A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-26 / 21. szám
Ebben az évben ünnepeljük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulóját. Lapunk is hozzá kiván járulni a félszázados jubileum méltó megünnepléséhez. Minden második számunkban bemutatunk egy-egy szovjet köztársaságot: rövid visszapillantást vetünk történetére, különös tekintettel az elmúlt ötven évben a politikai, gazdasági és kulturális élet terén elért eredményeire. Szeretnénk lapunk olvasóinak minél nagyobb táborát aktívan is bevonni ebbe az akcióba, ezért a szerkesztőség úgy döntött, hogy minden köztársasággal kapcsolatban három kérdést tesz fel. Minden egyes kérdéshez három választ is közlünk, ezek közül azonban mindig csak az egyik helyes. Mi a versenyzők feladata? A kérdésekre megadott válaszok közül kikeresni a helyeset s az ennek megfelelő — 1, 2 vagy X — Jelet beirni a csatolt szelvény megfelelő rovatába. A szelvényen ugyancsak — olvashatóan, esetleg géppel irva — fel kell tüntetni a beküldő nevét, foglalkozását, és pontos elmet (a járást is). Minden versenyző számonként csak egy szelvénnyel vehet részt a versenyben. A kitöltött szelvényeket — a korábban közölt versenyfeltételekkel ellentétben — számonként, vagyis egyenként kell beküldeni a Hét szerkesztőségének a cimére; Bratislava, Obchodná 7, annak a lapszámnak megjelenésétől számított egy héten belül, amelyben a szelvény megjelent. A helyes megfejtők között számonként háromszor 100 korona jutalmat sorsolunk ki. A beküldött szelvényeket összegyűjtjük, s a verseny lezárta után azok között a megfejtők között, akik az elérhető 45 pont közül — minden helyes megfejtés egy pont — legkevesebb 30 pontot elértek, értékes ajándékokat — külföldi társasutazás, villamos háztartási cikkek, könyvek stb. — sorsolunk ki. A dijak jegyzékét és a sorsolás időpontját később közöljük. SZERKESZTŐSÉG Szabad népek szabad hazája -mmmmammmmmmmmHammmmmmmmmmHmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmammmmmmm AZERBAJDZSÁN Az SZSZK alapításának időpontja: 1920. április 28 Területe: 86 600 km2 Lakossága 5 110 000 (1970) Népsűrűség: 59,0 lakos/km2 Fővárosa: Baku, 1218 000 lakos (1970) Az Azerbajdzsánl SZSZK-hoz tartozik a Nahicsevanl Autonóm Szocialista Köztársaság és a Karabah-Hegyvidéki Autonóm Terület Az Azerbajdzsóni Szocialista Szovjet Köztársaság a Szovjetunió Kaukázusontúli Területének délkeleti részét foglalja el a Kaszpl-tenger partján. Szomszédai az Orosz, az örmény, a Grúz Szovjet Köztársaság és Irán. Északi határai a Kaukázus déli lejtőin húzódnak. A Keleti Nagy- és Kis-Kaukázus 2—3000 méteres vonulatain (itt van a két legmagasabb csúcs: 4.466 m-es a Bazar-Djuzi és a 4243 m-es Sah-Dag), az Apseronfélszigeten, a Kura és az Araksz folyók által képzett alföldön fekszik. Éghajlata kontinentális, aszályos; Baku, a Kirov utca Lenkorán vidéke csapadékos. Túlnyomó része sztyeppe (Mugáni-, Mili-, Sirváni-sztyeppe), hegyi legelő; az erdő kevés. Azerbajdzsán területén időszámításunk előtt hétszáz évvel az asszírokat és a szkítákat legyőző médek alapítottak birodalmat, majd a perzsák i. e. 550-ben legyőzték Médiát. Nagy Sándor a mai Azerbajdzsánt is meghódította, a makedón uralom azonban nem tartott soká. Az i. e. XV—III. században új állam jött létre, a kaukázusi Albánia. Ennek volt önálló része Azerbajdzsán őse, Atropaténa. Albániát a rómaiak többször is próbálták meghódítani, támadásaik azonban rendre kudarcot vallottak. Az i. sz. III. században Albánia perzsa uralom alá került. A VII. században arabok hódították meg. A XI. században az arabokat teljesen kiszorították a szeldzsuk-törökök. A XIII. században nagy fellendülés következett be, ennek azonban hamarosan véget vetettek a mongol hordák. Először 1221—22-ben törtek az országra, kelet felől megkerülve a Kaszpi-tengert. A XIII—XIV. században az akkor Sírván kánság néven ismert ország elnéptelenedett. A kánok új dinasztiájának megalapítója, I. Ibrahim (1382—1417) ügyesen lavírozott az Arany Horda és Tamerlán között, viszonylagos függetlenséget és nyugalmat biztosítva az országnak. Újra magas fokot ért el a gazdasági és kulturális fejlődés, fellendült a kézművesség és a kereskedelem. A XVI. század elején az azerbajdzsáni származású Szefevida dinasztia egyesítette Azerbajdzsán és Perzsia egész területét. A XVIII. század elején a sah hatalma gyengült; egyre fokozódott a vetélkedés Perzsia, Törökország és a cári Oroszország között. Végül is az 1804— 1813-1 orosz—perzsa háborút követő Milliók legjobbjai AZIZBEKOV, Mesad - a bakul komisszárok egyike (szül. 1876. I. 18.). Széles körű tevékenységet fejtett ki az 1905—1907-es orosz polgári demokratikus forradalom idején. Ekkor alapította a Szabadság Zászlaja nevű harci csoportot, amely ellentállt a cári kormány provokációs politikájának. 1913—14-ben Azizbekov egyik szervezője és vezetője volt a bakul proletariátus kiterjedt sztrájkjainak. Az 1917-es februári forradalom után a bolsevikok élére állt és a szovjethatalom győzelméért harcolt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, amikor Baku mint az első kaukázusontúll város kihirdette a szovjethatalmat, Azizbekov különösen a parasztok között dolgozott, hogy megnyerje őket a szovjethatalom támogatására. Egyike volt a huszonhat bakul komiszárnak és a bakul szovjethatalom utolsó pillanatáig rendületlenül helytállt. Amikor a hatalom Ideiglenesen a burzsoá nacionalista Műszavat párt kezébe került s a várost török csapatok foglalták el, Azizbekovot börtönbe vetették. 1918. szeptember 20-ára virradó éjjel a visszavonuló angol csapatok Ahcsa-Kuima állomás közelében huszonöt társával együtt meggyilkolták. BAUMAN, Nylkolaj Ernesztovlcs — orosz bolsevik forradalmár (szül. 1873. V. 29). 1896-ban a pétervári Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására csoport tagja. Többször bebörtönözték, de megszökött. Svájoban részt vett a lenini Iszkra cimű lap szerkesztésében, majd Oroszországba visszatérve megszervezte a lap illegális terjesztését. 1903-ban az OSZDMP moszkvai szervezetének vezetője lett. 1905. október 18-án a fekete százak meggyilkolták. Temetése, amelyen 300 000 dolgozó vett részt, történelmi jelentőségű tüntetés volt a cárizmus ellen.
