A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-31 / 13. szám
Ui az agyvérzés leküzdésére A hirtelen vérnyomás-emelkedésnek vagy a gyors vérnyomás-csökkenésnek súlyos következményei lehetnek az emberi agy vérellátására — különösen abban az esetben, ha az agyi erek a meszesedés okozta elváltozások következtében már nagyrészt elveszítették rugalmasságukat. Ilyenkor következik be az agyvérzés, a szélütés, amelynek keletkezéséről, megelőzéséről s kezeléséről az utóbbi években számos új ismeretet sikerült szerezni — erről számoltak be a Karlsruhéban nemrégiben megrendezett orvostudományi kongresszus előadói. Erbslöh giesseni neurológus professzor és munkatársai egyebek között arról számoltak be, hogy a kifejezett bénulási tünetekkel és tudatvesztéssel járó szélütésnél sokkal gyakoribbak az agy vérkeringésének funkcionális zavarai. Ezek néhány perctől néhány óráig is eltarthatnak és a legkülönbözőbb tünetekkel jelentkezhetnek. Egyes betegek tűnő bénulást, mások kifejezett izomgyengeséget figyelnek meg magukon: valami kiesik a kezükből. Olykor még kevésbé feltűnőek a tünetek: a beteg folyamatosan beszédében elveszti azt a képességét, hogy megtaláljon bizonyos szót, a helyes kifejezést. Az ilyen funkcionális zavarokra az a jellemző, hogy nem járnak az agyi idegsejtek anatómiai sérülésével, még akkor sem, ha a tünetek több órán át tartanak. Mégis helytelen lenne ártalmatlan helyzetről beszélni, mert fennáll a veszély, hogy az ilyen zavarok legközelebb már kiterjedt szélütés formájában jelentkeznek ismét. A hiányos agyvérellátás első jeleire olyan intézkedéseket kell tehát tennie a kezelőorvosnak, amelyek a lehetőség szerint megelőzhetik a szélütést. Az értágító gyógyszerektől azonban nem lehet eredményt várni — jelentette ki Klauss hannoveri orvosprofesszor a kongresszuson. Bebizonyosodott, hogy ilyen vészhelyzetben a szervezet célszerű szabályozó mechanizmusa már maximális mértékben kitágította az agyi ereket, gyógyszeres úton tehát már nem lehet további értágítást elérni. Inkább meg kell találni a módszereket és gyógyszereket az agyi anyagcsere megjavítására, hogy ezzel a hiányos vérellátás okozta zavarokat kiegyenlíthessék, kompenzálhassák. Kísérleteznek már bizonyos gyógyszerekkel, a klinikai tapasztalati anyag azonban még nem elegendő egyértelmű megítélésükhöz. A szív és vérkeringés támogatása, a trombózis-hajlam leküzdése, továbbá az esetleges sebészi beavatkozás megítélése — ezek azok az intézkedések, amelyekkel megelőzhető, hogy a funkcionális zavarok súlyos szélütéssé fejlődjenek. Szupernóva-katasztrófa nyomai a Földön? A természetben első ízben kimutatott plutónium-244 izotóp valószínű- | leg a Tejútrendszerben kereken ötmilliárd évvel ezelőtt végbement szuper- | nova-robbanásból származik — vélik az amerikai fizikusok. Feltevésük sze- . rint egy szupernóva centrumának közelében neutronok sűrűsödtek össze >. rendkívüli mértékben és így nehézelemeket hoztak létre. Amikor azután az i: óriás csillag másodpercek alatt összeomlott, majd felrobbant, ezek a nehéz- * elemek kisodródtak a világűrbe és így más csillagok befoghatták őket. | Ilyen módon a keletkező bolygókba is bejuthattak, beépülhettek anyagukba. ' A geológiai idő mértékével mérve a plutónium-244 viszonylag gyorsan elbomlik: felezési ideje 80 millió év. Az a körülmény, hogy nyomai még most is előfordulnak a Földön, elsősorban a nehéz elemek keletkezését fürkésző kozmológusokat érdekelheti. Nyomainak kimutatása alátámasztja azt a feltevést, hogy a nehézelemek a Naprendszerrel egy időben keletkeztek és nem lényegesen korábban, mint eddig hitték. Mesterséges plutónium-244 az első hidrogénbomba felrobbanása óta létezik a Földön. Manapság magreaktorokban állítják elő a ritka izotópot roppant erős neutronfolyammal. A természetes plutónium-244 izotópot egy Dél-Kaliforniából származó kőzetben találták meg a Los Angeles-i kutató-laboratórium roppant érzékeny műszereivel. « autó - motor VILÁGOS ÜT — NAGYOBB BIZTONSÁG. Európa legtöbb útja kifejezetten balesetveszélyes, mert rossz a burkolatuk. Éjszaka különösen nagy a balesetveszély, mert az alkalmazott burkolóanyagok túlságosan sok fényt nyelnek el, következésképpen különösen esőben olyan az út, mint a fekete fal. Svájci balesetkutatók kimutatták, hogy éjszaka a nedves útburkolaton 20 százalékkal több baleset történik, mint nappal, ugyanazokon az útszakaszokon. Ezért nagyobb teljesítményű autóreflektorok felszerelését, továbbá a helyi világítás megjavítását követelik. Célszerűnek tartanák továbbá, ha megfelelő derítőanyagot kevernének az útburkolatok anyagába. Ezáltal nőne a fénysűrűség az úton, megjavulna a fény szóródása, élesebb lenne a kontraszt a környezet és az útfelület között. Különösen a ködös területeken, az alagutakban és a gyalogátkelőhelyeken tartják fontosnak a svájci kutatók az útburkolatok „kivilágosítását“. ■ A VOLGÁI AUTÓGYÁRBÓL az idén már valamennyi Zsiguli magyar műszerekkel fut ki. A mintegy 300 ezer autóhoz a Mechanikai Mérőműszerek Gyára készíti a komplett műszerfalat. A budapesti Autó-Motor című szaklap jelentése szerint minden száz műszerfalért egy Zsigulit szerez a magyar behozatal. ■ A CITROEN TEHERAUTÓKAT gyártó vállalat, a Berliet SA a Kínai Népköztársaság képviselőivel tárgyalásokat folytat arról, hogy mintegy egymilliárd francia frank értékben 8500 teherautót szállítanak Kínába. A Berliet cég az 1957-ben létrejött megállapodások alapján eddig már 10 ezer teherautót szállított a Kínai Népköztársaságba. ■ MILLIÓK KÍSÉRLETEKRE. Köztudott, hogy a világ nagy gépkocsigyárai évente milliókat áldoznak az olyan kísérletekre, melyekkel elősegítik a biztonságos, balesetmentes utazást. A nyugat-németországi Opel gyárban például tavaly közel ezer vadonatúj kocsit áldoztak fel kísérletekre. A nyert tapasztalatokat már a további szériagyártásnál használják föl. Az autó-világpiac újdonságai OPEL REKORD II. Az autó-világpiacon nagy feltűnést keltett az új OPEL REKORD II megjelenése. A régi Rekord-modellhez viszonyítva a mostani újdonság az alapméretek tekintetében mindössze néhány centiméteres változásokat mutat. Kevés, úgynevezett rárakott díszítőelemmel, inkább a kedvező arányokkal fokozták az esztétikai hatást, míg a klasszikus építési mód egyszerűségét még jobban kiaknázva, tovább finomították a szerkezeti elemeket. Az új sorozatot a hagyományokhoz hűen háromféle motorral mutatták be. A legkeresettebb variáció az 1,9 literes SH típusú motorral 97 lóerőt ad, a végsebessége 165 km/óra. A berlini Stern Rádió Kombinát mérnökei a divatos ódon formába különleges érzékenységű televízió-antennát rejtettek. A szobát gyakran elcsúfító s amellett elégtelen szobaantennából értákes alkatrész és lakásdlsz vált. Szabalin szigetén és Arhangelszkoje körzetében sikerrel mutatkozott be az ú| szovjet kétéltű aeroszán, amelyet a világhírű Tupolfev akadémikus repülőgépszerkesztő irodájában készítettek. A kétéltű 260 lóerős motorjával könnyedén siklik szárazon és vizen. Jő tudni... fékezési távolság Fékezési távolságnak nevezzük a veszély észlelésének pillanatától a megállásig befutott útszakasz hosszát. Ennek összetevői: a reakció-távolság és a fékút. A reakció-távolság a veszély felismerésétől a lábfék lenyomásának pillanatáig megtett úthossz (reakcióidő). A fékút pedig a fékek működésének kezdetétől a jármű tényleges megállásáig meglett út (fékezési idő). Tehát: Fékezési távolság = reakciótávolság + fékút. Mindkét összetevőt igen sok tényező befolyásolja. A reakció-távolságot befolyásoló tényezők: szeszes ital, orvosságok fogyasztása, fáradtság, látási viszonyok, életkor, figyelemelterelö hatások stb. A fékutat befolyásoló tényezők: sebesség, fékek állapota, pedálerö, fékerő-csökkenés, az útburkolat állapota, időjárás, a gépkocsi súlyelosztása és még több más is lehet... A felsoroltak között kétségtelenül igen fontos szerepet játszik a gépkocsi sebessége. Általában megjegyezhetjük, hogy 30 és 80 km/óra sebességhatárok között a fékezési távolság megközelítően a sebesség növekedésének négyzetével arányos. Tehát, ha a sebesség kétszer nagyobb, akkor a fékezési távolság négyszer olyan nagy lesz. Példával: ha 40 km/óra sebesség esetén a fékezési távolság 20 m, akkor 80 km/óra sebességnél 80 m. Természetesen kisebb sebességek esetén a fékezési távolság növekedése nem egészen négyzetes, nagyobb sebességnél viszont nagyobb arányú.
