A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-16 / 24. szám
TP •• i # I Történelmi tűkor (1972. VI. 19. - 1972. VI. 25.) 1767-ben ezen a na- Június 24 pon született Szentjóbí Szabó László költő. (Elhunyt 1795. X. JO-én.) • 1882-ben eze^ a napon született Somlyó Zoltán költő. (Elhunyt 1937. I. 7-én.) 1828-ban 'ezen a napon született Than Mór magyar festő. (Elhunyt 1899-ben.) 1811-ben ezen a napon született Kriza János költő és magyar népdalgyűjtő. (Elhunyt 1875. III. 26-án.) 1822-ben ezen a napon hunyt el Ernst Theodor Wilhelm Hoffmann német zeneszerző. (Született 1776. I. 24-én.) 1767-ben ezen a na( pon született Wilhelm . von Humbolt porosz ' tudós és államférfi. '■ (Elhunyt 1835. IV. 8-án.) 1967-ben ezen a napon hunyt el Eugénia Cotton asszony, francia fizikus, a nemzetközi nőmozgalom kiemelkedő személyisége. (Született 1881. X. 13-án.) 1917-ben ezen a napon hunyt el Gyóni Géza költő. (Született 1884. VI. 25-én.) 1942-ben ezen a napon végezték ki a német fasiszták Evžen Rošický cseh sportolót és újságírót. (Született 1914. X. 15-én.) 1912-ben ezen a napon hunyt el Ion Luca Caragiale jelentős román író. (Született 1852. I. 30-án.) Június 23 1797-ben ezen a napon született Vilhelm Karlovics Kjuchelbecker orosz költő és műfordító. (Elhunyt 1846. VIII. 23'-án.) Június 22 1887-ben ezen a napon született Karinthy Frigyes, a magyar irodalmi karikatúra megteremtője. (Elhunyt 1938. VIII. 29-én.) 1922-ben ezen a napon gyikolták meg Walther Ratmenán német politikust és írót. (Született 1867. IX. 29-én.) Június 25 i 1951-ben ezen a na: 'pon hunyt el Egry József festő és grafikus. (Született 1883. I III. 15-én.) Június 21 1652-ben ezen a napon született Ján Brokoff szlovák szobrász. (Elhunvt 1718. XII. 28-án.) 1942-ben ezen a pon hunyt el Gábor költő és (Született 1881. I én.) 1957-ben ezen a napon hunyt el Louis Fürnberg német költő, író és diplomata. (Született V. 24-én.) Találkozás a dolgokkal Az áruház földszintjén kezdődött. Emberek áradata sodort magával befelé húzott, ahol arcomba csapott a szépítöszerek kellemes illata, a mosdószappanok szaga, amelyeket oly gyöngéd nevekkel illetnek, mint Mimosa, Elida, Rosana, magamba szippantom a parfümök, púderek, krémek, szagos olajak illatát, melyeket inkább csak nők használnak. Az emberek azonban maguk előtt toltak, s hirtelen más irányba ragadtak. Még hallottam, amikor nyugtalan, de határozott hangon megszólalt egy anya: Mi ütött beléd, lányom, ezek még nem neked valók! — Nem tudom, hogy mit kérhetett a kislány, de a válasz ellentmondást nem tűrő volt. Végül is kiszabadultam a tömeg sodrásából, fellélegeztem és körülnéztem a papíráruk vitrinjei között: volt ott jegyzetfüzet, színespapír, irka, toll, tinta, színesceruza, vonalzó és sok egyéb apróság, amely az iskolát és a gyerekkort juttatta az eszembe. Velük szemben a játékosztály sorakoztatta fel az áruit, az üvegszemű mackót, építőkockákat, autókat, babákat, kardocskákat, sőt volt itt apró földgyalu, teherautó és repülő is. Egy emelvényen Jawa motorkerékpárt pillantottam meg, kormányán az árcédulával. Azonnal kifizethető és elvihető! Agyamon kíméletlenül átsuhant: ez már nem néked való! Erre már nem kell spórolnod, már nem száguldozol a lányokkal, haverokkal... Még egy órát elidőztem a különböző áruk között, felmentem az