A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-16 / 24. szám

TP •• i # I Történelmi tűkor (1972. VI. 19. - 1972. VI. 25.) 1767-ben ezen a na- Június 24 pon született Szentjó­­bí Szabó László köl­tő. (Elhunyt 1795. X. JO-én.) • 1882-ben eze^ a na­pon született Somlyó Zoltán költő. (Elhunyt 1937. I. 7-én.) 1828-ban 'ezen a na­pon született Than Mór magyar festő. (Elhunyt 1899-ben.) 1811-ben ezen a na­pon született Kriza János költő és ma­gyar népdalgyűjtő. (Elhunyt 1875. III. 26-án.) 1822-ben ezen a na­pon hunyt el Ernst Theodor Wilhelm Hoffmann német ze­neszerző. (Született 1776. I. 24-én.) 1767-ben ezen a na­­( pon született Wilhelm . von Humbolt porosz ' tudós és államférfi. '■ (Elhunyt 1835. IV. 8-án.) 1967-ben ezen a na­pon hunyt el Eugénia Cotton asszony, fran­cia fizikus, a nemzet­közi nőmozgalom ki­emelkedő személyisé­ge. (Született 1881. X. 13-án.) 1917-ben ezen a na­pon hunyt el Gyóni Géza költő. (Született 1884. VI. 25-én.) 1942-ben ezen a na­pon végezték ki a né­met fasiszták Evžen Rošický cseh sporto­lót és újságírót. (Szü­letett 1914. X. 15-én.) 1912-ben ezen a na­pon hunyt el Ion Lu­ca Caragiale jelentős román író. (Született 1852. I. 30-án.) Június 23 1797-ben ezen a na­pon született Vilhelm Karlovics Kjuchelbe­­cker orosz költő és műfordító. (Elhunyt 1846. VIII. 23'-án.) Június 22 1887-ben ezen a na­pon született Karin­thy Frigyes, a ma­gyar irodalmi karika­túra megteremtője. (Elhunyt 1938. VIII. 29-én.) 1922-ben ezen a na­pon gyikolták meg Walther Ratmenán német politikust és írót. (Született 1867. IX. 29-én.) Június 25 i 1951-ben ezen a na­­: 'pon hunyt el Egry József festő és grafi­kus. (Született 1883. I III. 15-én.) Június 21 1652-ben ezen a na­pon született Ján Brokoff szlovák szob­rász. (Elhunvt 1718. XII. 28-án.) 1942-ben ezen a pon hunyt el Gábor költő és (Született 1881. I én.) 1957-ben ezen a na­pon hunyt el Louis Fürnberg német köl­tő, író és diplomata. (Született V. 24-én.) Találkozás a dolgokkal Az áruház földszintjén kezdődött. Emberek áradata sodort magá­val befelé húzott, ahol arcomba csapott a szépítöszerek kellemes il­lata, a mosdószappanok szaga, amelyeket oly gyöngéd nevekkel illet­nek, mint Mimosa, Elida, Rosana, magamba szippantom a parfümök, púderek, krémek, szagos olajak illatát, melyeket inkább csak nők használnak. Az emberek azonban maguk előtt toltak, s hirtelen más irányba ragadtak. Még hallottam, amikor nyugtalan, de határozott hangon megszólalt egy anya: Mi ütött beléd, lányom, ezek még nem neked valók! — Nem tudom, hogy mit kérhetett a kislány, de a vá­lasz ellentmondást nem tűrő volt. Végül is kiszabadultam a tömeg sodrásából, fellélegeztem és körülnéztem a papíráruk vitrinjei között: volt ott jegyzetfüzet, színespapír, irka, toll, tinta, színesceruza, vonal­zó és sok egyéb apróság, amely az iskolát és a gyerekkort juttatta az eszembe. Velük szemben a játékosztály sorakoztatta fel az áruit, az üvegszemű mackót, építőkockákat, autókat, babákat, kardocskákat, sőt volt itt apró földgyalu, teherautó és repülő is. Egy emelvényen Jawa motorkerékpárt pillantottam meg, kormányán az árcédulával. Azonnal kifizethető és elvihető! Agyamon kíméletlenül átsuhant: ez már nem néked való! Erre már nem kell spórolnod, már nem szágul­dozol a lányokkal, haverokkal... Még egy órát elidőztem a külön­böző áruk között, felmentem az emeletekre, megnéztem a textíliákat, cipőket, bútorokat, televíziós készülékeket, magnetofonokat. Minden vonzott, minden csábított, anélkül, hogy egyszer is eszembe jutott volna, Hogy mindaz, ami körülvesz, az utóbbi három évtized létével kapcsolatos. Áruk ezrei, amelyek nélkül ma már cl sem tudnánk képzelni az életünket, dolgok, tárgyak, eszközök tucatja, amelyek egy­aránt szolgálják az egyént és a társadalmat. Mennyi mindennel árasz­tott el az élet! Cs mindezt az emberi ész találta ki, szorgos kezek alkotják s bennük egy egész nemzedék tehetsége, páratlan erőfeszí­tése rejlik. Kiss Kató košicei (kassai) olva­sónk azt szeretné tudni, hogy hol temették el Gyóni Géza költőt? Gyóni Géza (valódi nevén Áchim Géza) költő zászlósi rangban vett részt az első világháborúban. Leg­ismertebb költeményeit a galíciai Przemysl „poklából“ írta. Hadi­fogolyként írt versei az igazságot kereső katona gondolatait fejezik ki. 1917-ben az „Utolsó tánc“ című mű­vével köszöntötte az orosz forradal­mat. Hadifogságban hunyt el, sír­helye mindmáig ismeretlen. Szülő­faluja, amely néhány éve egyesült Dabassal, múzeumba gyűjti a költő emlékeit. A falu vezetői levéllel for­dultak Krasznojarszk város vezetői­hez, amelyben Gyóni Géza sírjának felkutatását kérik. Az eddig össze­gyűlt dokumentumok között ugyanis találtak egy olyan fényképet, amely a szovjet város határában az egy­kori hadifogolytábor temetőjében készült. Rajta Áchim Géza zászlós sírja látható, s jól olvasható a mel­lette levő sírhant fejfáján testvér­bátyja, Áchim Mihály neve is. A da­­basiak levelére érkezett válaszban azt írták a szibériai város vezetői, hogy Krasznojarszk honismereti és történeti bizottsága megkezdte Gyó­ni Géza sírjának a felkutatását. Konrád Péter Rimavská Sobota-i (rimaszombati) olvasónk azt szeret­né tudni, hogy mi volt Willy Brandt német kancellár eredeti neve és foglalkozása? Willy Brandt eredeti neve Herbert Kari Frahm. Történelmet tanult az oslói egyetemen. Fiatalon bekapcso­lódott a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomba, s annak funkcionáriu­sa lett. 1933-ig a lübecki Volksboten című lap munkatársa, 1933-ban Nor­végiába emigrált, ahol tovább újság­­íróskodik. 1948-ban visszatér Német­országba és bekerül az SPD párt­vezetőségébe. 1964-től a párt elnöke, majd- kancellár. Csomós Gábor luéeneci (losonci) olvasónk arról értesült, hogy a Szovjetunióban ismét felbukkant a már kipusztultnak hitt csavartszarvú himalájai kőszáli kecske, és szeret­né, ha a képét lapunkban közölnék. Olvasónk értesülései megfelelnek a valóságnak és szívesen teszünk eleget a kérésének. A csavartszarvú kőszáli kecske kedvelt vadászzsák­mánya volt az Északnyugat-Indiá­­ban szolgálatot teljesítő angol gyar­mati tiszteknek és ezért a magas hegységekben élő állatot Indiában csakhamar kiirtot­ták. Igen értékes és szép a szarva, amely egy méter nagyra is megnő. A Szovjetunióban még 1936-ban vé­dett állattá nyil­vánították és azó­ta ismét elszapo­rodott. A CSEHADOK Központi B 1 zottságának képes hetilap- I Megjelenik az OBZOR Kiadóvállalat gon­dozásiban. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesz­tő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiők. C 398. — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratis­lava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden pos'ahiva­­tal és levélkézbesltő. INDEX : 45432 Címlapunkon riportkép Kelet Velencéje című írásunkhoz, a címlap és a 24. oldal P. Havran felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom