A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-16 / 24. szám
is múlt, az is történelem, mert annak a kornak a levegőjét is őrzik és kisugározzák magukból a múltból átmentett tanúk ... A főépületben helyezték el a város és környékének bányászmúltját dokumentáló anyagot, eszközöket. Jól nyomon követhető a bányászat és a kohászat fejlődése, főleg az, hogy milyen primitív eszközökkel s milyen nyomorúságos körülmények között fejtették és olvasztották az ércet. Áll és néz az ember. Ügy érzi, évszázadokkal előbbi imaházban áll, körülötte megannyi pogány istenszobor, akik előtt áldoznak, áldoznak emberi verejtékkel és kínnal, vérrel és élettel... ők, a bányászok, az egyszerű pórnép... A múzeum dolgozóinak munkájáról sok mindent elmondhatnék még, sok jót és dicsérendőt, mivel azonban túl hosszúra nyúlna ez az írás, csupán néhány gondolatot mondok még el az ifjúság honismereti neveléséről. A járás természeti kincsei és szépségei, történelmi emlékei és a már említett gazdag néprajza, nagyszerű lehetőséget nyújt a honismereti nevelésre. Együtt a természet- és történelemtudományokkal alkotó módon alkalmazható, segítségükkel kialakítható az ember tudományos világnézete, helyes politikai meggyőződése. Mindez főleg a tanulóifjúságra vonatkozik, s ők élnek is a lehetőséggel. A múzeum dolgozóinak segítségével kiegészítik és elmélyítik iskolai tanulmányaikat, így kiteljesedik általános műveltségük, más lesz, helyes Irányba terelődik a munkához való viszonyuk, hazafias érzelmük, büszkék lesznek arra, hogy ennek az egyre szépülő szocialista országnak a polgárai. A járás iskoláiban sok honismereti kör működik. Nem csekélység az sem, hogy megismerkedhetnek a természettel, a madár- és állatvilággal, azok védelmével, hogy elsajátíthatják a természetbeni tájékozódás alapjait, hogy hasznosítani tudják majd ismereteiket a védett növényzetről, s vandál módon nem teszik tönkre a természetet, de a körök munkáján keresztül alkalmuk nyílik arra, hogy megismerjék Gömör nagy szülötteinek életét is. A múzeum dolgozói minden alkalmat megragadnak és kihasználnak arra, hogy minél hathatósabban segítsék a körök munkáját. Arra törekszenek, hogy még tökéletesebbé tegyék a munkájukat, és hogy azokban az iskolákban is megszervezzék a honismereti köröket, ahol még nincsenek. Felejthetetlen élményekkel és ismeretekkel gazdagodtak azok a fiatalok például, akik a múzeum dolgozóival együtt leszálltak a szilicei jégbarlangba és megnézték azt a helyet, ahol az ősember lakott és élt. Saját szemükkel látták a tűzhelyét, cserépedény maradványait, a csontokat és egyéb használati tárgyakat. Valóban maradandó élménnyel távoztak. Az ember új ismeretek utáni vágya folytonos: valahol a bölcsőnél kezdődik és a koporsónál végződik. Az emberi ész és kéz alkotta értékek kisugárzásának felfogója, befogója és szabályos rendszerekbe szedője elmondhatja, hogy szép és tartalmas az élete. Ráadásul, ha a sok felhalmozott értékből — képletesen szólva — egy olyan hidat tud verni, amelyen az emberek tízezrei a tegnapból a holnapba jutnak el megszépültén és meggazdagodva, akkor joggal elmondhatja magáról, hogy nem élt hiába és boldog ember. Most utólag még nagyobb meggyőződéssel állítom, hogy én ilyen embereknek láttam a múzeum dolgozóit. LOVICSEK BÉLA Molnár Dezső felvételei A sárga angyal Andrejkovics György, az Automotoklub szervizszolgálatának vezetője Utunk végcéljától még ugyancsak messze vagyunk, amikor Dunajská Stredától (Dunaszerdahelytől) néhány kilométerre dühösen elkanyarítja a gépkocsivezetőnk : — Hogy az a ... folyik az olaj! — S ez mit jelent? — kérdezem ijedten. — Azt, hogy így nem mehetünk messze. Kiszállunk a kocsiból és leverten szaki állomással rendelkeznek, körülbelül 450 a klubtagok száma a járásban. A tagsági díj évente 40 korona. A klubtagoknak a tagságból inkább előnyeik származnak, mint kötelességeik. Az Automotoklub járási szervezetének a vezetőn kívül egy mestere, tíz műszaki és adminisztratív dolgozója van. Nem nagy létszám ez, de munkájukat sikeresen ellátják. További előnye a klubtagnak például még az is,'hogy ha külföldre utazik és az ottani autóklubban felmutatja igazolványát ugyantást végeznek a bajba jutott gépkocsin. Sok esetben az alatt az idő alatt is sikerül eltávolítani a hibát. Kiszállás esetén 15 kilométerig az út költségeit is az Automotoklub fedezi. Gépkocsivezetőnk közben elkészült munkájával. Mehetünk tovább. Mielőtt azonban elindulunk, ő is kér egy jelentkezési lapot, mert mint mondotta, ezentúl okvetlen klubtag akar lenni, mert szerinte egy gépkocsivezető számára ez kimondottan üdvös dolog. T. KASZA I. nézegetjük a kocsi alatt sötétlő és egyre nagyobbodó olajfoltot. — Hát most aztán jó lenne, ha erre járna egy sárga angyal. No mindegy. Valahogy eljutunk az Automotoklubba. * A sofőr megjegyzésére rémlik ugyan valami, de egészen pontosan még nem tudom, hogy s mint jelenik meg az a bizonyos sárga angyal. Nemsokára azonban megérkezünk ama központba, ahonnan irányítják útját s az éppen Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) van, ott, ahol gépkocsivezetőnk minden szükséges anyagot megkap ahhoz, hogy a hibát eltávolítsa. Amíg a kocsin babrál, kíváncsiságomnak eleget téve megkérésem az Autóklub vezetőjét, Andrejkovics Györgyöt. A következőket tudom meg tőle: Szlovákiában ez az egyedüli ilyen jellegű műszaki szerviz. Természetesen a Honvédelmi Sportszövetség (Zväzarm) járási szervezetéhez tartozik, elsősorban a HESZ gépjárműveinek karbantartásával foglalkozik. Másik fontos küldetése, hogy a klub tagságának ugyancsak biztosítja a lehető leggyorsabb segítséget, gépjárműveik gyors javítását. Ami az Automotoklub tagságának nyújtott segítséget illeti, három pontba foglalható mindaz, amit ez az úgynevezett központi szerviz nyújt: első a „sárga angyal" néven ismert országúti szolgálat, másik az ingyenes műszaki tanácsadás és a jogi tanácsadás. A tagság részére különböző szakmai tanfolyamokat szerveznek. Nagy előadóteremmel, korszerűen felszerelt javítóműhelyekkel rendelkeznek. S ami a fontos, hogy a tagok részére hiánycikk jellegű alkatrészeket készítenek, amelyeknek beszerzése máskülönben nehézségekbe ütközik. Két mozgó műcsak azonnal segítséget kap, ha gépkocsija erre rászorulna. Mint minden autóklubnak, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Automotoklubnak is lényege: az egymáson segítés. A gépjárműtulajdonosok a megmondhatói, a gépkocsin mennyi apró hiba fordul elő, aminek a javítását a legtöbb műhely nem tartja rentábilisnak, Illetve amit nem szívesen vállal. Mindebben az Automotoklub szervize segít. Egyrészt úgy, hogy a klubtag egyedül is eltávolítja a kisebb hibát a klub tökéletesen felszerelt műhelyének igénybevételével: kisebb segítséget, szaktanácsot teljesen ingyen kap. Például, ha ki akarja cserélni a lámpákat, kereket vagy fékjavítóst akar végezni, akkor ezt egyedül is elvégezheti, a klub műhelyében. Másrészt pedig az Automotoklub szlovákiai központi szervizének szakemberei ki is járnak az ország további klubjaihoz, úgynevezett műszaki szemlére, ami konkréten azt jelenti, hogy szaktanácsokkal látják el a klub tagságát. Legutóbb Banská Bystricán (Besztercebányán) voltak ilyen jellegű kiküldetésben. Az Automotoklub különben autóversenyeket is szervez, akadályversenyekkel, gránátdobással stb. egybekötve, valamint más klubokkal közösen különböző szakmai tanfolyamokat, ilyenek voltak például a šamoríni (somorjai), gabčíkovói (bősi) klubszervezetekkel közösen rendezett tanfolyamok. Ami a „sárga angyal“ országúti szolgálatot illeti, erről talán még annyit, ha a klubtag gépkocsijával bajba jut, s felhívja az Automotoklub központi szervizének 154-es telefonszámát, azonnal kimennek, hogy segítsenek, 15 percig tartó gyorsjavíAz Automotoklub Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) szlovákiai országos szervizszolgálata Lázár József mester és Karafa János ipari tanuló Rácz Lajos műszaki dolgozó ezzel a kocsival végzi a gépkocsik műszaki ellenőrzését PRANDL SÁNDOR felvételei