A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-14 / 2. szám

Az új év kezdetén Befejeződött az 1971-es esztendő. Ilyenkor januárban, az új év küszöbén mindenütt számvetések, értékelések időszakát élik, hogy a folytatás, az újrakezdés világos alapokból történjen. S természetesen a leglényegesebbek az előttünk álló feladatok. A Csemadok feladatait az 1972-es évben főleg a CSKP XIV. és az SZLKP tavalyi kongresszusának határozatai szabják meg. Fő célja hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélésének elmélyítése, valamint a politikai és gazdasági konszolidáció betetőzése a Csemadok szervezeteinél. Ezek tehát az általános és lényeges főbb szempontok. Mivel olvasóinkat bizonyára közelebbről is érdekli a Csemadok munkája, beszélgetési foly­tattunk a Csemadok KB vezető dolgozóival. Kérdéseinkre Varga Béla fő titkár. Varga János titkár, Héger Károly és Bodnár Béla osztályvezetők válaszoltak A beszélgetésen jelen volt Major Ágoston, a Hét főszerkesztő­je is. A beszelyeles résztvevői: jobbról-balra: Varga Béla, Héger Károly, Major Ágoston, Varga János és Bodnár Béla. (Stubnya felv.) Mielőtt rátérnénk az 1972-es év terveinek ismertetésére, kérem röviden vázolják, hogyan zárult az 1971-es esztendő, s hogyan értékelhető a Csema­dok munkája7 Varga Béla: Az elmúlt esztendő mérlege általában pozitív volt. Nagy sikernek tudható be, hogy szövetségünk konszolidációs munkáját jelentős részben elvégezte s országos és járási rendezvényeink is sikeresen zárul­tak. Gazdasági szempontból is elégedettek lehetünk. Tapasztalataink azon­ban azt mutatják, hogy a szervezeti élet területén lesz még tennivalónk, helyi szervezeteink és tagságunk munkájának aktivizáláséval növelnünk kell az érdeklődést a szervezeti élet minden szakasza iránt. Olyah tartalmat kell adni a munkának, hogy a tagság minden rétege megtalálja azt, ami számára fontos és megfelel. Héger Károly: A szervezeti élet területén valóban komoly munka vár ránk. A konszolidációs munka betetőzését a Csemadok XI. országos közgyűlése jelenti majd. Feladataink és célkitűzéseink bűvülni fognak me­net közben is s ezen feladatainkat a közgyűlés határozza meg szövetségünk továbbfejlesztése érdekében. Ugyanis az eredmények mellett is érezhető még az elmúlt évek rossz hatása. Varga János : Tény, hogy az 1968-as esztendő politikai és társadalmi válságának hatásai alól fokozatosan kerültünk, kerülünk ki, ezért egyre inkább fokozni kívánjuk — nemzeti kultúránk ápolásával párhuzamosan — kulturális és népművelő munkánk elkötelezettségét. Politika nélkül nincs kultúra. Jól tudjuk, mekkora tévedés s csak üres illúzió volt az a jobb­oldali nézet, mely szerint a kultúrának és népművelésnek nincs osztály­jellege, ideológiai tartalma. Az 1972-es évben milyen fontos célkitűzések, konkrét tervek megvalósí­tását tűzte ki maga elé a Csemadok? Varga János: A XI. országos közgyűlés megrendezésén kívül több nagyobb országos méretű népművészeti feladatot terveztünk. Ilyenek pél­dául a II. Kodály Zoltán Napok, a želiezovcei (zselízi) dal- és táncünne­pély, a Tavaszi szél vizel, áraszt... népdalverseny, a gombaszögi dal- és táncünnepély stb. Természetesen központi rendezvényeinknek meglesznek a járási és alsóbb szintű fokozatai. Ez annyit jelent, hogy nemcsak az országos rendezvényeket kell látni, de számunkra talán még fontosabb a széleskörű „lenti“ mozgolódás. Például feladataink közé tartozik 3 területi énekkari seregszemle megrendezése a Kodály-napok előtt, 2 területi elődöntő a népdalénekesek és a népi hangszeren játszók Tavaszi szél vizet áraszt... nevű versenye stb. Ezeket megelőzik a színjátszók, énekkarok, népdaléne­kesek, népművészeti együttesek járási fesztiváljai, valamint a Csemadok­­napok, aratási, szüreti és békeünnepélyek. Bodnár Béla: Mar az 1971-es évben olyan terv kidolgozásán fára­doztunk, hogy kielégítsük a népművelési munka igényes szakaszát. Ezért az 1972. évi tervet e munkaformákon keresztül szeretnénk megvalósítani. Ennek érdekében hoztuk létre, szerveztük át az elmúlt esztendőben nép­művelési szakbizottságainkat. Ilyenek például a honismereti, történelmi, nyelvi, irodalom népszerűsítő szakbizottságaink. Célkitűzéseink megvalósí­tása érdekében központi szemináriumokat, iskolázásokat terveztünk. Mind­ezeken keresztül fő célunk a dolgozóink felkészültségében és továbbképzé­sében mutatkozó hézagok kitöltése s a népművelési munka különböző sza­kaszai iránti igény felkeltése. Varga Béla: Elképzelésünk, hogy rendezvényeinknek sokkal nagyobb figyelmet szentelünk. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kívánjuk eze­ket népszerűsíteni. Ugyanakkor tartalmasabbá, színesebbé, gördülékenyebbé kell tennünk minden akciónkat, mind formai, mind tartalmi szempontból. Szólnunk kell a már hagyományos Jókai-napokról is; ennek megrendezésé­ben az idén aktívabban kívánunk résztvenni. Héger Károly: A szervezeti élet területén javítani kell az irányító és ellenőrző munkánkon. Tagságunkkal a járási bizottságokkal szorosabb, előbb kapcsolatot kell teremteni. A bizottságoktól kezdeményezést, tervsze­rűbb munkát várunk s a hozott határozatok pontos időbeni végrehajtását. Bodnár Béla: A népművelési munka területén tervünk a CSKP és az SZLKP politikájának népszerűsítése, illetve a magyar dolgozók, a Csemadok-tagok ideológiai nevelése, bel- és külpolitikai ismereteinek bőví­tése. A korszerű ipari és mezőgazdasági fejlődés érdekében előadásokat szervezünk, kiállításokat propagálunk. Ugyanígy tudományos ismeretek nép­szerűsítése, a tudományos világnézet kialakítása érdekében szintén előadá­sokat szervezünk a csillagászatról, az egészségvédelemről, a szocialista jog­rendről, az egészségvédelemről, a társadalomtudományokról. Szorgalmazzuk a dolgozók továbbtanulását, a felnőttoktatást. Az irodalom népszerűsítését szolgálják az író-olvasó találkozók, szerzői estek, könyvkiállítások. Varga János: Fő célunk: el kell érni, hogy tagságunk túlnyomó többsége aktívabban vegyen részt a népművelési és népművészeti érdekkö­rök munkájában. Szeretnénk, ha a 62 ezret számláló tagságunk nagyobb része nemcsak a tagdíjat fizetné meg, hanem a különböző öntevékeny mű­vészi csoportokban és szakkörökben is tevékenykedne. Egyéb célkitűzések, illetve a Csemadok munkáját érintő általános prob­lémák kiküszöbölését szolgáló tervek? Varga Béla: Bár a Csemadoknak megvan a maga sajátos külde­tése — a nemzeti kultúra ápolása, a magyar dolgozók kulturális életének szervezése —, azonban sok vonatkozásban e téren nincsenek még egész konkréten meghatározva az állami szervek és a Csemadok feladatai. Varga János: A Csemadok, mint egész ún. hézagpótló munkát is végez a nemzetiségi kultúra területén. Nagyban segíti az állami szervek munkáját. Működésére tehát nagy szükség van. Héger Károly: A Csemadok sajátos szerepéből adódóan alapvető feladatunk, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatokat építsük ki minden szinten a párt- és állami szervekkel, valamint a társadalmi és tömegszer­vezetekkel. Varga János: E téren kamatoztatni igyekszünk azokat a jó együtt­működési formákat, amelyek a Csemadok és a többi szerv között a válasz­tási kampány időszakában kialakultak. Héger Károly: Helyi szervezeteink nagyon jó szolgálatot tehetnek azzal is, ha a lehető legjobb kapcsolatot igyekszenek kiépíteni az egységes földművesszövetkezetekkel. Mivel e téren szép eredményeink vannak, s meg­van az igény és az anyagi alap is a szövetkezetek részéről, csak kezdemé­nyezés, jó szakemberek és kultúrmunkások kellenének, akik e hasznos mun­kát végzik.’ Varga Béla: Ügy érzem, hogy e beszélgetés azontúl, hogy ismertette az olvasókkal terveink nagy részét, felvetett több problémát is, ezért úgy vélem, hasznos lesz, ha a jövőben is sor kerül hasonló beszélgetésekre. Zárógondolatként: jelen pillanatban elsődleges feladatunk előkészíteni a Csemadok KB ülését, melyen meghatározzuk a XI. országos közgyűlés tar­talmát, s az szab majd konkrét utat a Csemadok jövőbeni munkájának. Fő feladatunk természetesen a CSKP XIV. kongresszusának határozatai­ból s az éves tervből ránk háruló feladatok teljesítése s tagságunk e szel­lemben való nevelése, mozgósítása, tervfeladataink végrehajtása érdekében. Végezetül de nem utolsó sorban röviden szólhatnánk arról is, hogy a Hét hogyan járul majd hozzá a Csemadokra háruló feladatok teljesítésének elő­segítéséhez? Major Ágoston: A Hét, mint a Csemadok KB hetilapja természe­tesen továbbra is elsőrendű feladatának tartja a Csemadok célkitűzéseinek, rendezvényeinek népszerűsítését, s ezáltal is növelni a magyar dolgozók ideológiai, szakmai nevelésének és kulturális életének gazdagítását. S ami lényeges, hogy 1972-ben mindannyian még fokozottabb mértékben eleget tehetünk ezen feladatunknak, mivel lapunk terjesztésével és a lapkiadás gondjaival az OBZOE Lapkiadó Vállalat foglalkozik majd. A Hét fennállásának és munkájának igen fontos tényezője, hogy minél több magyai családhoz, minden Csemadok-taghoz eljusson, 8 hogy hűséges olvasóink megtalálják benne ebben az évben is mindazt, amit várnak, amit fontosnak tartanak. Újdonság lesz a Hét tájriportja, ebben az ország szépségeiről számolunk be. Emberek, életek című írásunkba^ a munkában kiemelkedő emberek tettéről írunk. Négyszemközt a szülőkkel, a gyermeknevelés problémáival, az Élet kapuja címen a pályaválasztással foglalkozik a Hét. A külföldi ro­vat a nagy csatákról, történelmi eseményekről, hadvezérekről, politikusok életéről, tettéről közöl érdekes anyagokat. Egy oldalnyi anyag az ifjúság számára. Gyermekvilág, Az én otthonom, Lakáskultúra és építkezés gondjai. Az orvostudomány, a csillagászat, a köz­lekedés. az űrhajózás, a természet titkai és kincsei és sok minden más té­májú írás, amivel az olvasók kulturális igényeinek növeléséhez szeretnénk hozzájárulni. A beszélgetést vezette: T. KASZA IDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom