A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-21 / 16. szám

Robotok a fedélzeten „Sokszor az volt az érzésem, hogy raj­tam kívül egyetlen teremtett lélek sincs a hajén. Kivált éjszaka, a parancsnoki hídon szolgálatot teljesíts két embert is eltakarta az a függöny, amelyet éjszaká­ra azért húznak be, hogy a mögöttük levő ellenőrző terem világítása ne za­varja őket. De a függönyön túl, a mű­szerpultok között csönd fogad, egy lélek sem akad a nagy teremben; előrementem a széles fedélzeten: csak a radar for­gott némán a csillagok alatt; egy pillan­tást vetettem a folyosókra: néptelenek; benéztem a gépterembe: semmi életjel. Ogy éreztem, egyedül vagyok a hatal­mas acélhajún, s elfogott az irreálisnak szinte ijesztő érzése: mintha elragadott volna valami a jövő víziójába." Néhány százra tehető már azoknak a részben vagy teljesen automatizált ha­jóknak a száma, amelyek ugyanúgy a jö­vő vizlúját kelthették volna Robert Plant francia újságirúban, mint a Dolabella nevű francia tartályhajú, amelyen kísér­teties tapasztalatait szerezte. Ezeken a hajókon gyökeresen megváltozott az élet. Nem csoda, ha akadnak öreg tengeri medvék, akik azt vallják: ezek már nem is hajók, hanem hatalmas automatizált üzemek, amelyek történetesen a tenge­reken úsznak. A klasszikus munkafelosztás — pa­rancsnoki híd, gépház, egyéb szolgálat — felborult. Tulajdonképpen már csak kát munkarészleg van: az egyik a kapi­tány első helyettese, a másik a gépház parancsnoka alatt. S bár mindketten megőrizték régi rangjukat, a legénység inkább múvaleti parancsnoknak nevezi az egyiket és technikai parancsnoknak a másikat. Ez utóbbi a hajó működéséért, (a navigációs berendezések kivételével), az összes gépi és villamos berendezé­sért, a műveleti parancsnok viszont a hajó navigációjáért és tökéletes admi­nisztrációjáért felelős. Mindkét részleg munkája fölött természetesen változatla­nul a kapitány gyakorolja az ellenőr­zést. Munkahely szempontjából viszont a két részleg inár akár egynek is tekinthető. A szakadék a magasban levő parancs­noki híd és a mélyben levő gépház kö­zött megszűnt: egyetlen központi helyi­ségben folyik mindkét munka. Egy ha­­jógépész-parancsnok így fogalmazta meg ezt: „Egy ilyen hajón kevésbé fáradsá­gos a munkánk, viszont sokkal össze­tettebb, mondhatnám úgyis, titokzato­sabb, misztikusabb. Itt már senkinek sem kell olajos, piszkos környezetben dolgoz­nia odalent a gépházban, kivéve a kar­bantartási munkát. Az automatizálás fel­vitt bennünket a hajóhldra, visszaadta helyünket a nap alatt.“ E „nap alatti“ Idegközpontban a hajó vezetéséhez szükséges összes egység együtt kapott helyet. A hajóhíd elején az elülső falon húzódik a navigációs pult, mögötte, a helyiség csaknem teljes szélességében a gépház műszerfala, az­zal szembefordulva pedig a központi jelzőberendezés. A negyedik egységnek, h rádiós tiszt készülékeinek csak kis helyre van szüksége a sarokban. A szoros értelemben vett idegközpont azonban valójában a központi jelzőbe­rendezés. Összesen 111 mfiszerskáiája és világító gombja van, ebből 24 a külön­böző gépeket képviseli, a többi a gom­bokon levő betűjelzésekkel és plusz, il­letve mínusz jelekkel, ha pislogni kez­denek, azt jelzik, hogy például kisebb vagy nagyobb a sebesség az előírtnál, kisebb vagy nagyobb a nyomás a kelle­ténél stb. A lámpa mindaddig hunyorog, amíg le nem nyomják a gombot, meg­nyugtatva a berendezást, hogy intézked­nek. Legtöbb esetben azonban intézke­désre sincs szükség, az elektronikus ro­bot maga gondoskodik a szabályzásról. Irógépe8 nyomtatéegységével még fel is jegyzi a hiba természetét és időpontját, majd annak megszűnését, s a megfelelő gombok benyomására bármiről tájékoz­tatást ad a pillanatnyi helyzetnek meg­felelően. Átlagosan fél percenként saját kezdeményezésáre is feljegyez egy-egy adatot, s két-három percre van szük­sége az elektronikus mindenesnek ehhoz, hogy egy-egy kisebb-nagyobb eltérést helyreállítson a gépek működésében. A jelzőberendezés egy másik kilrógépe a hajónaplót vezeti. Négyórás őrség ide­je alatt több mint kétszáz feljegyzést készít. A sebességet, a megtett távolsá­got, a szélirányt, a tenger állapotát, az irányt, az üzemanyag-fogyasztást a még számtalan adatot könyvel el aggályos Robot-őrszolgálat az „árbockosárban". A komputerrel Irányított Seiku Maru ja­ján tartályhajó antennaerdejében két ra­dar Is működik. Egy navigációs és egy különleges jelző radar, amely a hajó körzetében minden Idegen hajót s an­nak útvonalát számon tartja, s kikerülé­sükre pillanatok alatt választja meg a legalkalmasabb manővert. pontossággal s olyan részletességgel, ahogyan egyetlen hajónaplóvezető sem győzné. A Seiku Maru nevű japán tartályhajó építői egy lépéssel még tovább mentek: egy komputer irányítja a hajót, az navi­gál, vezényel, szabályozza a gépek mű­ködését, sőt szükség esetén még orvosi diagnózist is készít. A navigációt négy amerikai navigációs műhold közreműkö­désével látja el. Másfél óránkánt ezek segítségével rögzíti 200 méteres pontos­sággal a hajó helyzetét. A komputeres megoldás azonban aligha lesz egyhamar általános, nyilvánvaló ugyanis, hogy még egy 300 ezer tonnás hajón sem lehet a komputert gazdaságosan kihasználni. Ezért vetődött fel az a sokkal szellemesebb és kifizetődőbb elképzelés, hogy száraz­földi központból irányítson a komputer egyszerre több hajót is. Az automatizált hajók legtöbbjéről nem hiányzik néhány tv-kamera sem, amelyek szintén az agyközpontba köz­vetítik tudósításaikat a hajó néhány kulcspontjáról. Hasonlóképpen hasznos kiegészítő egy olyan radar, amely a hajó közvetlen környezetében akár tíz másik hajót is szemmel tud tartani. A „Hajó a Iáthatáron“-t riasztással jelzi, sőt ja­vaslatot is ad, ha szükséges, az irány legalkalmasabb megváltoztatására. Az automatizálás fokát általában a ha­jótulajdonos cég szabhatja meg. A Sie­mens gyár, amelynek berendezáseivel immár körülbelül 150 hajé fut a tenge­reken, önálló s egymással kombinálható, lépcsőzetesen kiépíthető berendezéseket kínál, tetszés szerinti válogatásban. Az olyan komplez felszerelés, mint amilyen a Seiku Marun vette át a parancsnoksá­got, mintegy tíz százalékkal drágítja meg a hajóépltési költségeket. A gyártók szerint a befektetés hamar megtérül, minthogy kevesebb személyzetre van szükség. Az automatizált hajókon, jóformán nagyságuktól függetlenül, 26—32 fő szol­gál. A Seiku Marun — a gyártó cég kép­viselői szerint — elegendő lenne három isi A tengerészeti hatóságok azonban egyelőre mindenütt merevnek bizonyul­nak, s bizonyos létszám alatt nem en­gedélyezik a hajók közlekedését. Ugyan­akkor az automatizálás legelfogultabb hívei azt hirdetik a „bürokratákkal“ szemben, hogy az automatizálás odáig fokozható, hogy igazi klsértethajók szel­hetik majd a tengereket, egyetlen élő lélek nélkül. Ennek gyakorlatilag leg­főképpen a kikötő megközelítése és el­hagyása során lennének akadályai és nehézségei, noha vannak már olyan ki­kötőberendezések Is, amelyek mikrohul­lámokkal segítik a hajók ki- és befutá­sát. Az elképzelésben az a legfőbb hiba, hogy a legtökéletesebben automatizált hajén is akad még bőven csak ember által elvégezhető munka. Mert igaz ugyan, hogy a gépek szükséges olajozá­sát is gondosan ellenőrzi és elvégzi a robot, de nem mossa fel a kapitányi hi­dat, s nem tud kicserélni egy elkapott alkatrészt. A szakemberek nagy része azonban még csak nem is ilyen gyakor­lati okok miatt Idegenkedik a klsértet­­hajóktól. Elvi és jogi szempontból fel­vetik például a kérdést, hogy egy kom­puter irányította hajón is baj van már a felelősség kérdésével; kire hárítható: a kapitányra vagy a számítógépre? És habozás nélkül a kapitány nélkülözhe­tetlensége s így felelőssége mellett dön­tenek, már csak azon az alapon is, hogy két azonos értékű megoldás közül az ember választani tud, a komputer vi­szont nem. fippen ezért a hajók auto­matizálását az ésszerűség keretei között kívánják tartani, elsősorban a be- és ki­rakodást, a gépek ellenőrzését, a navi­gáció s egyéb rutinmunkák elvégzését bízva az automatákra, ezáltal jelentősen csökkentve a személyzet számát, de sem­mi esetre sem teljesen lesöpörve az em­bert a fedélzetről. H. F. I I I I I I I I I I I I JM sínt® m®f®r A CSEHSZLOVÁK ÖTÉVES TERVRE előirányzott 785 ezer személy­autóból a tervidőszak második, idei évére több mint 142 ezer jut: Ez azt jelenti, hogy a sikeres 1971-es évhez képest 10 ezerrel több autó hagyja el a Mladá Boleslav-i üzem szerelőcsarnokát. A kocsiknak mintegy a íele ismét exportra kerül. ■ SYDNEYBEN VÉLETLENÜL rábukkantak egy 1902. évi rendeletre, amelyet nem helyeztek eddig hatályon kívül, s így szigorúan véve érvé­nyes az az előírás, amely szerint tilos az ausztrál nagyvárosokban a 10 mérföld/óra sebesség túllépése. A rendeletet most érvénytelenítik, jóllehet a közlekedési szakértők közül ezt sokan feleslegesnek tartják, mert Sydneyben ma már olyan nagy a forgalmi zsúfoltság, hogy 16 km/ó sebességnél gyorsabban úgysem lehet haladni. A hetvenéves rendelet tehát akár érvényben is maradhatna ... ■ AMATÖR NYOMOZÓK segítenek egy idő óta a nyugatnémet rendőr­ségnek. Évente ugyanis mintegy nyolcvanezer autót lopnak el az NSZK- ban, s csak minden harmadik autótolvajt sikerül elfogni. Az autótolvajok felderítésére mozgósítják az Autóklub tagjait is, ha tetten érik vagy el­fogják a tolvajt, pénzjutalmat kapnak a klubtól. ■ MINDENTUDÓ KERÉKPÁR. A nagy motorkerékpárgyárak általában a közúti forgalom céljaira gyártott széria-járművekből fejlesztik ki külön­leges verseny-modelljeiket. Az angol Brothers Richman gyár változtatott a szokáson és sikeres verseny modelljét alakította át sportos jellegű, különlegesen biztonságos közúti járművé. A Mirco Enduro modell 125 cm3-es kétütemű motorja percenkint 6500 fordulaton 13 lóerőt fejt ki. öt fokozatú sebességváltója, több tárcsás olajfürdős tengelykapcsolója, kényelmes nyerge és kitűnően kormányozható széles motocross kormánya van. Az autó-világpiac újdonságai T — 613. As új farmotoros Tatra 613 prototípusa nemzetközi bemutatókon is nagy sikert aratott. A Pragopress jelentése szerint a kocsi túljutott a kísérleti szakaszon és mér eladásra Is készül. ) Nagy feltűnést keltett az európai bemutatókon ez a japán gyártmányú Fairlady 210 ZG típusú luxusautó, melyet a Nissan-Datsun üzemben gyártanak. Hathenge­res, soros, 2400 köbcentiméteres OHC motor, kettős SU porlasztó, Porsche-rend­­szerű sebességváltó, 150 DIN lóerő nagy sebességet biztosit. Érdekes megfigyel­ni, hogy a tervezők a kocsi karosszériájáról minden fölösleges díszítést elhagy­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom