A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-10 / 10. szám

íl ft Im n u ni Älomkonyho Ma még csak alom, de holnap talán valóság lesz. A technikai forradalom vívmányainak fel­­használása kiterjed a konyhára is, s a holnap háziasszonya már nem lesz elkülönítve ételkészí­tés közben a családtól. Pihenve, szórakozva ül a parancsnoki posztra, ahonnan gombnyomással, pedállal működtet minden szerkezetet, A Párizsi Vásáron volt látható ez a 3,85 m hosszú, 1,43 m széles, 2,50 m magas nyomógombos álomkonyha. A vezérlőpult két oldalán két oszlop. Ezekben van minden, ami a főzéshez, pároláshoz, sütés­hez, grillezéshez kell, az edénymosogató és a zöldségmosó, az edények, a nyersanyagok, a fű­szerek, az élelmiszerkészlet tárolója. Valamennyi tárolót és készüléket gombnyomás emel és süly­­lyeszt hidraulikus erővel, és minden forog kör­ben, hogy mindaz az ülő háziasszony kezéhez essék, amire szüksége van, hogy egy percre se kelljen felállnia. A parancsnoki pult fölött van a kapcsolótábla különböző színű kapcsolókkal, bele van komponálva egy telefon, egy rádióvevő készülék és egy átvilágítható tábla, ahová a receptek vetíthetők. A bal oldali oszlop alsó ré­szén gombnyomásra emelkedik ki, süllyed le és működik a mosogató. Ennek a hengernek az alsó részében van a konyhaedények tároló helye. Ugyanezen oszlop felső részéből ereszkedik le a grillsütő. Használatkor átlátszó tűzálló üveg­henger veszi körül, ami — ha már kész a sült — lesüllyed az alsó szintre, a mosogatóba, ami automatikusan végzi el a mosogatást. A jobb ol­dali oszlop közepén emelkedik fel a 300 literes hűtőszekrény, vagy ereszkedik le a konzerv és fűszer tároló, természetesen mindkettő forog. A hűtőszekrény fedőlapja egyúttal fűthető a forgat­ható hatszemélyes ebédlőasztal közepén. Szoba növények átültetése A szobanövényeknél az átültetésre leg­alkalmasabb Időpont a tavasz, márclus­­éprllls és a nyár vége, augusztus, szep­tember eleje. Természetesen e két fö átültetési Időszakon kívül Is átültethet­jük növényeinket, akkor például, ha a növény már teljesen felélte a cserép földjében rendelkezésére Álló tápanya­got, vagy a gyökerei megbetegedtek. Rendszerint maga a gyökér tájékoztat bennünket arról, hogy 3ZÜkséges-e az átültetés. A gyökereket úgy tudjuk megvizsgál­ni, hogy kivesszük a cserépből a nö­vényt. Ennek egyszerű módja a követke­ző: a növény tövét Jobb kezünk szétnyl­­tott középső ujjal közé vesszük, tenye­rünket ráhelyezzük a cserép földjére, az egész növényt megfordítjuk és a cse­rép peremét egy asztal széléhez, vagy más tárgyhoz Utögetjük, s a földlabdá­­tól elváló cserepet bal kezünkkel fel­emeljük. Ha azt látjuk, hogy a gyökér nagyon beszőtte a földet, szükséges az átültetés, míg ha csak kevéssé, akkor az átültetésre nincs szükség. A növényt visszahelyezzük a cserépbe, majd a cse­rép széle mellett a földet kissé meg­nyomkodjuk. Az átültetésre kerülő nö­vényeket elő kell készítenünk: ültetés előtt 1—2 órával alaposan megöntözzük, ültetéskor minden romlott gyökérrészt éles késsel eltávolítunk. A földet nem szabad lerázni a gyöke­rekről, csak a földlabda felső részéről távolltjuk el 1—2 cm vastagságban a rendszerint rossz, mosatos földréteget. A gyökérzet alján levő cserépdarabkát eltávolítjuk és alul a gyökeret ujjunk­kal kissé meglazítjuk. Ha új, még nem használt cserepet veszünk az átültetés­hez, akkor ezt rövid Időre áztas3Uk víz­be. Ne használjunk mázas cserepet, mert elzárja a gyökerektől a levegőt. Régi cserepet gyökérkefével Jól ki kell sikál­ni. Fontos, hogy a cserép ne legyen túl nagy, mert a föld megsavanyodlk benne, és a gyökerek elpusztulnak. Teljesen elegendő, ha alul és körül 1—2 ujjnyi friss föld elfér, nagy növényeknél több. Az ültetés módja a következő: a cse­rép aljén levő nyílásra egy vlrágcserép darabkát helyezünk, majd az előkészí­tett friss földből annyit töltünk a cse­répbe, hogy a ráhelyezett földlabda felső részére is tudjunk még 1—2 ujjnyi friss földet tenni. Ezután a földlabdát úgy Igazítjuk, hogy a növény töve a cserép közepén legyen. A gyökérlabda és cse­rép közti helyet földdel kitöltjük. Itt arra kell ügyelni, hogy hézagok, légte­rek ne maradjanak, mert ez a gyöke­rekre káros. Ezért kisebb növényeknél két hüvelykujjunkkal, nagyobb növé­nyeknél Ultetöfával körültömködjük a földet. Szükség szerint utánatöltünk, míg a cserép megtelik, akkor mutató és hüvelykujjunkkal a növény tövénél a földet kissé megtömjük, majd hüvelyk­ujjunkkal a cserép széle mellett Is kö­­rültömködjük. Ne töltsük nagyon tele a cserepet, hogy az öntözővíznek Is ma­radjon elég hely. ültetés után alaposan meg kell öntözni a növényt (Ilyenkor az öntözőkannát szórórózsával használ­juk) és félárnyékos, nem léghuzatos helyre tenni. 2—4 hét múlva vlsszate­­hetjük eredeti helyére. A növények talaja A kertészeknek sokféle földnem áll rendelkezésükre, ezekből készítik a nö­vények különböző Igényelnek megfelelő földkeveréket. Egyszerűbb növényeink­nek, pl. a Tradeszcantlának — rendsze­rint Jól megfelel a lazább kerti föld Is, amelybe 20—25 % érett trágyaföldet és 5—6 % folyami homokot keverünk, ülte­téskor a föld ne legyen száraz vagy sá­ros. Ismernünk kell természetesen a külön­böző földnemeket Is, mert növényeink Jelentős része csak akkor fejlődik ki­elégítően, ha ezekből készített földkeve­rékbe ültetjük. Komposzt. Vegyes kerti, vagy más szer­ves hulladékanyagok tyb. 3 év alatt föld­dé érlelve. £ legáltalánosabban hasz­nált földnem. A tápanyagok aránya és mennyisége rendszerint Igen jó, ezért gyors növényfejlödést biztosit. Meleg&nyl föld: A melegágyak földdé érett trágya-anyaga tápanyagokban Igen gazdag földnem. Földkeverékbe használ­juk, különösen, ha a növény gyors nö­vekedése a cél. Lombföld: Különféle fák lehullott leve­lei összegyűjtve és földdé érlelve. Köny­­nyű, laza föld. A kényesebb földtgényü növények fontos földneme. Folyami homok: A földnemekhez keverve használjuk 6—8 % arányban. A gyökér­­fejlődésre kedvező és a földnek a víz­áteresztő tulajdonságát Is növeli. Ládák és cserepek aljára Is szoktuk vékony rétegben használni. Az Ivartalan szapo­rításhoz Is nélkülözhetetlen. Ezeknek a földnemeknek a keveréké­be nyugodtan ültethetjük növényeinket, szépen fognak fejlődni. Az átlagos arány kb. 20 % melegágyl föld, 6—8 % folyami homok. A többi rész komposzt és lomb­föld. Ezek aránya attól függ, hogy az átültetésre kerülő növény lazább, vagy kötöttebb földet klván-e. Ez utóbbi ese­tekben agyagos kerti földet Is haszná lünk földkeverékeinkbe. Az átültetéshez használt föld morzsás, levegős legyen. A föld felületét Időnként porhanyóslt suk meg, de kerüljük a túlöntözést. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom