A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-31 / 13. szám
Eyyre újabb és újabb korszerű lakónegyedekkel bővül a szocialista Bulgária fővárosa, Szófia Tjgp S •****T*-' illMUJh Az ország déli részén van a Pirin-hegység, melynek csúcsait legtöbbször még nyáron is hó borítja Óriási kiterjedésű üvegházakban termesztik a primőr zöldséget Az egyelőre még megmunkélatlan pusztát termékeny síkság váltja fel, amit itt- Fott már zöld halmok tarkítanak. Pár órás autózás után emelkedni kezd az országút. Két oldalán égbemeredő sziklacsúcsok és erdős hegyoldalak törnek a magasba. A Balkán-hegység keleti nyúlványain aztán megint lefelé visz az út; a fenyveseket gondozott zöldségeskertek és gyümölcsösök váltják fel, majd ismét síkság, szántók és rétek következnek. Az utat szép tiszta falvak és modern városok, ipartelepek és fúrótornyok szegélyezik. A gyárakat már messziről elárulják füstölgő kéményeik. Még egy emelkedő, mely mögött hatalmas víztükör tűnik fel s húzódik a látóhatárig. A tenger . . . Hosszú-hosszú móló, a kikötő, ahol soksok hajó horgonyoz, árbocukon ismert és ismeretlen zászlókkal. A távolból idehallik a hajókürtök bömbölése s a hatalmas daruk láncának csikorgása. Előttünk az ország legnagyobb tengeri kikötője, Várna. Bulgária ásványkincsekben gazdag ország, népe messze földön híres szorgalmáról. Már őseink ismerték az ügyes bolgárkertészeket. A bolgár mezőgazdaság igen magas színvonalú. Rózsaolajból. Várna, a Bolgár Népköztársaság legnagyobb tengeri kikötője, ahol cseh szlovák hajók is gyakran megfordulnak KlJLtü paradicsomból, csemegeszőlőből Bulgária a világ legnagyobb exportőrje. De a bolgár mezőgazdaság termékei mellett egyre több országban kezdik megismerni és becsülni a bolgár ipar gyártmányait is: a gép-, textil- és ruházati ipar, az építőanyag-ipar, a vegyipar, a hajógyártás, a bőripar, az élelmiszeripar és az elektronikai ipar, vagyis azoknak az ipari ágazatoknak a termékeit, amelyek a második világháború után, a szocializmus építésének időszakában fejlődtek ki. A Bolgár Népköztársaság nem marad el az atomenergia hasznosítása tekintetében sem. Az egykor kimondottan agrárjellegű ország egyre gyorsabban alakul át fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari állammá, amit az energetikai ipar fejlődése is bizonyít. A termelt energia mennyiségének egyharmadát még ebben az évszázadban atomerőművek fogják szolgáltatni. A Duna menti Kozloduj városka mellett szovjet segítséggel második éve épülő bolgár atomerőmű, az első ilyesfajta létesítmény egész Délkelet- Európában. Az első kétturbinás reaktort 1974- ben, a másodikat egy évvel később adják át rendeltetésének. Az erőmű évi teljesítménye a 6. bolgár ötéves terv végére 6 milliárd kWó lesz, az akkori villamosenergia össztermelés 16,5 százaléka. Az urán-fűtőanyag felhasználásával évente 700 ezer tonna jó minőségű szenet takarít meg a bolgár népgazdaság. Nem kell azonban olyan messzire menni, hogy megismerkedhessünk a bolgár tudomány és technika legújabb sikereivel, évről évre kiállít a Bolgár Népköztársaság a brünni Gépipari Nemzetközi Vásáron. Saját szemünkkel győződhetünk meg arról a hatalmas fejlődésről, ami ma Bulgáriát jellemzi. Hiszen Bulgária mutatja fel Japán után a legnagyobb fejlődési rátát az egész világon! A Bolgár Népköztársaság azonban egy más jelentős területen, az idegenforgalom területén is hatalmas sikereket mutathat tel. Rövid tíz'esztendő alatt turisztikai nagyhatalommá küzdötte fel magát. Évről évre szaporodik az érdekes építészeti megoldású, modern szállók és üdülők száma nemcsak a tengerparton, hanem a hegyekben is. Erről talán nem is szükséges beszélni, hiszen Csehszlovákiában már csaknem minden második ember járt a bolgár tengerparton. Egyre kiterjedtebbek a hagyományos baráti kapcsolatok országaink között. Csak a múlt évben több mint 400 ezer csehszlovák állampolgár üdült Bulgáriában. A két ország között 1972. február 3-án megkötött egyezmény még jobban elő fogja segíteni az idegenforgalom bővülését. Az idén is, amint megkezdődik a fürdőidény, gépkocsik és autóbuszok végtelen sora, vonatszerelvények és repülőgépek indulnak tőlünk ebbe a napfényes országba olyanokkal, akik pihenni, üdülni akarnak s meg kívánják ismerni a szocialista Bulgária mindennapi életét. S azok, akik egy év elteltével ismét visszatérnek ide, délre, talán rá sem fognak ismerni egyes helyekre. Ugyanígy Csehszlovákiát is több bolgár turista keresi fel az idén, mint az elmúlt években. S hogy jól érezzék magukat nálunk, mint mi őnáluk, az tőlünk mindannyiunktól, de elsősorban a szolgáltatóipar dolgozóitól függ. De nemcsak a turizmus az, amely hozzásegít más országoknak s lakosainak megismeréséhez, hanem mindenekelőtt a munka. Kölcsönös jó tapasztalataink vannak a Bolgár Népköztársasággal való gazdasági együttműködés területén. Kooperáció, szakosítás, integráció — ezek azok a fogalmak, amelyek a leggyakrabban előfordulnak a szocialista országok sokoldalú együttműködésével kapcsolatban. S ezeket a szavakat tettekkel támasztjuk alá, s e tettek elősegítik mindkét ország s az egész szocialista tábor valamennyi országának fejlődését. MILAN SIMANE 17
