A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-17 / 11. szám
v y Kiéri László edzés közben Erős akarat - egészséges test Juráš, Kiéri, Bačinský Olyan izgalmas a téma, hogy száz kezdetet kínál. A kulturistákról lesz szó és sportjukról, a kulturizmusról, amelyet a Szovjetunióban „atlétikus gimnasztikának“, Magyarországokn „atlétizrausnak“, az Egyesült Államokban „testépitészetnek“ hívnak. Tegyük szívünkre a kezünket, és kérdezzük meg lelkiismeretűnktől: sportágnak tekintjük a kulturizmust? Nem nézzük le egy kicsit művelőit? Nem azt mondjuk róluk, hogy fölfújt izomzatúak? Még Csehszlovákiában is, ahol tudományos alapokra helyezték az edzés módszereit és a szervezés technikáját. A köztudatban még mindig a strandokon feszítgető „szépfiúk“ fogalma él, pedig hol vagyunk már attól! Az Amerikából és Nyugat-Európából útnak induló kulturizmus az üzlet és a reklám talaján nőtt fel. Nem titok, hogy gyakran a különböző készítmények is szerepet játszottak az izmok gyors fejlődésében, hogy a főcél a dollár volt, nem az erő és egészség. De ott is kikristályosodott már az a józannak tekinthető út, amelyet például az osztrák Schwarzenegger képvisel, aki a modern férfi egyik tipikus megtestesítője. A korszerű edzésmódszerek alapján készülő és gyakorló testépítész valódi sportember, sportága — minden kétkedés dacára — valódi. A maga kulturlstája tonnaszámra emeli a súlyokat egy-egy edzésen, és maga is kinyom 180—240 kilót guggoló és fekvő helyzetből. Izmait arányosan fejleszti, fő célja, az arányos test létrehozása. Túl vagyunk azon a korszakon is, amikor csak a karok és a mell, vagy csak a felsőtest fejlesztése volt a fontos. Csehszlovákiában jól megszervezett bajnoki rendszer biztosítja, hogy az indulók összemérhessék tudásukat, és a nemrég létrehozott Ifiversenyek azt a célt szolgálják, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. A kulturizmus hovatovább szoros barátságba kerül a többi sportággal. Aki megízlelte a rendszeres edzések örömét, aki hetente legalább háromszor emelgeti a súlyzókat, az — ha valóban komolyan csinálja a gyakorlatokat — meglepő változásokat észlel szervezetében. Megnő az étvágya, de kerüli a zsírképző, nehéz ételeket, mert sem hízni, sem „nehezet“ enni nem akar. Lassan leszokik a dohányzásról és az alkoholról, igényli a tiszta, friss levegőt. Örömmel tapasztalja, izmai fejlődését és még több áldozatot hajlandó hozni sportágáért. Akár otthon, a nyitott ablaknál is gyakorolhat, súlyzót vagy vásárol, vagy csinál. Plintovié, Kiéri, Juráé és Lipocký nevét ma már sokan ismerik. Legeredményesebb versenyzőként Kiéri Lászlót emlegetik. A koéicei (kassai) VSS versenyzője hetedik lett élete első világbajnokságán Belgrádban és kilencedik ebben az esztendőben a párizsi seregszemlén. Boris Plintovié pályafutását meniszkuszsérülése megzavarta. A tehetséges versenyző jelenleg katona. A csehszlovák válogatott 'központi edzője, szövetségi kapitánya dr. Alexander Bačinský. A kiváló felkészültséggel rendelkező szakember rengeteget tett ezért a sportágért, és egyben ő az ország legerősebb egyesületének és az itt szereplő Kiérinek is az edzője. Dr. Bačinský vezetésével vendégszereplésen vett részt tavaly decemberben a csehszlovák válogatott a Szovjetunióban. A Szovjetunió nem hivatalos bajnokságát látták Kaunaszban, és rengeteg új élménynyel, megfigyeléssel tértek haza. A szövetségi kapitány véleménye rövidesen nagyhatalommá válik ebben a sportágban is a Szovjetunió. Nem hivatalos bajnoka, a leningrádi Dubinyln akár ötödik is lehetett volna a párizsi világbajnokságon! Most folynak a szovjet kulturista szövetség megalakításának előkészítő munkálatai, és miután ez megtörténik, várható, hogy a Szovjetunió is tagja lesz a világszövetségnek, vagyis indul a nemzetközi versenyeken. A csehszlovák szakembereket kérték fel Kaunaszban, hogy dolgozzák ki a szocialista országok együttműködési tervezetét ebben a sportágban is. Dr. Bačinský örömmel tolmácsolta itthon a kérést, mert ezzel nagyobb fejlődésnek indulna a sportág, még erősebb lenne a nemzetközi mezőny. BATTA GYÖRGY
