A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-28 / 17. szám
A rák harca az immunrendszerrel A rákkutatók úgy róna a különböző rákkeltő anyagok nyomába vetette magát napjainkban — csaknem teljességgel valószínű már, hogy a „főbűnösöknek“ a vírusokat tekinthetjük, mások pedig aprólékos munkával azt próbálják tisztázni, hogy miként védekezik maga a szervezet ellenük. Egyre többen hajlanak arra a magyarázatra, hogy a rákbetegség elhatalmasodása összefügg a szervezet természetes védekező rendszere, az Immunrendszer hibás működésével, esetleg összeomlásával. Ennek lehetséges magyarázatára publikált a minap feltűnést keltó közleményt három amerikai kutató a Nature című tekintélyes angol tudományos folyóirat hasábjain. Ha Kathien K. Ambrose és két kollégája (Ősi Rldge-1 Nemzeti Laboratórium) feltevései kiállják a tudományos vizsgálat próbáját, alapot adhatnak az emberi rákbetegedés korai felismerésére, még a látens — lappangó — stádiumban, s egyszersmind segítséget, támogatást is nyújthatnak a rákbetegség sikeresebb gyógyításához. Az Osk Ridge-i biológusok elsőként azt kísérelték meg bebizonyítani kísérleti hörcsögökön, hogy a vérben keringő antitestek visszatarthatják, vagy megakadályozhatják a ráksejtek burjánzását — méghozzá függetlenül a limfoclták, a „sepregető" febérsejtek hatásától. Pedig éppen a fertőző mikroorganizmusok és más idegen antigénenyagok ellen általában védő limfocltákről véli úgy számos tudós, hogy knlcsszerepük van a rák elhárításában Is. Ambrose-nek és társainak további kísérletekkel sikerült néhány tényt megállapítani a rák-feltartóztatható antitestekről. Ogy tűnik, termelésük már a rák megjelenése előtt megkezdődik. Feltartóztathatják a rák növekedését. Mindig jelen vannak az immunis állatokban. Es ha a daganatot műtéti úton eltávolítják, újra felbukkannak az antitestek — legalább Is a megfigyelt kísérleti állatok egy részében. Megfigyeléseik alapján Ambrose és társai a következőképpen képzelik el azt a folyamatot, amellyel az immunrendszer összeomlása kiválthatja, sőt, egyenesen serkentheti a rák növekedését Rákkeltő (karcinogén) hatásra rendszerint kis daganat jön létre a szövetben és ez néhány órán át akadálytalanul növekedhet. Akkor azonban a vér antitesteket küld harcba a megtámadott szövetbe — a tumorsejtek növekedése hirtelen lecsökken és a lappangási periódusban is csak lassan, fokozatosan nő. Amikor azonban a daganatsejtek tömege kritikus értéket ér el, a rák-feltartóztató antitestek nagy tömegű tumor-antigénnel találják szemben magukat — a gyorsan növekvő ráksejtek ugyanis egyre több tumor-antigént termelnek. (Ilyen tumor-antigént már számos rákkeltő vírus által átalakított állati sejtben találtak, emberi sejtekben azonban még nem fedezték fel). Ahogyan a tumor-antigén mennyisége megnövekszik, az áramló antitestek megfigyelbetetlenná válnak — az antigén győzelmet arat az antitesteken, egészen addig, amíg a daganatot műtéti úton el nem távolltják. Es ha az antigének már győzelemre jutottak antigén-antotest komplexumok formálódnak, s ezek „összevesznek“ a limfocltákkal. Persze, még sok sürgető kérdésre kell válaszolni, mielőtt az immunrendszer legyőzetésépek ezt az elképzelt „menetrendjét“ a rákbetegség felfedezésére vagy a terápia támogatására felhasználhatnák. Az egyik kérdés például az, hogy miként mutathatnák ki a rák-feltartóztató antitesteket az emberi vérben. Eddig ugyanis, még Ambrose-ék által tanulmányozott állati antitesteket sem sikerült elkülöníteni tiszta formában. A másik — még fontosabb — megoldásra váró kérdés annak tisztázása, hogy miként akadályozhatják egymást (ha akadályozzák) a rák ellen harcoló antitestek és a szervezet „sepregetői", a limfoclták. Meteorológiai információs központ A Szovjetunióban jelenleg 11 ezer meteorológiai állomás kíséri figyelemmel éjjel-nappal a légköri jelenségeket. A Leningrádban felállított központban most folyamatosan összegyűjtik és értékelik ezeket az adatokat, majd részletes Időjárás-jelentéseket készítenek. Ezek alapján szabályozzák például a lenlngrádl metro szellőzőrendszerét és biztonsági Intézkedéseket hoznak az építkezésekben, hűtőházakban és más munkahelyeken, ahol az Időjárás is „beleszól“ a munkafolyamatokba. Ezenkívül önálló kutatást Is végeznek a központban: 300 kilométeres hatósugarú lokátorral vizsgálják a környező légköri viszonyokat és pontosan meghatározzák a közeledő viharfelhők mozgási Irányát és sebességét. Tűzálló műanyag homlokzat A műanyagok építőipari felhasználásának legfrissebb újdonsága a Metramid elnevezésű angol tűzálló homlokzati panel. Az egy méter élhosszúságú egyenlő oldalú háromszög panelek három kiemelkedő éle a középpontban találkozik, s így három fazettát hoznak látre. A háromdimenziós panelek műanyagból készülnek és a belőlük kialakított falfelület rendkívül dekorativ. A tűzálló elemek egymásba helyezhetők, így könnyen tárolhatók és szállíthatók. 2lllt® Ill0t0ľ ■ A LENGYEL AUTÓIPAR fejlődését azok a statisztikai adatok is bizonyítják, melyeket a minap tettek közzé. 1971-ben 86 135 személygépkocsit és 9474 nehéz teherautót gyártottak a lengyelországi autógyárakban, továbbá 17 021 kisebb teherautó és 11 155 szállítókocsi és 5667 autóbusz került ki a gyárakból. És még egy érdekes adat: Lengyelországban tavaly 79 031 motorkerékpárt és 97 526 mopedet gyártottak. ■ A FRANCIA AUTÓGYÁRTÁSBAN tavaly rekorderedményt értek el. Párizsi jelentések szerint 1971-ben a franciaországi autógyárakban összesen 2 693 989 személygépkocsit gyártottak, csaknem kétszázezer darabbal többet, mint az 1970-es évben. A legtöbb autót a Renault üzemekben gyártották — összesen 1 069 070 darabot. ■ A VOLKSWAGEN GYÁR ebben az évben 550 000 személygépkocsit exportál az Egyesült Államokba. Különösen a kiskocsik iránt nagy az érdeklődés a tengeren túl. ■ AZ OLASZORSZÁGI FIAT gyár — mint arról az olasz lapok beszámolnak — megvásárolta az Abarth autógyárat, ahol rövidesen megkezdik a Fiat-Autobianchi típusú sportkocsik szériagyártását. ■ AUSZTRIÁBAN az elmúlt három hónap alatt lényegesen csökkent az új kocsik iránti érdeklődés. Hír szerint ebben az évben csak 160 ezer új autót — húszezerrel kevesebbet, mint tavaly — importálnak. A kereslet csökkenését az áremelkedéssel magyarázzák. A GENFI AUTÓSZALON AZ IDEI GENFI NEMZETKÖZI AUTÖKIÁLLlTÁST - mivel a brüsszeli seregszemlén az autógyárak csak néhány újtípusú kocsit mutattak be — fokozott érdeklődéssel várták. A Genfi Autószalon, sorrendben a 42. nemzetközi autókiállítás, noha az autógyártásban várt nagyjelentőségű újdonságok szintén elmaradtak, mégis beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Huszonhárom ország 72 gyára, közel huszonnégyezer négyzetméternyi területen több mint hatszáz újtípusú kocsit mutatott be. A kiállítás egyik érdekessége az egyedi darabként előállított, nem szériában gyártott új karosszériáknak a bemutatója volt. A legnagyobb sikert a már nagy hagyományokkal rendelkező olasz karosszéria-tervezők aratták. Különösen Bertone Camargue kupéja aratott nagy sikert, mind a szakértők, mind a nagyközönség körében. Nagyon szép és korszerű karosszériáját a Citroen GS típusú alvázra építette. Ismét divatba jöttek a sportkocsik! Ezt bizonyítja a genfi seregszemle Is, amelyen egy sor újtípusú sportkocsit sorakoztattak föl a gyárak. Bartone kupéja mellett nagy sikere volt a Fiat 124 Sport Rally-nak is és a Citroen SM is nagy tetszést keltett. Érdekes volt megfigyelni, hogy a karosszéria-tervezők minden típusnál elhagyták a fölösleges díszítéseket. A korszerű vonal egyszerű, sima! Rövid beszámolónk nem volna teljes, ha legalább néhány szóban ne emlékeznénk meg a japán autógyártás sikeréről, az európai piacra való betöréséről. Érdekes statisztikai adat ragadta meg figyelmünket a genfi kiállításon: Japán 1971-ben már 26 678 autót exportált Svájcba, kétszer annyit, mint 1970-ben! A japán autógyártás tehát valóban „sárga veszedelmet“ jelent majd mind az amerikai, mind pedig az európai gyáraknak. Fiat 124 Sport Rally. Spider Dino 246 GTS. A hathengeres, 2418 cm3 űrtartalmú motorral felszerelt luxuskocsi maximális sebessége 220 km/ó. Bertone olasz tervező nagy sikert aratott Camargue-kupéja, melyet Citroen GS alvázra épített. Alsó két képünkön a kocsi hátsó részét és annak belső terét mutatjuk be.
