A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-05 / 18. szám
A Nemien Múzeum a V encelszoborral. A VILÁG KŐKORONÁJÁNAK DRÁGAKÖVE A prágai öváros keleti részének ék köve: a Löportorony. A Nemzeti Színház belülről. Hidak a Moldván. PRÁGA. SZOCIALISTA HAZÁNK FŐVÁROSÁNAK aranybetfls napját ünnepeljük május kilencedikén. Azt a napot, amikor a dicsőséges szovjet hadsereg katonái kiűzték a száztornyú múzeumvárosból, az Arany Prágából a szabad ember leggaládabb ellenségét: a fasiszta bitorlót. A hosszú éveken át elnyomóit, megkínzott és lealázott emberek számára a hős szovjet katonák elhozták azt, ami az ember számára a legszebb és a legdrágább kincs: a szabadságot. Huszonhét szabad év telt el 1945. május kilencediké óta; huszonhét boldog, dolgos és békés esztendő. Huszonhét szabad év múlott el azóta, hogy Prága polgárai szabadnak, s ami ezzel egyet jelent: embereknek érezhették magukat. Huszonhét szabad esztendő múlott el azóta, hogy fővárosunkból eltűnt az utolsó náci-horda, az utolsó fasiszta csizma és a meggyötört emberek megkezdhették az új szabad Prága szépítését, építését. Nagy és emlékezetes napok évfordulóján, szokás szerint képzeletben visszaforgatjuk a történelem lapjait és visszaidézzük azokat a legfontosabb eseményeket, melyek a város múltját és jövőjét formálták. Prága több mint ezeréves történelme során naggyá lett: a Városok Anyja, a Városok Királynőjévé vált. A macskaköves zegzugas utcák, az Öváros, a Kisoldal és a Hradzsin történelmi légkörében járva az ódon falakról a város történelmének minden korszaka leolvasható, és az is megállapítható, hogy Prága nemcsak élő történelmi múzeum, de korszerű főváros is, ahol lüktető gazdasági és kulturális élet folyik. Amikor a látogató Prága új, minden korszerű követelménnyel ellátott repülőterére érkezik, azonnal megállapíthatja, hogy nemcsak Európa, de a világ egyik legszebb, varázslatosan elbűvölő fővárosába érkezett. És, hogy az élő múzeumváros, ahogyan latinul nevezték: Caput Regni már több mint ezer évvel ezelőtt is erős és szép város volt, azt egy arab kereskedő, Ibrahim Ibn, már 965-ben feljegyezte, aki nemcsak mint üzletember, hanem mint a mór követség tagja járt a városban. RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK BIZONYÍTJÁK, hogy Prága területén már a kőkorszak idején, különösen a Moldva menti dombokon emberek laktak. A történészek szerint a VI. évszázadban, a markomannok elvonulása után két szlovan törzs telepedett le a mai Prága területén. A csehek törzse a Moldva bal, míg a zlicsanok törzse a folyó jobb partján telepedtek le. A két szlovan törzs csaknem egymással szemben agyagból és fából várat is épített. A Hradzsint és Vyšehrádot. Mindkét várat, de különösen Vyšehrádot számos monda övezi. A két vár között rövid idő alatt forgalmas kereskedőváros alakult ki, majd a IX. század második felétől az ország politikai, gazdasági és kullurális központjává vált. Pfemysl cseh fejedelmi család a fa és agyagvár helyén kővárat épített és fokozatosan kiépítette uralmát. A Vár alatti Újváros, a mai Kisoldal (Malá strana) az ezerkétszázas évek végén alakult ki, amihez a várgrófok városrésze a Hradzsin csatlakozott. A két utolsó Premysluralkodó jogara alatt három szomszédos ország: Csehország, Magyarország és Lengyelország egyesült. 1306-ban megölték a cseh uralkodóház utolsó férfitagját, III. Vencelt; 1310-ben a Luxemburgiak ültek a cseh trónra. IV. Károly, német-római császár uralkodása alatt (1355-ben a pápa császárrá koronázta), minden tekintetben sokat fejlődött az ország és annak székhelye, Prága is. IV. Károlyt fia, IV. Vencel követte a trónon. Uralkodása alatt a szociális ellentétek fokozták a nemzetiségi ellentéteket. A cseh ellenzéki mozgalorp élére Húsz János állt, aki a prágai bölcsészeti fakultás dékánja, majd magistere volt. A Betlehemkápolna szószékéről nagy hatású szónoklatokat tartott. Vele kezdődött a huszita mozgalom. A híveit kelyheseknek nevezték. A hosszú súrlódások után 1419. július 30-án kitört a nemzeti felkelés, ami évtizedekig elhúzódott és az elkeseredett harcok csak 1437-ben értek véget. PRÁGÁT A HABSBURG-URALOM ALATT IS időnként bearanyozta az uralkodói udvar fénye, pompája, de ez a csillogás nem tudta elrejteni az egyre növekvő ellentéteket. 1848. márciuséban Prágában is kitört a forradalom és a két évszázados kényszerhallgatás után a cseh nemzet újra önálló politikai tényezőként lépett föl. Az ellenzéki mozgalom azonban ezzel nem szűnt meg; az az első világháború végéig tartott, amikor megalapították a Csehszlovák Köztársaságot. Az önállóság minden téren gyümölcsözött. Prága nagy fejlődésnek indult. Európa egyik kereskedelmi és kulturális központjává vált. Közvetlen a második világháború kitörése előtt, 1939 márciusában az ország elvesztette függetlenségét — a hitleri hordák szállták meg. A háborús években sokat szenvedett a város népe. A fasiszta elnyomók koncentrációs táborokba hurcolták a nemzet legjobb fiait, kegyetlenül legyilkolták azokat, akik szót mertek emelni az emberi jog és méltóság érdekében. A háború vihara is végigsöpört a városon. Az angolszász légierő bombázta a várost. A fasiszta megszállók a háború utolsó heteiben ezrével tartóztatták le a prágaiakat. Az ellenállási mozgalom már régen készenlétben volt, hogy fegyveres ellenállást szervez; fegyverrel a kézben csap le a nácihordára. A keleti frontszakaszról menekült fasiszták azonban nagy erőket vontak össze Prága védelmére. — Prágát megvédjük! Nem hagyjuk elpusztítani! Utolsó csepp vérünkig harcolunk a szabadságért! — volt a felkelők jelszava. Május ötödikén, annak ellenére, hogy a városban nagy német katonai erő volt, a cseh felkelők fegyverei megszólaltak. Rögtönzött barikádokon védték az utcákat, házakat. A felkelőknek sikerült megvédeniök a pusztulástól a várost. Négy napon át harcoltak, küzdöttek a nagy túlerőben lévő náci hordákkal, SS alakulatokkal. A nácik dühükben a hidakat, prágai palotákat akarták felrobbantani, romba dönteni. De erre már nem maradt idejük ... A DICSŐ SZOVJET HADSEREG 1945. május 9-én, még idejében érkezett, — fölszabadította a várost és megmentette a végkimerültségig küzdő felkelőket is. Az elmúlt huszonhét év alatt a régi, patinás Óvárost, annak remek palotáit, sugárútjait és macskaköves utcáit hatalmas költséggel rendbehozták. A felszabadulással Prága történetében az építészet terén is új korszak kezdődött. A hagyományos építészeti értékekkel összhangban korszerű, új szocialista város épül. Prágát, szinte gyűrűként új lakónegyedek veszik körül, ahol korszerű lakásokban sok ezer prágai család kapott új otthont. És épül a prágai Metró is, és szépítik, csinosítják tovább a Moldva-parti Arany Prágát, amit Goethe, a zseniális német költő a világ kőkoronája drágakövének nevezett.