A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-09 / 23. szám

Dal, túnc, muzsika Želiezovcéban (Zselizen) 1972. június 11-én va­sárnap azok is bizonyára felébrednek kora reg­gel, akik egyébként hétalvók, mert már hét óra­kor fúvószenekar trombitái jelzik szerte a város­ban, hogy a Csehszlovákiai Magyarok XVII. Or­szágos Népművészeti Fesztiváljának szereplői, a színpompás népviseletekbe öltözött énekesek, ze­nészek és táncosok már készülődnek az ünnepi felvonulásra, amellyel meghívják a helybelieket és a vendégeket a különböző népművészeti mű­sorokra. A fesztivál már előző nap, azaz szombaton, június 10-én 14.30 órakor kezdetét veszi a nép­dalénekesek „Csak tiszta forrásból“ című bemu­tatójával. Két napon keresztül kiváló ének- és zenekaraink, valamint táncegyütteseink tartalmas műsorszámai szórakoztatják majd a közönséget. A szombat esti „Ami bennünket összeköt“, a va­sárnap délelőtti „Szól a kakas, szól" s a dél­utáni „Felszállott a páva“ című műsorok mind azt a célt szolgálják, hogy a népművészetet tisz­telő és szerető közönség értékes fesztiválra em­lékezzen majd vissza. Hiszen haladó népi hagyo­mányaink, nemzeti kultúránk kincsei csak úgy válhatnak mai életünk szerves részévé, ha ismer­jük, ha meg akarjuk ismerni őket, ha nem for­dítunk hátat azoknak, akik napjainkban is fá­radoznak ápolásán. Valami ilyesmire gondolhat­nak mindazok, akik évről évre hűségesen elláto­gatnak népi hagyományainkat őrző és ápoló or­szágos rendezvényeinkre s így a zselizi feszti­válra is. Nemcsak egyszerűen dal- és táncünne­pély ez, hanem egészséges, baráti művészi esz­mecserék színhelye is, ahol a közönség még job­ban megszeretheti kulturális hagyományainkat és szépségén, tartalmán gazdagodva kifejezheti jövőbe vetett hitét és vágyait. tki

Next

/
Oldalképek
Tartalom