A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-24 / 12. szám

rizi­bizi Az üzleti alkalmazottak viselkedéséről Tudatában vagyunk annak, hogy nálunk az üzleti kiszolgálás terén még ma is sok a fogyatékosság. Néha olyan elárusítókkal is találkozunk, akiknek fogalmuk sincs a jólnevelt­­ség legelemibb szabályairól. Neve­letlenek, udvariatlanok és elfeled­keznek a szocialista üzlet dolgozói­nak kötelességeiről. Az üzletvezetőnek és az üzleti sze­mélyzetnek ügyelnie kell arra, hogy tiszta legyen. Bizonyára azt sem he­lyeselheti senki, ha egy fiatal eláru­sító az üzletben kirívóan öltözik fel, vagy ha az elárusítónő annyira fel­tűnően van öltözve, mintha nem is az árura, hanem saját magára akar­ná a vevők figyelmét felhívni. A nők és férfiak hajviselete legyen gondo­zott. Nagyon helyes, ha az élelmi­szerüzletekben, a büfékben és ha­sonló helyeken az elárusítónők haja ízlésesen be van kötve, hogy az élel­miszerekbe bele ne hulljon. Külön talán nem is kell megemlíteni, hogy kezük és arcuk legyen mindig tiszta. Az elárusítók és az elárusítónők kü­lönösen a körmük tisztaságára ügyel­jenek. Helytelen, ha az eladók cigarettá­val a kezükben beszélgetnek a vevő­vel. Bizonyára találnak maguknak annyi időt, hogy cigarettájukat az üzlethelyiségen kívül szívják el. Nem illik az sem, ha az üzlet dolgozói a helyiségben tízóraiznak vagy uzson­náznak. Erre találhatnak alkalma­sabb helyet is. Levelezni ismerkedni szeretnének Halász Beáta, Verké Űlany č. d. 135, okr. Galanta. 16 éves vagyok. Leve­lezni szeretnék 16—19 éves fiúkkal és lányokkal, bármilyen témáról. Nagyon szeretek táncolni. Fitos Rózsa, Bodza, č. d. 109, okr. Az üzletbe belépő vásárló kö­szöntését a legközelebbi elárusító vagy elárusítónő fogadja és viszo­nozza röviden, de udvariasan. Ha pedig a vevő nem tartotta szüksé­gesnek, hogy az üzletbe léptekor kö­szönjön (ami azonban helytelen), az alkalmazottak egyike köszön vissza illedelmesen és nem úgy, hogy hang­jából szemrehányást érezzen ki. Fon­tos, hogy az üzleti személyzet min­den vásárlót egyformán udvariasan köszöntsön. A kiszolgáló udvariasan megkérdi a vásárlót, hogy mit óhajt, mivel le­het szolgálatára és a kívánt árut készségesen elé teszi. Ha az elárusító egy határozatlan vevőt szolgál ki, akinek különféle mintájú és fajtájú árut kell mutatnia és nem tud kö­zülük választani, nem szabad ideges­kednie, hanem készségei és szaksze­rűen adjon neki tanácsot a válasz­tásnál. Sajnos, nemegyszer előfordul, hogy az elárusító elveszti a türelmét, az árut mérgesen a pultra dobja, a kérdésekre nem válaszol vagy pedig nagyon kelletlenül. Helytelen, ha a kiszolgáló sze­mélyzet egymással szórakozik, ami­kor a vásárlók várakoznak, s őket figyelemre sem méltatják addig, amíg beszélgetésüket be nem fejezték. Ezt aránylag gyakran tapasztaljuk a fia­tal eladóknál. Komárno. Levelezni szeretnék ma­gyar nyelven 18—19 éves fiúkkal. Nagy Ilona, Galovo, č. 1232, okr. Dun. Streda, 15 éves vagyok, 16—18 éves fiúkkal leveleznék szlovák vagy ma­gyar nyelven. Nagy Etelka, Bodza, č. 129, okr. Ko­márno. 