A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-05 / 18. szám
Történelmi tükör (1972. V. 8. - 1972. V. 14.) MÁJUS 8 1835-ben ezen a napon született Székely Bertalan nagy magyar festő. (Elhunyt 1910-ben.) 1873-ben ezen a napon született Szofija Nyikolajevna Szmidovies, kiemelkedő orosz forradalmár, a szovjet nőmozgalom egyik vezetője. (Elhunyt 1934. XI. 28-án.) MÁJUS 9 ) 1763-ban ezen a napon született Batsányi János, a felvilágosodás korának költője, a magyar politikai líra megteremtője, a francia forradalom eszméinek kiváló terjesztője. (Elhunyt 1843. V. 12-én.) MÁJUS 10 1882-ben pon Panev már, a tem 1925. IV. a na- Bojan irodai-MÁJUS 11 1857-ben ezen a napon kezdődött Indiában az angol gyarmatosítók elleni felszabadító küzdelem. 1862-ben ezen a napon született Jan Jakubec cseh irodalomtörténész. (Elhunyt 1938. VII. 4-én.) 1897-ben ezen a napon hunyt el Aleko Konsztantinov bolgár író. (Született 1883. I. 13-án.) 1937-ben ezen a napon hunyt el Viliam Figuä-Bystrý szlovák zeneszerző. (Született 1857. II. 28-án.) 1842-ben ezen a napon született Émile Frederic Massenet francia zeneszerző. (Elhunyt 1912. VIII. 13-án.) • 1872-ben ezen a napon született August Vermeylen flamand író és kritikus. (Elhunyt 1945. XII. 10- én.) • 1933-ban ezen a napon hunyt el Krúdy Gyula kiváló magyar író és újságíró. (Született 1878. X. 21-én.) 1832-ben ezen a napon hunyt el Georges Cuvier francia természettudós. (Született 1769. VIII. 23-án.) 1727-ben ezen a napon született Thomas Ginsborungh angol festő. (Elhunyt 1788. VIII. 2-án.) 1837-ben ezen a napon született Luben Karavelov bolgár író, költő és forradalmár. (Elhunyt 1879. II. 2- án.) 1912-ben ezen a napon hunyt el August Srindberg neves svéd költő és drámaíró. (Született 1849. I. 22- én.) Mindig süt a nap Szakadó esőben indulunk, » egyenesen belerohanunk a felhőkbe. Bent a felhőben is esik az eső: csepp jel csak súrolják a sebes gép testét, csaknem vízszintes vonalakat rajzolnak az ablakra. Dobhártyánkon a nyomás jelzi, hogy mindegyre emelkedünk, de azért még egy fél órába telik, míg sikerül a felhőréteg fölé emelkednünk. Egyszerre kisüt a nap, égeti a szemet, s egy pillanat alatt megszáritja az ablaküveget. Néhány méterrel alattunk a végtelenbe vesző hómező, a buckás, laza s mégis tömören összefüggő felhőréteg. Odalent sosem gondolunk arra, hogy a felhők fölött mindig süt a nap. Nézem a lakatlan, sarkvidéki tájat. Egyszer csak látom, hogy bal kéz felől valamilyen élőlény menekül, siklik a fehér, szikrázó felhőcsikón, egérutat akar nyerni, rohan. Jobban megnézem, s látom, hogy csak a repülőgép árnyéka illan tova a habos felhősikon: a semmin a semmi. ÖRKÉNY ISTVÁN ROZSOS GABOR BRATISLAVAI OLVASÓNK KÉRDEZI: Igaz-e hogy eredetileg esupán három számlapja volt a bratlslavai Mlhálykapu tornyának? Miért? Amidőn a Mihálykaput — Bratislava impozáns jelképét,' amely az egyik legnagyobb városkapu részét alkotta — toronyórával akarták ellátni, felhívást intéztek az összes városi kerületekhez, beleértve az elővárosokat is, hogy járuljanak hozzá a költségek fedezéséhez. Ezek mindegyike beígért egy bizonyos összeget, kivéve a város gettó részét, ahol a zsidók laktak és a hozzájárulásról hallani sem akartak. Ezért a városi tanács nagyon megharagudott és úgy döntött, hogy a torony azon óralapját, amely a Zsidó utcára nézett, nem szereltették fel, így akarván megbüntetni őket a fösvénységükért. Ezért volt a bratislavai Mihálykapu tornyán hosszú időn keresztül négy óralap helyett csak három. Dub Sándor luöenecl (losonci) olvasónk arra kiváncsi, hogy eddig hány magyar származású kapta meg a Nobel-dfjat? Az idei Nobel-díjak átadása a szokásosnál is ünnepélyesebb keretek között zajlott le Stockholmban, A. B. Nobel halálának 75. évfordulóján. Ez alkalommal Gábor Dénes személyében a 10. magyar, vagy Magyarországon született tudóst ért e nagy elismerés. Lénárd Fülöp (Bratislava, 1862—1947) 1905-ben fizikai; Bárány Róbert (1867—1936) magyar származású, később Svédországban élt tudós 1914-ben orvostudományi; Zsigmond Richárd (1865—1929) burgenlandi magyar 1925-ben kémiai; Szent-Györgyi Albert (1893—) 1937- ben orvostudományi; Ruzlcska Lajos (Eszék, 1887—) Svájcban telepedett le, 1939-ben kémiai; Hevesy György (1885—1966) magyar származású amerikai 1943-ban kémiai; Kármán Tódor (1881—1963) magyar származású német, majd amerikai, 1957- ben fizikai; Békési György (1899—) magyar származású amerikai, 1961- ben orvostudományi; Ligner Jenő (1902—) magyar származású amerikai 1963-ban fizikai és Gábor Dénes (1900—) magyar származású angol 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Kovács Róbert bratislavai olvasónk Velencére vonatkozólag tesz fel kttlönböző kérdéseket, amelyekre helyszűke miatt csak röviden válaszolunk. Velence (Venezia) Észak-Olaszország kikötővárosa, az Adriai-tenger északi, Velencei-Öblében. A tenger itt igen sekély, általában 34 m mély és ezért számos sziget található benne. A város az 5. században keletkezett, amikor az Észak-Itáliában lakó veneti nép egy része a hunok támadása elől az Adriai-tenger partmenti szigeteire menekült, amelyek közül a Rialto szigeten kialakult település vált a város magvává. Ma a város száznál több szigeten terül el és így kétségtelenül a világ egyik legkülönlegesebb és legszebb városa. Helyszűke miatt mintegy 15 000 háza (legnagyobb részük igen régi és értékes épület) az iszapos talajba vert cölöpök százezrén épült. Ezek az épületek különböző okokból süllyedni kezdtek és évente mintegy három centimétert süllyednek. A város megmentésére az UNESCO vezetésével nemzetközi erőfeszítések történnek. A világ legjobb szakembereinek, tudósainak az összefogására, valamint hatalmas anyagi áldozatokra van szükség ahhoz, hogy a világ egyik legszebb és legrégibb városát megmenthessék. I A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilap- I a. Megjelenik as OBZOR Kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-84, szerkesztőség: 328-88. SserkesstSság Bratislava, Obchodná n. 7. - Postafiók. C 398. - Terjessti a Posta Hírlapssolgálata. Külföldre ssóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaóe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., KoMce. Előfizetési dfj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 188,— Kčs. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkéxbasItO. Címlapunkon V. VRÁNEK, a 24. oldalon F. HAVRAN felvétele é V
