A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-05 / 18. szám

marxista-leninista politika megvalósítását. Min­denkit, akit megválasztanak a szervekbe, a párt egyetértésével választják meg, s ha nem állja meg a helyét, ha nem teljesíti következetesen küldetését, akkor a helyére olyan elvtársakat kell küldeni vagy megválasztani, akik fenntartás nélkül, becsületesen és megalkuvás nélkül, ma­gas színvonalon teljesítik küldetésüket, azokat a feladatokat, amelyekkel a párt bízta meg őket. Tisztelt Elvtársakl A CSEMADOK szervei és szervezetei kulturá­lis-nevelési tevékenységének eszmei, politikai el­vei egyértelműen és nyíltan a proletár interna­cionalizmus, a szocialista hazafiság, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egységének megszi­lárdítása, valamint a szocialista tábor, főleg a Szovjetunió népei iránti szeretet elveire épülnek. Mi nagyon jól tudjuk, mit jelentett és mit jelent ma az uralkodó osztályok nacionalizmusa, sovi­nizmusa és nemzetiségi uszításuk politikája. Tud­juk, e burzsoá ideológia fő és végső célja az volt, hogy lehetővé tegye a cseh, a szlovák és a magyar nemzetiségű kizsákmányoló kapitalis­ták számára a különböző nemzetiségű dolgozó nép még nagyobb mértékű elnyomatását és ki­­zsákmányólását., E politika feltételei, a naciona­lizmus és a sovinizmus éltető talaja örökre el­tűnten életünkből, szocialista hazánkban már nincs helye a nacionalista uszítás politikájának. Aki megkísérelné feleleveníteni a nemzetiségi uszítás nem kívánatos hagyományait, aki meg­kísérli hazánk nemzetei és nemzetiségei jogainak megcsorbítását, legyen az cseh, szlovák, magyar, lengyel, ukrán vagy német — a párt ellen, tár­sadalmunk ellen, a szocializmus és kommuniz­mus ellen vét, és ezért a társadalom és vezető ereje, a CSKP érdekei veszedelmes ellenségének kell tartani. Életünk minden szakaszán határo­zottan fel kell vennünk a küzdelmet az ilyen káros irányzatokkal szemben. Váljunk határozott ellenségeivé a nemzetiségi uszítás, a nacionalista és soviniszta propaganda valamennyi formájá­nak. Szívósan, becsületesen és következetesen nemzeteink és nemzetiségeink fejlesztéséért dol­gozunk: nagyra becsüljük és biztosítjuk a nem­zetiségeknek minden irányú fejlődésükre való jogát. A nemzetek és nemzetiségek kéz a kézben közösen akarják építeni csehszlovák hazánkat, közösen haladni a kommunizmushoz. Ezért nem engedhetjük meg szocialista hazánkban a sovi­niszta és nacionalista uszítás semmilyen formájá­nak felújítását. Az ilyen nagyon veszélyes bur­zsoá ideológia mindennemű megnyilvánulását a szocializmus és a kommunizmus elleni ellenséges tevékenységnek tartjuk. m Tisztelt Elvtársakl A CSEMADOK szervei és szervezetei csak ilyen elvek alapján dolgozhatnak sikeresen. Szövetsé­gük csakis a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek következetes érvé­nyesítése alapján, a CSKP vezetésével teljesíthe­ti küldetését, biztosíthatja a CSEMADOK szer­vei és szervezetei előtt álló feladatokat. Szövetségük feladatai nem csekélyek, szerveik és szervezeteik a kulturális—népnevelő munka valamennyi formájával segíteni hívatottak a párt- és az állami szerveket, és a többi szerve­zettel, főleg a Szocialista Akadémiával, a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Matica slovenskával, a CSISZ-szel, a Szlovákiai Nőszö­vetséggel szoros együttműködésben megvalósítani hívatottak a párt és az állam kultúrpolitikáját a magyar nemzetiségű polgárok körében. E feladatok biztosításának külön figyelmet kell szentelni a magyar dolgozók állampolgári neve­lésének, a felnőttek és az ifjúság iskolán kívüli művelődési rendszerének, az öntevékeny művészeti mozgalom fejlesztésének és a saját nemzetiségi kultúra fejlesztésének. A Csemadok szerveinek és szervezeteinek egész kulturális-nevelő tevé­kenységében természetesen ki kell domborodnia a CSKP politikája támogatásának és népszerűsí­tésének, a gazdasági propagandának és a magyar nemzetiségű dolgozók mozgósításának a népgaz­daság fejlesztése tervfeladatainak teljesítésére. A CSEMADOK szervei és szervezetei több mint 