A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-31 / 13. szám
Dénes György versei: aranyhínáros ifjúság Hínárban alvó arany ég, aranyhínáros ifjúság. Zajló egek, kék nappalok, bezúzott tükörablakok. Kegyetlen szépség, messzeség, lefútt levél, arany szemét. A szájon elapadt gyönyör, szerelem titka, szent csömör, izzó szelekbe font remény, kihűlt idő, üres edény. Lombok közt nyíló holdvilág, szívdobogtató árvaság, tóparton zizzenö homok, kövek, kövek, holt lábnyomok. Hínárban alvó arany ég. aranyhínáros ifjúság. Tékozló vágy, kitelt nyarak, vak ölelés, próbált harag, végül a mézszínű derű, mikor egymáshoz dől a fű. Szemek lidérce, éji fény, lélek az álmok üvegén, gyötrelmek szelíd bársonya, örök igen. örök soha. Vad láz a hűvös bőr alatt, kőpadra fekvő gondolat, a mindenséget ízlelő, rügyében feszengő erő. Hínárban alvó arany ág, aranyhínáros ifjúság. Fakó bíborban ég a nap. Atlantisz már a föld alatt, tört márványoszlopok hideg csöndjében az emlékezet. Hol zúg az erdők éneke, a megváltás ígérete? Hol fut az ösvény tétován a csalóka csillag után? Csak árva fűszál s hallgatag árnyak a kormos ég alatt. £s nem derül fel már soha a magányosság cédrusa. Szeresd a földet Indulj, tavaszt remélve, füttyögj a madarakkal, rontsd le az éjszakát, pusztítsd a köd rózsáit, izzítsd a véred, zubogjon forrás benned, szeresd az embert, ha rossz is, mindhalálig. Szeresd a bűnös földet, s igazíts kissé rajta, emeld a tenyeredre utolsó porszemét is, köpjön le butaság, verjen a sárba önzés, ne vedd zokon, szennyes néha az ég is. Tűrj és dolgozz, tégy többet önerődnél, nem végzeted az élet: végzeted értelme, két sötét ágy közt a küzdelem csodája, lényed teljessége, fényittas szerelme. Kéken nyit az ég Az utcák fölött kéken nyit az ég, tavasz, tavasz, riadnak már a fák. Erezem a föld lüktető áramát, a pólyás rügyek friss leheletét. Virágok sorsa Dombok szelíd hajlatán ezer virág-bóbita reszket és ragyog, fényből fakadtak, fényben égnek el, megosztozva egyfajta végzeten. Ki kérte lelkedet Ki kérte lelkedet? Mondd, ki kérte? A szerelem a felszínnel beérte. De lent, a mélyben, szemben önmagaddal, küszködtél száz gyilkos indulattal. •v*a*s*s*u«n«k* / • • M*i*t •• o*l Könyvújdonságok Emily Bronte: Üvöltő szelek Harmincéves sem volt még Emily Bronté amikor — egy esztendővel halála előtt — megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus írói lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel. Szabó Pál: Nyugtalan élet 1953. április 5-én, hatvanadik születésnapján fogott hozzá önéletírásának megírásához, abban az esztendőben tehát, melyben két regénye is megjelent. Az Űj Föld és a Hajdú Klári, összefoglaló címe Nyugtalan élet lett és négy kötete jelent meg, évenként egy-egy 1954 és 1958 között (Gyermekkor; Legények vagyunk; Nehéz idők; Az írás jegyében), ötödik kötete, a Minden kör bezárul pedig 1968-ban. A hatodik kötet megírását is tervezte, de már nem készülhetett el vele: 1970. november 1-én hosszú, súlyos betegség után meghalt. Maurice Druon: Az ősi törvény Ez a kötet a Korona és méreg című nemrég megjelent történelmi regény folytatása. — Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz vagy lány? Az ország trónja századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Klemencia végre gyereket szül: fiút! De keresztelésekor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig él. A régens, a Vaskirály fia, azonnal önmagát koronáztatja meg. Dieter Ott: Caprioli újabb kalandjai Emlékeztek még Capriolira, az ördöngös grófra? Hát az ő csodálatos kalandjaira? Nos, ezek a kalandok most más vidéken, más formában, de ugyanolyan meghökkentő szellemességgel íolyj i tatódnak, ahogy az első kötetben. Hősünk ezúttal Péter cárnak tesz jó szolgálatot, többek között azzal, hogy az acsarkodó török szultánt valóság- 1 gal lefricskázza a Fekete-tenger térképéről. Köz, ben persze fantasztikus kalandokat él át (lovatlan nyergen röpköd, elveszti a nadrágját, a lova jéggé fagy), de minden viszontagságon átsegíti derék embersége, parádés ötletessége és bátorsága. Űjabb kalandjai újabb olvasókat csalogatnak majd a Delfin könyvek nagy olvasótáborába. Julian Szemjonov: A Stirlitz-dosszié A Vihar őrnagy című regény írójának újabb hőse szintén létező személy Stirlitz Obersturmbannführer, valódi nevén Makszim Iszajev, szovjet felderítő. Bármennyire hihetetlen, már több mint húsz éve dolgozik a német hírszerzés és elhárítás központjában, amikor 1945-ben, a háború befejezésének küszöbén, a szovjet hadvezetés utasítására meg kell hiúsítania az évtized talán legnagyobb szovjetellenes titkos akcióját. A feladat végrehajtása szinte emberfeletti nehézségekbe ütközik, és hallatlanul veszélyes. Pengeéles helyzetekbe, látszólag megoldhatatlan problémákba bonyolódik Stirlitz, különösen, amikor a Gestapo kompromittáló helyen megtalálja ujjlenyomatát. Pedig még meg kellene mentenie egy lebukott rádiósnőt, pár hetes gyermekével, a biztos pusztulástól, s ami a fő: meg kell hiúsítania egy svájci titkos tárgyalást. Míg Stirlitz végzi feladatát, a gyűrű mind szorosabban fonódik köré ... hreít, 13
