A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-09 / 23. szám
just tsíil SIKK Sllllí K. I. svudini (szőgyéni) olvasónk kérdésére: Tanácskérő levelére — jogi tanácsadónk véleménye alapján — kívánságára levélben — a következőkben válaszolunk: Elvált felesége köteles tehetsége és lehetőségei szerint a gyermekek eltartásához, akiket a bíróság a váláskor az ön gondjaira bízott — hozzájárulni. Minden polgár, de különösen minden szülő köteles tehetsége szerint dolgozni, hogy saját magát és családját eltartsa. Ha valaki tartási kötelezettségét elmulasztja, vagy ez alól szándékosan kibújik, büntető eljárás veszélyének teszi ki magát, ahol 1 évig (súlyosabb esetben 3 évig) terjedhető szabadságvesztés büntetéssel sújtható a büntető törvénykönyv 213. szakasza alapján. A betegség, rossz egészségi állapot, magában véve még nem elég ok arra, hogy valaki tartási kötelezettségét ne teljesítse, Illetve, hogy ne Igyekezzék legalábbis egészségi állapotának és lehetőségeinek megfelelő munkát vállalni, hogy ebből legalábbis részben hozzájáruljon gyermekei eltartási költségeihez. Azt tanácsoljuk tehát, tegyen volt felesége ellen büntető feljelentést a Nővé Zámky-i, [érsekújvári), járási ügyészségen a BTK. 213. szakaszába ütköző tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Ami most a házasság tartama alatt szerzett közös vagyon felosztását Illeti, Itt a polgári törvénykönyv 150. szakaszának rendelkezése szerint a bíróságnak kötelessége a kiskorú gyermekek érdekeire és szükségleteire tekintettel lenni. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az Ingók és Ingatlanok elosztásánál Illetve odaítélésénél Is a bíróságnak tekintetbe kell vennie, hogy szükségük van-e ezekre a kiskorú gyermekeknek. Természetesen tekintetbe kell vennie azt Is, hogy a vagyon megosztásánál, ha a házat magának ítéli a bíróság, a volt feleségét esetleg készpénzben kell kártalanítani, Illetve Igényelt a fél vagyon után kielégíteni. Az természetes, hogy ebben az esetben azonban a gyermektartás elmaradt öszszegét tartozásába beszámítja, Illetve volt felesége ellen érvényesítheti. Azt ajánljuk tehát, hogy vegye Igénybe ügyvéd segítségét és a fellebbezési eljárásban Igyekezzék a szerintünk Is helytelen vagyon-megosztási döntést orvosoltatnl. Dr. B. G. lU'YIIK tSIIISÍKSSIll A szemölcs nemcsak kellemetlen, hanem fertőző Is. Ez már majd száz éve Ismeretes, mégsem eléggé köztudott. Fertőzőek a szemölcsök a vele érintkezővel, s fertőzőek hordozójára Is. Ha megkérdezzük, elmondja, hogy kezdetben csak egy volt, de csakhamar megjelent a szomszédságban egy második, majd több Is, esetleg a másik kezén Is, vagy más testrészén. Gyakran látni sorban, vonalszerűén elhelyezve, jeléül annak, hogy vakarással, körömmel oltották a bőrbe. Gyermekek ajkán is láthatunk, vagy a nyslven Is előfordul azoknál, akik harapdálással igyekeznek megszabadulni az ujjon levő növedéktől és így oltották azt a berepedt ajakplrba. Elég gyakori a talpon Is, hosszabb Idő után mélybe terjed és a tyúkszemhez hasonlóan minden lépésnél fájdalmat okoz. Ne tévesszen meg senkit, hogy kezdet ben csak egy van, csak Idő kérdése, mikor jelenik meg környezetében több apró. A Iappangásl Idő a beoltódástól számított négy héttől akár két évig Is terjedhet. Néha megmarad egy bizonyos fejlődési fokon, de gyakrabban növekedni kezd és lencsényltől akár az ötfilléres nagyságot Is elérheti. Kórokozója egy szűrhető vírus, amely érintkezés útján kerül a kézre. A láb a strandon, uszodában, üzemi zuhanyozóban fertőződik. Megelőzhetjük a fertőződést, ha nem fogunk kezet szemölcsös kezűvel, a láb fertőződését pedig azáltal kerülhetjük el, ha fürdöclpővel járunk az említett helyeken. Szemölcs eltávolítását bízzuk orvosra; tökéletes érzéstelenítés mellett kis műtéttel meg lehet szabadulni tőle vagy tőlük. ismliisri n ill's ul: Huszonhárom éves fiatalasszony vagyok és a boldogtalanságom miatt tanácsért fordulok Önökhöz. Egy kisfiú és egy kislány édesanyja vagyok, négy éve élek a férjemmel, ö egy évvel idősebb tőlem. Az első két évben nagyon jól megértettük egymást, de utána nem tudom mi okból, de megváltozott olyannyira, hogy mikor a kislányunk született, egyetlen alkalommal sem jött a kórházba megnézni. Állandóan a haverok és a csavargás érdekli. Dolgozni rendesen eljár, de a ház körüli munkákból nagy ritkán veszi ki a részét. A kisfiúnk már elmúlt kétéves, de a két év alatt talán ha kéthárom esetben vitte magával. Nagyon rossz szokást vett fel, nemcsak nekem, de másoknak is hazudik. Pedig nincs rá oka. így nem csoda, hogy elidegenedek tőle. Többször kimaradozott éjszakára is. Néhányszor emiatt veszekedtünk, s ő ilyenkor elment a szüleihez pár napra, esetleg 1—2 hétre, de mindig visszajött. Valahogy fordítani szeretnék a sorsomon. Mit tegyek? Újabban kocsmázik, és minden este elmegy valahová. Ha szóvá teszem neki, megharagszik, pedig szerintem egy kétgyermekes apának nem való az állandó csavargás. írják meg, hogyan lehetne ezen változtatni. Nem szeretném úgy nevelni a gyermekeimet, hogy csak a rosszat lássák. Arra kérek tanácsot, hogyan változtassuk meg az élet folyását, hogy újra boldogok lehessünk. Vagy talán váljunk el egymástól? Jelige: „Veszíteni tudni kell" Hosszas töprengés után elhatároztam, hogy én is tanácsot kérek az Emberi sorsok rovat olvasóitól. Higgyék el, nem szoktam panaszkodni soha senkinek, de úgy érzem, itt az ideje, hogy tanácsot vagy segítséget kérjek. Tíz éve vagyok férjnél, van két gyermekem, nyolc és kilenc évesek, akiket nagyon szeretek. Szeretném őket becsülettel felnevelni, azonban a helyzetem olyan, hogy azt nem sokáig leszek képes elviselni. Megvolna mindenünk ahhoz, hogy boldog családi életet élhessünk, ha a férjem más ember lenne, ömellette a boldogságot, a nyugalmat hiába vártam tíz hosszú éven keresztül. Nem jutott nekem abból semmi, ő a boldogságot, a szórakozást a futballban, a kocsmában, és a baráti körében találja csak meg. A nehéz évek során hányszor kértem, könyörögtem sírva, hogy végre hagyja már ott az örökös csavargást, a válasz mindig az volt, hogy ha nem tetszik, elmehetek, mert neki így jó. Eddig azt hittem, hogy mindezt nem gondolja komolyan, de ma már látom, nagyon is komolyan gondolja. A hosszú magányosság után rájöttem, talán jobb volna elhagyni, ha már más megoldás nincs. De itt a két gyermek. Hová mehetnék velük! Nincs hová menni. Az édesanyám beteg, öreg asszony, neki még panaszkodni sem merek, nemhogy hozzá mennék a két gyerekkel. A férjem ezt nagyon jól tudja, s talán ezért viselkedik így, tudja, hogy nincs kire támaszkodni, nincs kitől tanácsot kérni, és úgy érzi, ő az úr a háznál, én meg csak a szolgálója, a mindenese vagyok. Soha még csak eszébe sem jutott, hogy talán nekem is kéne egy kis szórakozás, egy kis kikapcsolódás, az örökös munka közben, ö mindig egyedül jár. Tessék elképzelni az életemet mindig a falak között, az örökös házi munka, a gyermeknevelés a gondom, minden feladat az enyém. Eddig tűrtem és vártam, hátha jobb lesz, de csak romlik a helyzetem. Nem házasélet az, ahol a házastársak két-három hétig is eljárnak egymás mellett szótlanul egy lakásban, őszintén megvallom; félek a béküléstől, mert tudom, hogy egy-két napnál tovább nem tarthat a béke, újra kezdődik minden. Férjem a fizetését odaadja, azzal sem törődik, mire költőm. Egyszóval semmivel sem törődik, ami a családja körében történik. Csak enni és aludni jár haza. De aludni is legtöbb esetben csak éjfél után. Eddig bíztam, tűrtem, de látom, hogy értelmetlen, mert tönkremegyek én