A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-26 / 21. szám
j II si t:in:li:9S :iili! Válasz „M. A. Nové Zámky" jeligére: öccse Magyarországon élt és halt meg, az ingatlan Magyarországon van, így az öröklésre az ott érvényes jogszabályokat kell alkalmazni. Minthogy öccsének gyermekei nem voltak, általános örököse az özvegye. Az édesanyjuktól származó ház, amelyet 1960-ban egészben az öccse örökölt, mert ön a saját fél házrészéről javára lemondott, felerészben ún. ági vagyont képez s ez ági öröklés címén önt illeti. A ház ági jelegét azonban önnek kell a hagyatéki eljárásban érvényesítenie és bizonyítania.' MegjejafZendő azonban, hogy az ági öröklés ^abályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az ági vagyontárgy helyébe lépett. Ezért kérdéses, hogy az eredeti és azóta lebontott ház helyébe épített teljesen új házra az igényét elismernék-e. dr. B. G. SIX llľVIIV tn mii: ísiiI Szív- és érbetegségek kezelése ásványvízzel A modern kor legelterjedtebb betegségei a fent említettek és ezért azt hiszem, hogy helyénvaló beszélnünk mibenlétükről és kezelésükről. Világviszonylatban a legtöbb halálesetet okozzák ezek a betegségek, amelyek között a szívinfarktus uralkodik. Helyénvaló legalább röviden megemlékezni a fürdői kezelésről, amelynél elsőrendű szerepe van a szénsavas ásványvizeknek. Természetes, hogy a kezelés sikeréhez hozzájárul a fürdők klimatikus jellege, nyugodt, csendes, tiszta levegőjű környezete is. Nálunk a szívbetegségek fürdőkezelését nagy sikerrel folytatják Sliačon. A szliácsl gyógyvíz erősen szénsavas tartalmú, de tartalmaz sok kalciumot, magnéziumot és karbonátot is. Nagyon előnyös a felhasználása szempontjából, hogy nem kell melegíteni vagy hűteni a felhasználás előtt, mivel hőmérséklete a közvetlen használatra, akár fürdésre, akár ivásra ideális (34 C°). Tudjuk, hogy e szénsavas víz hatására megpirosodik a bőr és a nyálkahártya, mert a víz kitágítja az ereket. Ugyanilyen értágulás jön létre a belső szer- Q vekben is, mégpedig a belekben, az agyban, a szívben, az izmokban, idegekben, belsőelválasztású mirigyekben. Meggyorsul a szervekben a vérkeringés, javul a szövetek oxigénellátása és az egész szervezet életműködése. A kóros tünetek enyhülnek és a beteget teljes életerő veszi hatalmába. Elmúlik a fáradékonyság, fejfájás, étvágytalanság, depresszió, és mindezt főképpen a szénsav jelenlétével magyarázhatjuk. Selye János Montreálban élő orvosprofesszor kutatásai és tanítása alapján tudjuk, hogy a szív- és érbetegségek nagy többsége azok közé a megbetegedések közé tartozik, amelyeket a gyors élettempó és a gyakran egymás után ismétlődő negatív élmények, emóciók hoznak létre. E negatív emóciók összességét úgynevezett sztress állapotnak nevezzük. Ezen állapot azzal tűnik fel, hogy a mellékvesék több hormont termelnek és juttatnak egyúttal a vérkeringésbe. Itt főképpen a mellékvesék úgynevezett adrenalin hormonja játszik szerepet. Magas adrenalinszintnél a sziverek összehúzódnak és így a szív nem kap elég oxigént. Gyakran ismétlődő sztress szituációknál azután a szív oxigénszegény része elhal és így szívinfarktus jön létre. A szénsavas fürdők alkalmazása után az adrenalin-szint tetemesen csökken a vérben és így kimutatható a szénsavas ásványvizek jó gyógyhatása objektiven is. A szénsavas ásványvíznek és a benne levő magnéziumnak külsőleg és belsőleg alkalmazva is nagy az idegcsillapító hatása és ezzel szintén nagyon jó gyógyhatást lehet elérni az általában ideges szívbetegeknél. Az ilyen fürdőt használó betegek álmatlansága eltűnik, ezáltal javul a munka- és életkedvük és másodlagosan ez is gyógyhatással van a beteg szívre és erekre. Dr. Juhász István Érzelmek és emberek v. Az érzelmi élet legerőteljesebb megnyilvánulásáról, az indulatról is kell néhány szót szólnunk. Maga a magyar szó: az „indul“ igéből képzett „indulat“ kifejezés is arra utal, hogy olyan erős érzelmi jelenségről van szó, amely az egyént erősen megmozgatja. Gondoljunk a düh megnyilvánulására. Amikor a mérges ember a fogát összeszorítja, kezét ökölbe szorítja, ha nem uralkodik magán, akkor meggondolatlan cselekvésre ragadtatja magát, például pofozkodik.' A félelem — amellyel később részletesen foglalkozunk — sajátos, nagyfokú indulati formában nyilvánulhat meg, ez a pánik. A pánik olyan nagy erejű félelmi megnyilvánulás, amely a logikai, értelmi szempontokat félredobva, az embereket kritikátlan magatartásra, cselekvésre készteti. Érzelmekről és indulatokról sokféleképpen szerezhetünk tudomást. Elsősorban közvetlenül: átéljük őket. Akit szeretünk, akivel jó együtt lennünk, annak jelenlétekor ezt az örömet közvetlenül érezzük. Hangversenyen, színházban a műélvezet „művészi élmény“ formájában jelentkezik. A bánat, a magányosság kínzó érzésként a szenvedés élményét adja. Embertársaink szavainkon keresztül értesülnek érzésvilágunkról. Szeretetünk vagy haragunk, közömbösségünk közvetlen szóbeli kifejezéssel, de nemegyszer a beszéd stílusában is megnyilvánulhat. így rátérhetünk arra is, hogy az érzéseink sokkal inkább mutatkoznak meg abban, ahogy mondunk valamit, mint amit mondunk. A stílus, a kifejezésmód sokat elárul. A részletek, a fogalmazásban megnyilvánuló hozzáállás módja mélyebb bepillantást enged a beszélő érzelmi magatartásába. Ezért is állítja joggal Buffon: „A stílus maga az ember.“ A stílusunk, a beszédünk sokféleképpen mutatkozik. Az érzelmek játéka, ereje, színe hanghordozásunkban, hangszínezetünkben. hanglejtésünkben stb. fejeződik ki. Gondoljunk csak a sértett ember hangszínére. Nemcsak beszédünk, hanem egész egyéniségünk, annak minden megnyilvánulása egyaránt érzelmeink nyomát viseli. Ha vidámak vagyunk, minden mozdulatunk élénk, pattogó erőteljes, lehangoltság esetén viszont lassú, kimért, szegényes. Hozzátartozóink, barátaink minden mozdulatéból rögtön megítélhetjük hangulatukat, állapotukat. A feleség, aki jól ismeri férjét, megszokta annak mozgástempóját, hangszínét, az ajtón belépve a köszönéséből, kabátjának levetéséből, arcáról leolvassa, hogy „valami baj történt“. Különösen az úgynevezett kifejezőmozgások jelentősek. Végtagjaink, kezünk mozgása beszél: a fáradt taglejtés vagy a lemondó kézlegyintés rossz lelkiállapotra utal. A testtartás, a kezek elhelyezkedése ugyancsak beszédes. Rendkívül jelentős a mimika. Nézzük a depressziós ember arckifejezését. A nagy angol természettudós, Darwin a kifejezőmozgásokat igen érdekesen a létért vívott küzdelemből vezette le. Véleménye szerint például a haragtól ökölbe szoruló kéz, az összezárt fogsor valamikor azt a valóságos küzdelmet jelentette, melyet összeszorított ököllel és foggal vívtak. így tehát a kifejezőmozgások a hajdanában célszerű és szükséges mozgások maradványai. Az érzelmek azonban nemcsak a már említett kifejezőmozgásokban mutatkoznak meg, hanem egész szervezetünk munkájában. Az embernek — ha izgalomba jön — „a torkában dobog a szíve“, a döbbenettől „eláll a lélegzete“, a félelemtől „égnek áll a haja“, „földbe gyökerezik a lába“. A köznapi élet számos mozzanata bizonyítja, hogy erős érzelmek, indulatok hogyan változtatják meg — akár csak átmenetileg is — szerveink működését. Ismeretesek például a vizsgától félő diák emésztési zavarai, vagy amikor ijedség következtében valakinek „libabőrös lesz a háta", „hideg veríték lepi el“. (Folytatjuk) kiiiIiki'í