A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-12 / 19. szám

A lengyel együttes fesztivál volt nő gátlásos mozgáselemek hatását érezze a néző. Továbbá ügyelni kell arra is, hogy a gyönge hangúaknak ne adjunk szólót, mert ezzel csak elrejtjük a produkció mondanivaló­ját. Délután három művet láthatott a fesztivál közönsége. Elsőként a CSE­­MADOK búcsi szervezetének Lant Irodalmi Színpada Szobi Kálmán és Szobiné rendezésében J. Ritszosz: A börtön fája és az asszonyok című összeállítását adta elő, amely mind tartalmi mind formai szempontból nagyon szép és igényes produkció volt. Ezután láthattuk a Ki fog har­­monikázni című műsort a CSEMA­­DOK kamenlčnai (keszegfalusi) he­lyi szervezetének Kölcsey Irodalmi Színpada előadásában, Molnár József rendezésében, aki megérdemli a di­cséretet, mert új utakat keresve állí­totta össze ezt a műsorszámot, vállalva annak buktatóit is. Utolsóként a tr­­navai vendégegyüttes, a Fortuna Ifjú­sági Klub Irodalmi színpadának Szlovákiai képek Janko Kráľ ver­seiben című Időszerű műsora követ­kezett, amelyet nagy tetszéssel foga­dott a közönség. Az esti műsort az izsai Jókai Iro­dalmi Színpad nyitotta meg Külön­félét című összeállításával Varga La­­josné és Komlósí Menyhért rende­zésében. A külföldet megjárt, sike­rekben gazdag együttes most sem okozott csalódást. Azonban furcsa módon éppen ennél a műsorszám­­nél az ötlött fel bennem, hogy vajon ' Irodalmi színpadjainknak miért ide­genek az élet örömtelibb mozzana­tai, akár a klasszikus költészet gaz­dag tárából összeállított anyagból, akár dokumentációs formában mai életünk történéséből merített feldol­gozások. Hiszen az oratorikus forma sem zárja ki a játékosságot. Főleg azért jutott ez eszembe, mert a szín­pad, a terem tele fiatalokkal de csu­pa tragikus hangvételű, meghökken­teni igyekvő produkciókat láthatott a közönség. S valljuk be, hogy né­mileg vártuk már a feloldódást. Er­ről kérdeztem Éles Béla magyaror­szági szakembert is. Idézem vála­szát: „Természetszerű folyamat s nem volt ez másként a magyarorszá­gi irodalmi színpadok esetében sem. A komárnói járás irodalmi színpadai nagyon sikeres munkát végeztek és végeznek. S a következő állomás az oldottabb témaválasztás, a sokrétű színesítés most következik.“ A rövid szünet után a Kiss Mihály rendezésében Peter Handke önbecs­mérlés című szimultán pódiumjáté­ka következett. A komárnói Petőfi Irodalmi Színpad nagyszerű szereplői minden dicséretet megérdemelnek ezért a produkcióért. S egy esetben már be is igazoló­dott Éles Béla jóslata, mert a to­vábbi műsorszám az Ásó, kapa, nagy­harang című produkció, Horváth Jó­zsef rendezésében, a komárnói Járá­si Központ Harmos Károly Irodalmi Színpadának előadásában máris kö­vetésre méltó példával igazolta, hogy van és lesz hálás, oldottabb téma is az irodalmi színpadok műsorán. A hu­moros összeállítás bizonyítékul szol­gált arra, hogy milyen nagyszerűen lehet dolgozni akár flvfolklór-anyag­gal is. A fesztiválon az érdekességet a wroclávl Theatrum — 70 együttes vendégjátéka jelentette. A Nem ije­dek megl című összeállításról nehéz első látásra valami olyat írni, ami teljesen helytállt lenne, azontúl, hogy nagyszerű volt, hogy meghökkentett, de fel is oldotta a feszültséget: a színpadon minden mozdulat, dob­ütés, fényhatás indokolt volt. A ke­rek egészet alkotó produkcióról ezt írja a Wieczor Wroclawia napilap kritikusa: „Nagy esztétikai élmé­nyem volt az előadás... A színpa­don egy csoport: fiatal lányok, fiúk. Lelkesedők, lázadozók. Nem értenek egyet az elavult szokásokkal, erköl­csi nézetekkel, a tegnap és p ma bűneit vetik ki magukból. Könyör­telen élveboncolással elemzik, kutat­ják az embert, mert nem akarják elfogadni tökéletlenségét.“ A legjobb rendezésért Kiss Mihály, a legjobb szerkesztésért Horváth Jó­zsef kapott díjat. A legjobb kollek­tív munkáért pedig a Harmos Ká­roly Irodalmi Színpad. A CSEMA­­DOK KB díját a búcsi Lant Irodal­mi Színpad kapta. A legjobb női sze­replő díjával Nagy Ibolyát és Szépe Katalint jutalmazta a zsűri, a leg­jobb férfi alakítás díját Szrecskó Ru­dolf kapta. Csak dicséretet érdemel a Járási Népművelési Otthon, valamint a CSEMADOK járási bizottsága, hogy ilyen nagyszerű lehetőséget teremtett a fellépésre, vetélkedésre a járás iro­dalmi színpadjai számára. S ami még külön említést érde­mel, hogy a fesztiválon a szlovák, a lengyel és a magyar fiatalok igazi tartós barátságot köthettek és kicse­rélhették nézeteiket, szakmai kérdé­sekről vitatkozhattak egymással. Ügy véljük, hogy ez csak emelte az iro­dalmi színpadok mostani fesztiváljá­nak értékét. T. KASZA IDA V. Raiman felvételei Az énekkari mozgalom hírei A bratislavai magyar általános iskola gyermekkara (V. Pfibyl fel­vétele) A galántai Kodály Zoltán Da­lárda március 5-én harminc per­ces műsort adott a Csemadok he­lyi csoportjának évzáró taggyűlé­sén. A Csemadok sládkovičovói (dió­szegi) helyi szervezetének Vox Humana vegyeskara sikeres nép­dalestet rendezett március 4-én Diószegen, ezzel ünnepelve az énekkar kétéves fennállását. Az esten közreműködött a helybeli általános iskola gyermekkórusa, amelyet már tizenöt éve Pintér Ferenc iskolaigazgató vezet nagy odaadással és kellő szakértelem­mel. Ugyancsak háromórás népdal­estet tartott a Vox Humana ve­gyeskar Mostován (Hidaskürtön) Is. Itt a műsorban a tánccsoport és szavalók is felléptek. Jelenleg Matuškovóba (Tak­sonyra) készülnek, és a közeljö­vőben fogadni kívánják a moson­magyaróvári Agrártudományi Egyetem Vegyeskarát, mellyel több éve szoros baráti kapcsola­tot tartanak fenn. ■ Stúrovóban (Párkányban) hat kórus részvételével március 6-én rendezték meg a magyar gyer­mekkarok versenyét. Az első he­lyen a helybeli általános iskola kiválóan előkészített énekkara vé­gezett, Lengyelfalussy Miklós ve­zetésével. A második helyezést a gbelcel (köbölkúti) általános isko­la Szabó Zoltán vezette énekkara érte el. A CSEMADOK branči (berencsi) helyi szervezetének énekkara március 7-én otthon fel­lépett a nemzetközi nőnap ünnep­ségén. vegyeskara március 16-án mutat­kozott be a főiskola magyar tago­zatának tanárjai és diákjai előtt. Az énekkar hat kórusművet adott elő Ág Tibor vezényletével, aki ebben a tanévben vette át a kó­rus vezetését. Ugyancsak itt mu­tatkozott be a magyar tagozat vo­nósnégyese, mely Bartók Béla Gyermekeknek című sorozatából állította össze műsorát. Megérdemelt sikert aratott Kon­koly Mária harmadéves hallgató, aki népdalokat énekelt, Kodály és Bartók feldolgozásában. A CSEMADOK Rimavská So­­bota-i (rimaszombati) helyi szer­vezetének vegyeskara Lévai Ti­bor vezetésével sikeresen szere­pelt a Tisovecen 1972. április 7-én megrendezett járási énekkari ver­senyen. A rožňaval (rozsnyól) általános iskola gyermekkara Mikus Imre vezetésével Kodály Zoltán 90. szü­letési évfordulójára betanulta a szerző Zöld erdőben című Nyitra vidéki háromszólamú igényes nép­dalfeldolgozását. A szovjet és baráti országok műveinek legjobb előadásáért já­ró díjat a bratislavai magyar ál­talános iskola gyermekkara nyer­te a Zlatý veniec elnevezésű énekkari versenyen, melyet a he­lyi művelődési otthon rendezett Bratislava felszabadulásának tisz­teletére. A kórust Fónod Zoltán­ná vezényelte. A žiranyi (zsérel) és a branči (berencsi) vegyeskarok közös össz­pontosítást tartottak március 18— 19-én Jelenecen (Gímesen). A nitral Pedagógiai Fakultás Nemcsak saját 1972. április 15-én a nyitrai já­rási énekkari versenyen az osztott második díjat kapta a zsűritől a branči és a žiranyi énekkar. A ver­senyen négy szlovák és két ma­gyar kórus szerepelt. VICZAY PÁL falujukban A CSEMADOK čechyncei szín­játszó csoportja a falu lakosainak minden évben bemutat egy szín­darabot. Ebben az évben, április 2-án Tabi László: Enyhítő körül­mény című háromfelvonásos víg­játékával szerepeltek, nemcsak saját falujukban, hanem Egersze­­gen és Kolonban is. A szereplők: Pócsik János, Csámpai Piroska, Suba József, Suba Sándor, Né­meth Vencel, Bödör László, Si­­moncsik István, Polin József, Kmetykó Anna és Liszi Irén mind dicséretet érdemelnek. A sikeres színdarabot Antal László a helyi CSEMADOK kultúrfelelőse taní­totta be. CSÁMPÁI BALÁZS Csámpai Piroska, Németh Vendel, Suba Sándor ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom