A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-14 / 15. szám
rrôl a gyógyvízről az a babona járja az egyszerű nép ajkán, hogy attól minden betegnek három napon belül vagy meg kell gyógyulnia, vagy meg kell halnia. A nép ezért valami égi csodának tartja, én azonban a víz erejének tulajdonítom .. Idestova négyszáz éve annak, hogy e mondatokat leírták. Megtaláljuk őket klausenburgi Thomas Jordan doktornak, a morva őrgrófság orvosának híres művében: „A morvaországi gyógyvizek, avagy hévizek könyve. Ajánlva a morva őrgrófság négy dicső rendjének az Űr 1580. esztendejében'“. A piešfanyi gyógyvízről vannak még régibb emlékek is. A régi sírokban talált tárgyakból a régészek megállapították, hogy már az őskorban is laktak itt emberek, bár ez nemcsak a melegforrásoknak tudható be, hanem a Vág-völgyi termékeny földnek is. Későbbről, a római időktől már bizonyítékok is vannak arról, hogy kihasználták a föld mélyéből előbuggyanó melegíorrásokat. Hiszen tudjuk, ahol csak megjelentek a rómaiak, első dolguk volt vízvezetékeket, fürdőt építeni. Ezt a Piešťany helyén sem mulasztották el. A múlt században Werner György könyvet írt „Magyarország csodálatos vizei“ címmel. Ebben megemlíti, hogy egyes régi okmányok már 1505-ben fürdőként emlegetik a várost. „Egy régi fóliáns szerint — írja Werner — a köznép szívesen mártogatta fáradt tagjait a Vág folyó rjielletti melegvizű forrásokban, mert így láthatólag csökken a test fájdalma. 1563-ban a törökök is eljutottak a városig és a janicsárok is megfürödtek a forrásokban — hirdeti egy másik történelmi kútfő. A bratislavai múzeumban egy 1599-ből származó „eredeti tudósítást“ találunk, mely szerint a törökök visszatértek a város alá. „ Olyan hirtelen foglalták el a felvonóhidat — áll a pergamenen —, hogy a fürdőző népnek nem volt ideje elmenekülni. A pieštanyi Thermia gyógyintézet és annak hires parkja A fürdőváros fedett hídsétánya beteg nyerte vissza egészségét A Slovan gyógyintézet, ahol sok ezer A törökök a magukkal tehetetlen betegeket mind egy szálig megölték, az egészségesebbeket pedig rabszolgaként elhurcolták.“ Csodálatos, hogy az egyszerű köznép magától is rájött a víz gyógyító ha- • tására. Igaz, hogy ez évszázadok, sőt lehet, hogy évezredek tapasztalatának eredménye. A tizennyolcadik század közepe táján már az első tudományos módszerrel írt értekezés is megemlíti, az isteni víz gyógyító erejét. Szerzője Torkos János volt. A hátrahagyott írások szerint ő gyógyította Jeszenák Pál gazdag pozsonyi patríciust is. Azt ajánlotta neki, hogy kúrálja magát a pőstyéni hévizzel. A gyógymód sikeres volt, ezért Torkos Jánost megbízták, hogy vegyelemezze a termálvizet. Így született meg később az első rendszeresen működő gyógyfürdő Különben Torkos ^János fedezte föl az iszap gyógyhatását is. A fürdő fénykora voltaképpen a századfordulón kezdődött. Lázas építkezések folytak akkor a városban. 1898-ban felépült a Ferenc József fürdő. Ebben az időszakban építették a Thermia palotát, a Pro Patria és az Irma fürdőt. 1910-ben már több mint tizenháromezer fürdővendég gyógyította magát a városban. A két világháború között, különösen a harmincas években, a fürdő idegenforgalma újra elérte a háború előtti szintet. A második világégés hoszszú évei alatt sem feledkeztek meg külföldön a fürdőről. Mindjárt a felszabadulást követő hónapokban a világ minden részéről érdeklődtek az orvosok, hogy küldhetnek-e betegeket Piešfanyba. Hamarosan meg is érkeztek a régi vendégek: gazdag vállalkozók, indiai maharadzsák, idegen államférfiak, neves művészek. Am e nagyurak mellett lassanként már azok is megjelentek a gyógyfürdőben, akik eddig csak hallomásból ismerték a piešfanyi víz gyógyító erejét. Számuk évről évre gyarapodott. A dolgozó nép birtokába vette azt, ami jogosan megilleti. DE MIELŐTT PONTOT TENNÉNK A MŰLT UTÁN, pillantsunk be a fürdő múzeumába is, és emlékezzünk meg az itt megfordult világhírű emberekről. A fürdőben gyógyíttatta magát Beethoven, itt járt Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő, a magyar szellemi kiváltságok közül Móricz Zsigmond neve is fellelhető a vendégek lajstromában. És nézzünk még körül a fürdőben, a városban. Pieštanyt el sem lehet képzelni az Éva nélkül, bizonyára tudják, hogy a természetes melegvízzel táplált strandfürdőről és fedett uszodáról van szó. Szlovákia egyik legszebb uszodájában a fiatalok télen-nyáron úszni tanulhatnak, a város és Szlovákia úszói minden időszakban rendszeresen edzhetnek, versenyezhetnek. Talán az Éva fürdőnek, no meg a tanítók dicséretes kezdeményezésének köszönhető, hogy Piešfanyban már jó néhány évvel ezelőtt az összes iskolákban bevezették az úszás kötelező oktatását. Piešťany idegenforgalma egyre nő. S vele együtt nő és fejlődik a város is. Az elmúlt évek során hatalmas, korszerű szállodák, éttermek, kávéházak épültek és a városnak új lakónegyedei is vannak. A fürdővárosban minden évben zenei fesztivált is rendeznek, melyen a legkiválóbb hazai és külföldi vendégek lépnek fel. így a fürdővendégek művészi élményekben is részesülnek. SURGE ET AMBULA — Kelj fel és járj — hirdetik a bronzbetűk a piešfanyi fedett hídsétány homlokzatán. Kelj fel és menj — vidd hírül mindenkinek, hogy a fürdő iszapja nem hűlt ki, hanem hírneve egyre gyarapszik, egyre nő. És éppúgy nem csökkent az áldozatkész emberek lelkesedése sem, akik ezen a kis csodatevő szigeten azon fáradoznak, hogy visszaadják betegségsújtotta embertársaik egészségét. <í)