is és a gyermekeim is. ők is idegesek, nyugtalanok. Míg kisebbek voltak, csak tudtam nekik valamit hazudni, ha részegen jött haza az apjuk. Most mór nem tehetem, mert ők is látják és megértik azt, hogy mi az oka az örökös veszekedésnek. Már tudom, hogy ezzel az emberrel nem lehet új életet kezdeni, éppen azért kérek tanácsot, mitévő legyek. Nekem nincs nagy vágyam, csak boldog és nyugodt szeretnék lenni a gyermekeimmel, Ezért kérem a kedves olvasókat, próbáljanak rajtunk segíteni, amíg nem késő. Ez az állapot már teljesen tarthatatlan kettőnk között. Tudom, hogy már nem tudná a férjem jóvá tenni azt a sok bánatot, amit eddig okozott. Jelige: Hulló csillagok % Az életharmónia útjai Hogyan is állunk a tanácsadással? — kérdik sokszor az Emberi sorsok olvasói. Ha a mindennapi életben a kisfiút sérelem éri, apjához vagy anyjához menekül. A serdülő lány is édesanyjának panaszolja el baját, problémáit. Fordulhat a barátnőjéhez is. A mindennapi életben gyakran találkozunk „lelki' tanácsokkal“, bölcs nagybácsik útmutatásával stb; Mit jelentsenek ezek a „lelki tanácsok“? Értékük — esetleg eredményességük — abban áll, hogy a sértett fél elpanaszolhatja búját-baját, s néha o könnyel áztatott szavak elrepülve messze viszik a panaszkodó fájdalmát. Már ismerjük: elmondta baját, megkönnyebbült... Ez eddig célszerűnek látszik, hiszen helyes dolog elmondani a nehézségeket annak, akit szeretünk, aki megértéssel és hasonló érzésekkel van Irányunkban. A megkönnyebbülést, a lelki problémák megosztását „lelki tanácsok“ követik ... Tanácsok ... Rendszerint közhelyek. Leggyakrabban azonban olyan javaslatokról van szé, molyek a tanácsadó legszemélyesebb életéből valók, s jobbára neki sajátmagának szólnak. Magatartásmódra, viselkedésre vonatkozó tanácsok, engedélyek és tilalmak, amelyeket saját életében többnyire elmulasztott megvalósítani s most Így kíván korrigúlni. Asszony, aki korai férjhezmenetele miatt rossz házasságot kötött, leányának kései „megfontolt házasságot" Indítványoz, „hogy el ne hamarkodja . ..“. Aki férje terrorjától szenved, s ezzel kapcsolatos presztlzskérdések alatt nyög, óvatosságot ajánl, hogy „el ne kényeztesse házastársát, mert a fejére nő ...“. Természetesen fordított is lehet a helyzet a házasságban, üregek és fiatalok, szülők és gyermekek között az élethelyzet, a kor, a kialakult személyiség, az eltérő szemlélet és a világnézet miatt nagy a különbség, és az esetleg» „tanácsadás“ nyomán állandó ütközés keletkezhet. Szinte közhely: „A mama (vagy a papa) ne szóljon bele mindenbe...“ (Különösen ha a fiatal házasok együtt laknak a szülőkkel). A laikus lelki tanács célja: Bizonyos külső események vagy cselekvések kedvező, célszerű lebonyolítása. Tanácsadás, életmód és életszabály ajánlhatja a bajok elkerülését, lelki viharok kiküszöbölését vagy tudományosan szólva a lelki egészséget és harmóniát biztosítja. Lehetséges-e az egyáltalán? Van-e tudományos alapja? Igen nehéz kérdés. A lelki megelőzés, a lelki egészség tudománya, a pszichohigléne vagy mentálhigiéné ma még fejlődőben levő tudomány. Világszerte nagy a tevékenység, hatalmas az irodalom, sokféle ellentétes nézet és szemlélet alakult ki e tudományban. Védőoltással, testi higiénével az orvostudomány eredményes harcot vívott a fertőző betegségek ellen. A pszichohigléne egyik alapkérdése a lelki egészség. A mindennapi életben hajlamosak vagyunk a negatív előítéletekre. Az ingerlékeny ember könnyen keltheti „idegesség“ látszatát, a túl csendes, zárkózott emher pedig a „gátoltságét“. Szubjektív érzések és beállítások torzítják a laikusok Ítélőképességét. A tudományban egységes, mindenki által elfogadott vélemény vagy szemlélet erről még nincs. A lelki egészség több oldalról közelíthető meg. (Folytatjuk) 20