emeletekre, megnéztem a textíliákat, cipőket, bútorokat, televíziós készülékeket, magnetofonokat. Minden vonzott, minden csábított, anélkül, hogy egyszer is eszembe jutott volna, Hogy mindaz, ami körülvesz, az utóbbi három évtized létével kapcsolatos. Áruk ezrei, amelyek nélkül ma már cl sem tudnánk képzelni az életünket, dolgok, tárgyak, eszközök tucatja, amelyek egyaránt szolgálják az egyént és a társadalmat. Mennyi mindennel árasztott el az élet! Cs mindezt az emberi ész találta ki, szorgos kezek alkotják s bennük egy egész nemzedék tehetsége, páratlan erőfeszítése rejlik. Kiss Kató košicei (kassai) olvasónk azt szeretné tudni, hogy hol temették el Gyóni Géza költőt? Gyóni Géza (valódi nevén Áchim Géza) költő zászlósi rangban vett részt az első világháborúban. Legismertebb költeményeit a galíciai Przemysl „poklából“ írta. Hadifogolyként írt versei az igazságot kereső katona gondolatait fejezik ki. 1917-ben az „Utolsó tánc“ című művével köszöntötte az orosz forradalmat. Hadifogságban hunyt el, sírhelye mindmáig ismeretlen. Szülőfaluja, amely néhány éve egyesült Dabassal, múzeumba gyűjti a költő emlékeit. A falu vezetői levéllel fordultak Krasznojarszk város vezetőihez, amelyben Gyóni Géza sírjának felkutatását kérik. Az eddig összegyűlt dokumentumok között ugyanis találtak egy olyan fényképet, amely a szovjet város határában az egykori hadifogolytábor temetőjében készült. Rajta Áchim Géza zászlós sírja látható, s jól olvasható a mellette levő sírhant fejfáján testvérbátyja, Áchim Mihály neve is. A dabasiak levelére érkezett válaszban azt írták a szibériai város vezetői, hogy Krasznojarszk honismereti és történeti bizottsága megkezdte Gyóni Géza sírjának a felkutatását. Konrád Péter Rimavská Sobota-i (rimaszombati) olvasónk azt szeretné tudni, hogy mi volt Willy Brandt német kancellár eredeti neve és foglalkozása? Willy Brandt eredeti neve Herbert Kari Frahm. Történelmet tanult az oslói egyetemen. Fiatalon bekapcsolódott a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomba, s annak funkcionáriusa lett. 1933-ig a lübecki Volksboten című lap munkatársa, 1933-ban Norvégiába emigrált, ahol tovább újságíróskodik. 1948-ban visszatér Németországba és bekerül az SPD pártvezetőségébe. 1964-től a párt elnöke, majd- kancellár. Csomós Gábor luéeneci (losonci) olvasónk arról értesült, hogy a Szovjetunióban ismét felbukkant a már kipusztultnak hitt csavartszarvú himalájai kőszáli kecske, és szeretné, ha a képét lapunkban közölnék. Olvasónk értesülései megfelelnek a valóságnak és szívesen teszünk eleget a kérésének. A csavartszarvú kőszáli kecske kedvelt vadászzsákmánya volt az Északnyugat-Indiában szolgálatot teljesítő angol gyarmati tiszteknek és ezért a magas hegységekben élő állatot Indiában csakhamar kiirtották. Igen értékes és szép a szarva, amely egy méter nagyra is megnő. A Szovjetunióban még 1936-ban védett állattá nyilvánították és azóta ismét elszaporodott. A CSEHADOK Központi B 1 zottságának képes hetilap- I Megjelenik az OBZOR Kiadóvállalat gondozásiban. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiők. C 398. — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden pos'ahivatal és levélkézbesltő. INDEX : 45432 Címlapunkon riportkép Kelet Velencéje című írásunkhoz, a címlap és a 24. oldal P. Havran felvétele