A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-25 / 8. szám
Épülő erőmű az Angara folyón Ha visszafelé folynának a folyók.. Az utóbbi években több terv született Észak-Amerika és a Szovjetunió északi nagy folyórendszereinek „visszafordítására", mert jobb lenne, ha inkább a sűrűn lakott és vízhiánnyal küszködő déli vidéket látnák el vízzel, ahelyett, hogy lakatlan területeken át haladjanak észak felé A hidrológusok véleménye szerint azonban e tervek valóra váltása azzal a veszéllyel járhat, hogy lelassul a Föld forgása, és megnőnek tengelyének kilengései is. A figyelmeztetés Párizsban hangzott el az UNESCO által megrendezett nemzetközi konferencián, amely az 1964-ben kezdődött Nemzetközi Hidrológiai Évtized első öt évének eredményeit értékelte. Dr. Raymond L. Nace amerikai hidrológus beszámolt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az elmúlt időszak alatt tettek világszerte a Föld vízháztartási egyensúlyának megteremtésére. Nace szerint a víztömegek súlyának északról az egyenlítő felé való áthelyezése éppúgy lefékezheti a Föld forgását, mint a balett-táncos piruettjét, ha kinyújtja karjait; bolygónk tengelyének ingadozásait illetően pedig elvileg ugyanolyan hatásról van szó, mintha egy kocsikerék kerületén egy kis súlyt vezetnének végig: ez a kis súly elég ahhoz, hogy kimozdítsa a kereket egyensúlyából. Az amerikai hidrológus egy másik hatásra is felhívja a figyelmet: az érintett területek hőegyensúlyának megbontására. Jelenleg ezek a folyók meleget szállítanak felfelé, az északi hideg vidékekre. Ha folyásirányukat megfordítanák, hideget szállítanának lefelé, és lehűtenék a déli meleg vidékeket. Ez megváltoztatná a párolgási viszonyokat is, az utóbbi pedig a talaj nedvességtartalmát, ami végül ugyancsak a Föld tengelyének kilengéseiben idézne elő változást. „Amíg mindenről jóval többet nem tudunk — mondotta Nace —, 5ölesebb dolog, ha nem nagyon bolygatjuk meg a természetes rendszerek egyensúlyát. Amíg nem tudunk többet arról, mi megy végbe a természetben, addig azt sem tudhatjuk előre megmondani, milyen követkéz* ményei lehetnek az ember beavatkozásának.“ Gépeink ősei A porlasztó A virágpermetező működési elvét nyilván mindenki ismeri. A szájfúvós permetező apró szemekre porlasztja a vizet, és így nedvesíti a virágot. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a virágpermetező adta az ötletet a motortechnika forradalmasító újításához, a motor porlasztójának (karburátorának) megalkotásához. A motortechnika fejlődését gátolta, hogy a benzinmotornál a gázok egyenetlen keveredése nehéz gyújtást eredményezett. A levegő és a benzin keverékéből álló üzemanyagot a gázosító szolgáltatta: ez előbb elpárologtatta a benzint, és gőzét a levegőhöz keverte. E berendezés azonban nem biztosította a pontos keveredési arányt. Bánki Donát és Csónak János magyar feltalálók egy alkalommal a Műegyetemről hazafelé tartva egy virágárus leányt pillantottak meg. aki szájfúvós permetezővel öntözte virágait. Bánkinak ennek láttán fogant az a zseniális ötlete, hogy a motor táplálásához szükséges üzemanyagot, hasonlóan a virágpermetezőhöz, apró szemekre porlasztva, egyszersmind az egészhez szükséges levegővel helyes arányban keverve adagolja. így született meg 1893 februárjában a porlasztó szabadalmi bejelentése, amelyben a feltalálók így fogalmazták meg találmányukat: „ ... Gépünknél a táplálás petróleumszivattyú nélkül történik, amennyiben az egy-egy hengertöltéshez való petróleummennyiséget a gépbe szívott levegő magával ragadja ...“ Mind ez ideig nem történt lényeges változás a Bánki—Csonka-féle porlasztón, csupán a kompenzáló (szabályozó) és üresjárati berendezéssel egészült ki. A világszerte működő sok millió autó, motorcsónak, motorkerékpár, repülőgép a Bánki— Csonka-féle porlasztó elvén létesített szerkezettel van ellátva. ZEBRA ES VADSZAMÁR A Szovjetunióban nemrég második alkalommal született utód a zebra és a vadszamér (kulén) keresztezéséből. A leningrádl állatkertben szülei nevének összevonásával Bartnak nevezték el a kis zebrakot. A zebrák étrendje azonos a zebráéval: füvet, káposztát, zabot eszik. Súlyban szemlátomást gyarapodik és fejlődésben már túlszárnyalta a vele egy korú kis kulánt. 1BÜ MÉTER ÁTMÉRŐJŰ CSARNOK T udomány T echnika torrsöveket, számítógépeket és telefonállomásokhoz való félvezető műszereket és Integrált áramköröket gyárt. ÁTFÚRTÁK AZ ÉSZAKI-SARKOT A „Dreadnought" nevű brit tengeralattjáró tudományos kutatómunkát végzett az Északi-sark jege alatt. Hét nap alatt 2400 km távolságot tett meg, és ötször merült fel, míg végül elérte és parancsnoki tornyával átfúrta a Föld földrajzi Északi-sarkát. A Jégkéreg ezen a helyen 40 cm vastag volt. A tengeralattjáró vlzpróbákat hozott magával, amelyeket jelenleg a brit admlralitás kutatólaboratóriumában vizsgálnak. BÚBORÉKZSÁK ÚJSZÜLÖTTEKNEK Amerikai kutatók úgynevezett buborékzsákot kísérleteztek ki újszülöttek számára abból a célból, hogy megóvják őket a károssá válható hőmérsékletváltozásoktól. A buborékzsák műanyag hártyákból áll, a hártyákban levegőbuborékokkal. Ezt az anyagot már eddig Is használták üvegkészltmények csomagolására. A csecsemők zsákja csuklyában végződik, s a kísérletek azt bizonyítják, hogy céljának kiválóan megfelel. LÉPEGETŐ ÖRIÁSKOTRÖ A szovjet kutatók újabb gépóriást, egy 25 tonnás markolóval felszerelt, 100 méteres karú, lépegető exkavátort építettek. Markolójában — amint az a képen Is látható — elfér egy Moszkvics gépkocsi. Kísérleti autóbuszgarázst építenek Kljevben. Középső részét egy fedett, 160 méter átmérőjű, köralakú csarnok alkotja majd. Az épület tetejét a falakon és a középső oszlopon nyugvó rácsszerkezetre függesztik. Az oszlop egyúttal szellözőberendezésül Is szolgál majd. A négyszáz gépkocsira tervezett garázst még ebben az évben átadják. 80 ÚJ MŰSZER A lenlngrádl Szvetlána Vállalat 1971'és 1975 között 80 új műszer gyártását vezeti be. Közülük tíz világviszonylatban Is újdonság. A Szvetlána Vállalat többek kö zött reléállomásokhoz szükséges generá