isiirsnk Segítsenek, mit tegyek? Sokáig gondolkoztam, hogy megírjam-e bánatomat és kérjek-e Önöktől tanácsot. Harminchárom éves vagyok, két gyermek anyja, a férjemtől elváltam. Mi mást tehettem volna, hiszen férjem alkoholista s csak megkeserítette az életünket, az enyémet ugyanúgy, mint a gyermekeinkét. Hosszú ideig egyedül éltem, aztán az utamba került egy fiatalember, nem sokkal idősebb, mint én. Már elég régen tart a kapcsolatunk és így beszélgetni kezdtünk arról, hogy összeházasodunk. Eljegyeztük egymást, és kitűztük a házasságkötés időpontját is. A vőlegényem nyugodt természetű, becsületes ember. Úgy gondoltam, hogy sorsunk egybekapcsolása lesz számunkra a legjobb megoldás. Nagy gondot okoz azonban az édesanyja, aki hallani sem akar rólam, pedig én sohasem bántottam. A legszörnyűbb vádakkal halmoz el, rágalmaz és fenyegetőzik. Ezzel igen kellemetlen helyzetbe hozott, idegileg és lelkileg kimerültem, ami a gyermekeimnek sem használ. A vőlegényem határozatlan, nem akar összeveszni az anyjával, de engem se szeretne elveszíteni. Nem tudja, vagy nem akarja megoldani a helyzetet. Egyszer, amikor az anyja csúnyán rámtámadt, nem tudott megvédelmezni. Ez megdöbbentett, kételkedni kezdtem igazi érzelmei felől. Én a magam részéről szeretem, de félek, ha hozzámegyek, pokollá válik a magam s a gyermekeim élete. Segítsenek, adjanak tanácsot. Mit tegyek? .Egy gömöri asszony“ Egy aggódó édesanya Kétségbeesetten fordulok Önökhöz tanácsért. Huszonkét éves fiatalasszony vagyok. Van egy kétéves, aranyos kislányom. Egy hete váltam el a férjemtől, a komáromi járásbíróságon. A válást a férjem hibá' jából mondták ki, mivel állandóan ivott, verekedett, s a nyáron idegileg súlyosan megbetegedtem, hogy 3 hónapos kórházi gyógykezelésre szorultam. A kislányt már 5 hónapja nem látogatta meg. A komáromi és a galántai gyermekvédelmi osztálytól voltak kint megnézni, hogy a kicsi milyen körülmények között nevelkedik, és a legjobb, legelismerőbb véleménnyel voltak. Nekem ítélték a kislányt, és a férjemet 300 korona tartásdíj fizetésére kötelezték. A férjem azonban állandóan telefonálgat, fellebbezni akar Bratislavába, mivel ő állami gondozásba akarja adni a kislányt, s ha ez nem sikerül, akkor — úgymond — pénzzel elintézi, hogy kapja meg. Nekem azóta nincs éjjelem, sem nappalom. Az a kislány az életem, minden örömöm. Csak őérte élek, ő jelenti számomra a boldogságot, és csak neki köszönhetem, hogy élek, hisz erős akarattal meggyógyultam, mert tudtam, hogy szüksége van édesanyára. Siessenek a válasszal. Ugye, nem vehetik el tőlem az én legdrágább kislányomat? .Aggódó édesanya" A szerkesztőség megjegyzése Legyen nyugodt! Ha a bíróság megállapította, hogy maga gondoskodni képes a kislánya neveléséről, akkor a férje semmit sem tehet. Ne hagyja magát rémítgetnl és zsarolni. Szükség esetén forduljon a nemzeti bizottsághoz vagy a rendőrséghez védelemért. Levelére még a jogi tanácsadónkban is válaszolunk. Megértést keresek Régi olvasója vagyok a Hétnek és nagy figyelemmel kísérem az „Emberi sorsok" rovatot. Sajnos, nekem se volt sok örömöm az életben. A katonaidő előtt Ostraván dolgoztam mint mozdonyvezető az üzemi vasútnál. A katonaidő letöltése után ideggyógyászati kezelésre kellett mennem, így a vasúthoz nem mehettem dolgozni és emiatt nem tudtam eddig megnősülni. 35 éves vagyok, 175 cm magas, kocsmába nem járok, szeszes italt nem iszom. Rokkantsági járadékot kapok és emellett dolgozom is. Kérem Önöket, közöljék ezt a levelet az „Emberi sorsok" rovatban. Remélem, hogy találok egy jószívű, csendes természetű idősebb lányt vagy özvegyasszonyt, aki hajlandó lenne velem megismerkedni. .Együttérzés’