18—19 éves fiúkkal, lányok­kal leveleznék magyar nyelven. Kiss Aranka, Trnavská 2/c, Bratisla­va. 16 éves vagyok, szőkehajú, sze­retem a tánczenét. Magyar nyelven szeretnék levelezni fiúkkal, lányok­kal. A boldogság keresése általános emberi tulajdonság. Ahhoz, hogy valaki megtalálja a boldogság „kék madarát“, nem szabad eltévesztenie két sors­döntő lépést az élet sakktábláján. A helyes pályaválasztást és a pár­­választást. A munka az ember életében jelentős szerepet játszik. Az a munka, ame­lyet kedvetlenül végez valaki (mert nem tudatosan választotta a munka­helyét), nem lehet forrása örömnek, megelégedettségnek, boldogságnak. A párválasztásnál gondoljunk arra, hogy nemcsak mi, de a másik is boldog akar lenni. Véleményem szerint a boldogságot közösen, egymást segítve és szeretve lehet a legkönnyebben megtalálni. Mig a helyes pályaválasztás a társadalom, a párválasztás inkább az egyén számára fontosabb döntés. Minden embernek megvan a saját értékrendszere más-más vágyakkal, más-más igényekkel. Egy-egy vágy, igény kielégítése adja számunkra a boldogság alapját, a sikerélményt. Az lenne az ideális, ha az egyén saját igényeit a társadaloméval közös nevezőre tudná hozni. A boldogság az élet értelme. Hogy megtaláljuk-e, s hogy kevés vagy gazdag tartalmat adunk-e neki, csak rajtunk múlik. Tóth Tibor Kicserélték a királyi gárdát Lon­donban. Ezúttal nepáli katonákat szerződtettek. Nem is volna ezen semmi különös, csupán az, hogy a nepáli katonák fejére nem szőrméből készült kucsmát tettek, hanem egy­szerű műanyagból készített sapkákat. No és a másik. A képen is jól lát­ható, hogy a nepáli katonák legalább negyven centivel alacsonyabbak az előző gárda tagjaitól. Az utóbbi idő­ben sokat hallottunk arról, hogy az angol királynő fizetésemelést kér. Hosszú huzavona után 980 000 font sterlingre, tehát éppen a kétszeresére emelték a királynő évi fizetését. Nem tudjuk, hogy a felemelt évi jövede­lemből ezek a jóval alacsonyabb ka­tonák magasabb zsoldot kapnak-e? ISTENNŐBŐL FÖLDI HALANDÓ Marilu Tolo leereszkedett az isteni szférákból. Legutóbb Vénuszként je­lent meg az Aeneas című tévéfilm­ben. Most földi szerepeket vállalt. A LTtalia é una republica című film­ben játszik, amelyet Scarpelli rendez, partnerei Lionel Stander és Riccardo Cuciolla. Marilu Tolo lesz az Orlando Furioso négyrészes tévéváltozatának Alcinája. Mi az Ön véleménye a boldogságról? KÉNYSZERŰ FÜRDŐ Megkönnyebbülten mosolyog Ira Fürstenberg a fotóriporterre, miután kiszállt a fürdőkádból, amelyben — szerepe szerint - meggyilkolták. Két órán keresztül feküdt a vízben moz­dulatlanul, mialatt a Black Day for Arles című film felvételei folytak. Ira Fürstenberg nemcsak Olaszországban, de Amerikában is filmezik. Düsseldorfban nemrégen rendezték meg az ezüstből készített tárgyak kiállítását. Díjat nyert a képen lát­ható ezüst-cipő, melyet tervezője be Is aranyozott. Nem hinnénk azonban azt, hogy ebben a cipőben táncolni is lehet. — Ha meghalok, képmásomat ér­meken, zászlókon és csokoládé papí­rokon fogják árusítani. Ezt a fanyar kijelentést tette Char­les de Gaulle halála előtt. Több mint egy évvel ezelőtt he­lyezték örök nyugalomra a francia nép nagy vezérét. Amit sejtett, csak­nem szóról szóra valóra vált. Tíz­ezrek kelnek útra a Párizstól 150 km­­re levő Colombey-les-Deux-Églises nevű kis faluba, ahol de Gaulle sírja van. E turista inváziót nagyon ki­használják a kereskedők. A volt államelnök portréját minden elképzel­hető emléktárgyra rányomtatják. Csu­pán egyben tévedett de Gaulle. Még csokoládépapíron nem jelent meg képmása. ..ill lik — i lem ill lik... hőt 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom