona jövedelmet biztosit a szövetkezetnek. A falunak meg sajátos jelképét. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — tartja a közmondás. íme a patonyiak, akik sok millió liter tejet, több vagon húst, tojást, búzát, árpát adnak el a felvásárló üzemnek, téli hidegben vagy nyári napsütésben nyíló virággal térhetnek haza a családi körbe és azzal a boldog érzéssel, hogy nemcsak kenyeret, húst és bort adtak társadalmunk asztalára, hanem nyíló virágot is, hogy az élet kedves és örömteli legyen. MAJOR ÁGOSTON

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja.

Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-81, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: Bratislava, Obchojlná u. 7. - Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VH. Nyomja a Východoslovenskí tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78, — Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 45432.

Címlapunkon P. Haško a 24. oldalon Absolon felvétele