A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-09 / 23. szám
Műhely, amelynek már van teteje 1* ■ Egyszer régen, lehet annak már vagy tíz éve, a Csallóközben járva, az egyik ottani termelőszövetkezet elnökével beszélgettem a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésének lehetőségeiről, távlatairól. Ha jól emlékszem, esős idő járta, akárcsak mostanság, s a munkák akadoztak. Akkor mondta az említett elnök a következőt: — A mi műhelyünknek nincsen teteje. Ez a kijelentés arra vonatkozott, hogy a mezőgazdasági termelést nem lehet az ipar mércéjével mérni, pontosan azért, mert a műhelynek, ahol a termelés folyik, nincs s nem is lehet teteje. Azóta, mondom, eltelt vagy tíz év, s ma már ilyen egyértelműen nem lehetne fogalmazni. A mezőgazdasági termelés jellege egyre inkább ipari formákat ölt, s ha lassan is, de épül az a bizonyos tető a műhely fölé. Természetesen nem a szántóföldi ágazatokra gondolok, bár a kertészet, s a zöldségtermesztés egyre inkább tető alatt termel. Főleg ha a primőr áruk termelését vesszük számításba. Az állattenyésztés azonban már majdnem teljes egészében tető alá került, vagy most kerül éppen oda, vagyis kialakul az a bizonyos műhely — ipari értelemben is — amit annak idején az én elnököm hiányként említett. Vinicában (Ipolynyéken) járva az ember inkább azt érzi, hogy egy gyártelepen jár, s nem a szövetkezet gazdasági udvarán. Az aszfaltutak mellett hatalmas pavilonok állnak, fényes hullámbádog falakkal, az' utak mellett és a pavilonok előtt virágágyások, mint valami parkban, rend és tisztaság fogadja az embert. A vinicai (ipolynyéki) egységes földművesszövetkezet 1950-ben alakult; 1958 óta nincs egyéni gazdálkodás a faluban. A szakosított termelésre 1961-ben tértek rá. Jelenleg 1368 hektár a szövetkezet megművelt területe; ebből 962 hektár a szántó. A szakosítás után a szövetkezet fő termelési ágazata a tojástermelés és a baromfihizlalás lett, s a közelmúltban kezdtek foglalkozni a szőlőtermesztéssel. Az állattenyésztés szakosítása, mint ismeretes, mindig nagyobb beruházásokkal jár, mint a növénytermesztés szakosítása, mivel korszerű épületekre, s gépi berendezésekre van szükség. Korszerű gépek, és berendezések nélkül ugyanis intenzív termelés a szakosított állattenyésztésben nehezen képzelhető el. S az is ismeretes, hogy napjainkban pontosan ezek a beruházások a legköltségesebbek, elég ha arra gondolunk, hogy egy korszerű tehénistállóban egy tehénállás negyvenezer koronába, sőt, ennél többe is belekerül. S az ilyen ráfordítások nem is biztos, hogy mindig megtérülnek. Ezért lepett meg a vinicei (ipolynyéki) szövetkezetben például az építkezések üteme. Bornstein Oszkár mérnök, a szövetkezet gépesítője, aki végigkísért a szövetkezet gazdasági udvarán, elmondta, hogy egy-egy pavilon, ahol a tojótyúkokat tartják körülbelül hárommillió koronába kerül, és nagyjából három és fél év alatt térül meg ez a beruházás. Természetesen ehhez azt is hozzá kell tennem, hogy saját maguk építik ezeket a pavilonokat, az alapozástól számítva egészen a gépek, gépsorok beszereléséig. S a tervek is itt készülnek a szövetkezetben. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy minden munkára kellően odafigyelhetnek a szövetkezet vezetői, s így minőségileg jobbak az épületek, s a berendezések is kisebb hibaszázalékkal dolgoznak. Végigjártuk a különböző termelési egységeket. Egy-egy pavilonban 15 ezer tojótyúkot tartanak. A baromfiak ellátása automatikus, a tojásokat végtelen szalag szállítja a pavilon végében levő csarnokba, ahol a gondozók egyetlen dolga a tojást osztályozni s előkészíteni a szállításra. (Minden pavilonhoz jól felszerelt Csallóközig A művelődési otthon A csirkefarm ményes a csirkehizlalás is, a naposcsibéket a tenyészetbe vételtől számítva 58 napig hizlalják, amíg el nem érik az átlagosan 1,30 kiló súlyt, ekkor adják el őket, 220 ezer darabot évente. Hogy a szövetkezet gazdasági helyzetéről valamilyen elfogadható összképet alkothassunk, a növénytermesztésről is szót kell ejtenünk. Az állattenyésztés ilyen szintű szakosítása mellett természetes, hogy a növénytermesztés csaknem teljes egészében a takarmánytermesztésre irányul. A 962 hektár szántón mindössze öt növényfajtát termesztenek; ezek közül is a búza és az árpa foglalja el a legnagyobb területet. A múlt évi adatok szerint a búza átlagos hektárhozama 34,3 az árpáé 38,4 mázsa volt. Egy hektárra átlagosan 249 mázsa tiszta tápanyagot adtak. Ezután ha megmondom, hogy az egy hektárra eső nyersbevétel 16 976 korona volt az elmúlt évben, nyilván senki sem csodálkozik, pedig ez már olyan eredmény, amellyel az országban kevés szövetkezet dicsekedhet. Hogy hogyan, mi módon érték el, arról sokat lehetne írni, de mi maradjunk csak a leglényegesebb tényezők mellett. Ezek elsősorban a szakosítás, a magas szintű gépesítés és nem utolsósorban a-kitűnő munkaszervezés. Hogy a szakosítás kezdete óta eltelt tíz év alatt mennyit fejlődött a gazdaság, éppen az előbb említett tényezők következtében azt csak egyetlen adattal szeretném érzékeltetni. Az 1961-es évben a szövetkezetnek a mezőgazdasági termelésből származó jövedelme 7 millió 700 ezer korona volt. Tavaly pedig meghaladta a 23 milliót. Vagyis az elmúlt tíz év alatt megháromszorozódott. A szövetkezet kedvező gazdasági helyzete természetesen hatással van a falu társadalmi és kulturális életére is. 1969 óta minden szombat szabad, akárcsak az iparban, s minden egyes szövetkezeti tagnak a ledolgozott évek szerint fizetett szabadság jár. Van szabad idő, jut belőle elég szórakozásra, tanulásra, pihenésre egyaránt. S ezen a téren is adottak a lehetőségek. Voltam a kultúrházban, ahol a szélesvásznú mozin kívül klub és közel négyezer kötetes könyvtár van. A könyvtár fiatal vezetője, Csáky Teréz elmondta, hogy szívesen járnak a fiatalok s az idősebbek is a könyvtárba, s jelenleg 264-en kölcsönöznek rendszeresen könyvet. GÁL SÁNDOR öltözők, zuhanyozók is tartoznak.) Mindenütt példás tisztaság fogad. A látogató jószerével észre sem veszi, hogy hol jár. Az itt dolgozó lányok, asszonyok jól érzik magukat, a munkájuk nem nehéz; jól keresnek. Egy biztos, ez már nemigen nevezhető klasszikus értelemben vett állattenyésztésnek. A termelés-intenzitás itt a lehető legnagyobb. S ez a szövetkezet egészén is meglátszik. A mostani adottságok mellett évente átlag több mint 33 ezer tojótyúkot tartanak. Az egy tyúkra eső átlagos tojáshozam az elmúlt évben 228 darab volt, s ez magasan meghaladja az országos átlagot. Hasonlóan eredBornstein Oszkár mérnök 5