20 éves tapasztalata azt bizonyítja, hogy szövet­ségük a párt- és az állami szervek irányításával és a többi szervezetekkel együttműködve teljesí­teni képes ezeket az igényes feladatokat. Kultu­rális-nevelő munkájuk pozitív eredményei egy­ben meggyőző bizonyságát adják annak, hogy szocialista államunkban megvannak a kedvező feltételek ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű polgárok a szocialista hazafiság és a csehszlovák államiság mélyreható érzelmei alapján saját szü­lőföldjükön, szocialista hazánkban otthon érez­zék magukat, a CSSZSZK teljes jogú polgárai­ként, hogy számukra kialakuljanak a önrealizá­lás legjobb feltételei, szocialista hazánkban való teljes mérvű érvényesülésének feltételei. Jelenünk a tudományos-műszaki forradalom következményeiben rohamosan kialakítja kultu­rális életünk anyagi alapját, sokoldalú, modern kulturális életet követel. A modern termelés, az urbanizáció, a jobb lakásfeltételek, az egyre több szabad idő szinte kényszerít bennünket arra, hogy elgondolkozzunk munkánk néhány formá­járól, a kulturális szervezetek kulturális-népne­velési tevékenységéről, hogy munkánk tartalmát, módszereit és formáit a lehető leggyorsabban al­kalmazzuk jelenünk szükségleteihez és követel­ményeihez. Ellenkező esetben lemaradunk tár­sadalmunk anyagi alapjának fejlődése mögött, a kulturális-népnevelő munkában a fejlett szo­cialista társadalom építésének „uszályhordozói“ leszünk. Sajnos, az ilyen fejlődés jelei már mu­tatkoznak. Például még mindig nem tudunk ki­utat találni az elvarázsolt körből, miszérint né­hány szervezet és kulturális intézmény, tehát a CSEMADOK tevékenységében is túlsúlyban vannak a szórakoztató jellegű akciók, rendezvé­nyek, amelyek nélkülözik a nevelési és művelő­dési irányzatokat. Nem mindig használják ki cél­szerűen azokat az eszközöket, amelyeket álla­munk és dolgozóink a kultúra fejlesztésére for­dítanak. Népünknek és dolgozóinknak a becsüle­tesen elvégzett munka után természetesen joguk van a szórakozásra, szükségük van a kikapcso­lódásra, a táncra és a szórakoztató rendezvé­nyekre egyaránt; ezeket az akciókat azonban nem tarthatjuk megfelelő kulturális-nevelő te­vékenységnek, főleg akkor nem, ha a szervezők megfeledkeznek a kulturális-nevelési küldetésről, nem törődnek a színvonallal és nem veszik fi­gyelembe a dolgozók növekvő szükségleteit. Vé­gül is a szórakozás a nevelés egyik formája, ha azt célszerűen, megfontoltan és hasznosan teszik. Hasonló a helyzet néhány községükben az előadási tevékenység terén. Eddigi munkánkat ezen a téren is meg kell változtatni, magasabb színvonalra emelni. Mert nincs nagy hatása az olyan politikai, gazdasági, műszaki és egyéb elő­adásnak, amely ugyanazon a hangon, azonos színvonalon szól az orvosokhoz, a munkásokhoz, a technikusokhoz, az ifjúsághoz, a gyermekek­hez. Az ilyen hamis demokratizmusnak az a kö­­ketkezménye, hogy az előadásból senkinek sem­mi haszna sincs, mert ami az egyik számára magas, az a másiknak alacsony színvonalat je­lent, unalmas. Vegyük például a könyvbarátok megbeszélé­seit, az irodalmi rendezvényeket, az írókkal, a költőkkel tartott beszélgetéseket. Ilyen esetben sem az a legfontosabb, hogy a polgárok egy élő írót, költőt lássanak, mivel még életükben nem voltak tanúi egy ilyen „rendkívül örömteljes eseménynek“, hanem az, hogy az író vagy a költő mit mond, amikor élményeiről beszél, hogy az érthető és nevelő hatású legyen, hogy mozgó­sítson, tevékeny munkára serkentsen és jellemző eszközeivel, saját művészetének formájával se­gítsen az ember önrealizálásában, hogy az ilyen találkozó részvevőinek tudatában megerősítve a jelenbe vetett biztonság és a jövőbe vetett hit érzését. A könyvvel való munka szakaszán igen fontos a fenti elvek érvényesítése. A könyv a szellemi értékek szférájába tartozik, amelyek bi­zonyos mértékben eleve megszabják egy nemzet vagy nemzetiség kultúrájának nagyságát. Emel­lett természetesen ne feledkezzünk meg arról, hogy a nemzetek és a nemzetiségek kultúráját nem csupán az anyagi értékek mennyiségével mérjük, hanem főleg a kulturális és művelt em­berek szerint. Ezért nemcsak az a fontos és irányadó, hogy az egyik vagy másik államban mennyi könyvet adnak ki, hanem főleg az, hogy a kiadott könyveket hány ember olvassa rend­szeresen. A könyv nélkül az emberek százezrei a kultúra legalacsonyabb fokán maradnak és sohasem tudjuk még róluk, mit rejtettek maguk­ban, milyen tehetséggel, képességekkel rendel­keztek. A könyv a kultúrszomj kielégítésének leg­fontosabb és legértekesebb eszköze, bővíti a tu­dás és az ismeretek látókörét. És megnyitja előt­tünk az emberi ész, a szellem óriási térségét. Ezen a téren is sok a tennivaló, a behoznivaló. A kulturális-népnevelő tevékenység további szakaszainak jelentése is egyértelműen meggyőz bennünket arról, hogy ma már nem dolgozha­tunk a régi formákkal, módszerekkel. Ezért szö­vetségük tevékenységében is fordulat következ­zék be az elvégzett munka jobb, elkötelezettebb és magasabb színvonalában. Nem lehet közömbös, hogy nemzedékük a tu­dás, a kultúra és az etikai normák milyen összes­ségét hagyja majd a magyar dolgozók elkövet­kező nemzedékére, amelynek már magas színvo­nalon és öntudatosan kell dolgoznia fejlett szo­cialista társadalmunk felépítése problémáinak megoldásán. Nem mindegy, hogy népük, amely egy évezreden át a szlovák néppel együtt élt, küzdött, harcolt és dolgozott, vele együtt vérrel áztatta ezt a földet, mit kap szülőföldjétől a szenvedésért, az ezeréves közös harcokért, a te­vékeny munkáért, hogy szerveik és szerve­zeteik a magyar dolgozók számára milyen kultúrát biztosítanak. ■ Tisztelt Elvtársak! Az állami szervek. részéről mi, lehetőségeink­hez mérten, mindent -megteszünk a CSEMADOK kulturális-népnevelő tevékenysége fejlesztése leg­jobb feltételei biztosításának érdekében és a nemzetiségi kultúra sokirányú fejlesztéséért. Vizsgálni fogjuk a magyar dolgozók kulturális életének egyes szféráit, a hivatásos együttesek, a rádió és a televízió tevékenységét, a magyar nemzetiségű polgárok között kifejtett kulturális­népnevelő munka egész rendszerét, a többi kul­turális intézményekben való részvételt a ma­gyar nemzetiség kultúrájának fejlesztésénél és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar dolgozók kulturális fejlődése nagyobb ütemben haladjon előre. Ugyanakkor elvárjuk önöktől, a szövetség szer­veinek és szervezeteinek tagjaitól, hogy a jövő­ben a párt- és az állami szervek határozatainak szellemében még következetesebben, racionáli­sabban és tervszerűbben dolgozzanak saját nem­zetiségi kultúrájuk fejlesztéséért, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri és erkölcsi-politikai egy­sége megszilárdításáért és elmélyítéséért. Remélem, hogy hozzájárulásukkal a CSEMA­DOK kulturális-nevelő tevékenysége a szocialista állami népnevelés egyre szilárdabb láncszemét képezi majd, és a magyar dolgozók kulturális élete határozottabban közeledik majd nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájához, mert csakis a kulturális értékek kölcsönös cseréje biztosíthatja a kultúrák egyetemes mozgását és fejlődését, a nemzetek és nemzetiségek jobb megértését, egymáshoz való közeledését. Hiszem, hogy hozzájárulásukkal a CSSZSZK magyar dolgozói egyre szívósabban, elkötelezet­tebben, nagyobb igyekezettel és önfeláldo­zással vesznek majd részt az egész ál­lam forradalmi átalakulására irányuló munká­ban, hazánk gazdasági erejének és védelmi ké­pességének megszilárdításában, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egységének megerősítésé­ben, mert csak a hazafias-internacionális egység lehet szocialista hazánk további felvirágoztatá­sának a biztosítéka. Közös felelősséggel tartozunk szocialista tár­sadalmunk jövőjéért, közös hazánk nemzeteinek, és nemzetiségeinek jövőjéért. Ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a CSKP veze­tésével egyre határozottabban közeledjünk a nemzetközi proletariátus legjobb fiai nagy esz­méinek, a marxizmus-leninizmus eszméinek, a szocializmus és a kommunizmus végső győzel­mének megvalósításához az egész világon. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom