A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-07 / 1. szám

I 7.6, egész Európát átszelő vízi út a hozzá kapcsolódó más víziút-rendsze­­rekkel Nyugat- és Délkelet-Európa teljes területét át fogja hálózni. Tel­jessé akkor válik majd ez az európai víziút-rendszer, ha megvalósul a Rhône—Rajna összeköttetése, valamint a Duna—Odera—Elba-csatorna és a Bug—Pripjaty összeköttetése révén az úgynevezett kelet-európai körforgal­mi vízi út. A DMR-csatorna építése lelkesítőén lenyűgöző méretű vállalkozás! Hetven­­millió köbméternyi föld megmozgatá­sával, négymillió köbméternyi beton beépítésével jár. A terv szerint egy 168 km hosszúságú, 202 m szintkü­lönbséget tizenhat gáttal áthidaló ha­jócsatornát építenek 1959 és 1981 kö­zött, vagyis huszonkét év alatt! A csa­torna építési költsége csaknem 5 mil­liárd nyugatnémet márka (egy nyugat­német márka a mai árfolyamon kö­rülbelül 8 cs. korona) a teljes mun­ka pedig a Majna és a Felső-Duna szükséges szabályozásával együtt 6,8 milliárd márka lesz. E számoknál is talán érzékelhetőbb az, hogy a Nürnberg közelében most mintegy 20 km-es szakaszon folyó munka során naponta 45 ezer m3 föl­det emelnek ki, és az ott dolgozó te­hergépkocsik mindennap 40 ezer km­­nyi utat járnak be. A Regnitz folyócs­ka völgyén át a csatornát egy 219 m-es áthidalási hídon vezetik keresztül, amelynek 27 600 tonna súlyú vizet kell elbírnia. A csatorna eddig megépült része is meredeken fölfelé halad a Frank Jura lejtőjén, de a legnehezebb szakasz építése még ezután következik a víz­választón át. A csatorna nyomvonalának vázlatát 2. ábránkon mutatjuk be. Mint látha­tó, a munkálatok jelenleg Nürnberg térségében folynak. Épül a nünbergi kikötő is, amely a tervek szerint 1972 szeptemberében fogadja az első hajót. A csatorna az eddig vízi út nélküli Nürnberg életében óriási változást fog hozni. A kezdetben évi 2—2,5 millió tonna teljesítményű kikötő építése 1968 júniusában kezdődött, és 1971 de­cemberére készül el. A csatorna szállítási teljesítménye mindkét irányban egyszerre évi 46—46 millió tonna lesz. Am ennél nagyobb forgalomra is felkészülnek a hajózsi­lipek, szükség esetén megkettőzhet'ők, sőt megháromszorozhatók: a tartalék zsilipeket előre megépítik. A zsilipek egységesen 190 m hosszúak és 12 m szélesek, míg a csatorna szélessége 55 m, mélysége pedig 4 m lesz, és a rézsüs partok emelkedése három mé­terenként egy méter. A hajózás számá­ra ugyancsak fontos vízfelszín feletti szabad magasság (például egy híd alsó éle és a vízfelszín között) 6 m lesz. E méretek megfelelnek — a szocialis­ta országok nemzetközi gazdasági szer­vezete: a KGST, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szak­értőitől kialakított osztályozás szerint — a nemzetközi kategóriájú belvízi hajóút követelményeinek. A csatornán már megépült hét duz­zasztómű erőműveket és szivattyús feltöltésű zsilipeket foglal magában. A legnagyobb esésű részek fogas kér­dés elé állították a tervezőket. A két legnagyobb duzzasztású résznél több tervváltozat megvizsgálása után végül elvetették az eredetileg javasolt hajó­emelőműves megoldást (ebben a hajót gépi szerkezet emelné át a magasabb csatornaszintre), és a zsilipes változat mellett döntöttek. Így e szakaszon például a hippolsteini zsilip a két csa­tornaszakasz között 49 méteres szint­­különbségen emeli majd föl, illetőleg engedi le a hajókat! A csatorna és a műtárgyak építése a legnagyobb mértékű szabványosítás­sal folyik. A csatornatestet betonoz­zák, aszfalttal és más anyagokkal szi­getelik, hogy egy csepp víz se menjen veszendőbe. A csatornát és a műtár­gyakat jól szemlélteti a hauseni csa-A jochensteini duz-asztógál or erő­művel (középen) és a hajózsilipekkel (jobbra). Jól látható az egymás mel­lett elhelyezkedő két zsilipkamra A hauseni csatornazsilip tornazsílip, amelyet 3. ábránkon muta­tunk be, A csatorna építésével egyidejűleg végzik a bajor Duna-szakasz szabályo­zását is. A korábban (1955-ben) épí­tett jochenseini duzzasztógát és zsilip (4. ábra) után elkészült a bertoldhei­­mi (1967), a bittenbrunni (1968), a bergheimi (1970) és az ingolstadti (1971) duzzasztómű. Ezekkel és a Duha sekélyebb mederrészeinek szabályozá­sával érik el, hogy a Duna-Bizottság ajánlása szerint a hajózóútban több mint 2,5-m-es vízszintet lehessen biz­tosítani a hajózási idényben. Gazdaságos vállalkozás E csatorna ugyan teljes hosszábban nyugatnémet területen húzódik, mégis remélhető, hogy az NSZK a Majnán és a DMR-en egyaránt biztosítani fog­ja a nemzetközi hajózás szabadságát. Egyelőre még az is tisztázatlan, hogy a csatornán való áthaladásért kíván­nak-e valamilyen illetéket szedni. De ha nem szednek, miből ered majd a csatorna építésének gazdasági haszna? — kérdezheti az olvasó. Abból, hogy olcsóbbá válik a nemzeti és a nem­zetközi áruforgalom, továbbá a villa­­mosenergia-termelésből, a vízfelhasz­nálási díjakból, kismértékben az ön­tözésből, és főként abból, hogy egy nagy gazdasági tájegység ipari keres­kedelmi élete fölpezsdül. A müncheni közgazdasági intézet (IFO) véleménye szerint a csatorna évi áruforgalma 1986-ban már 20 millió tonna lesz, ebből 7 millió tonna a nemzetközi for­galom és ebből 2 millió tonnát szállí­tanak majd a nyugat-európai és a dunai országok között. Ügy számítják, hogy ettől kezdve ez a nagy beruhá­zás jövedelmezővé válik. Igen sokan azonban úgy ítélik meg ezeket a szá­mokat, hogy túlságosan szerények, túl­ságosan óvatosak. Nem veszik figye­lembe, hogy a csatorna lényegbevá­­góan megváltoztatja majd egyebek között a szárazföldön belüli áruforga­lom útját. Jó példa erre a linzi VOEST cég szállítása. Ez szénszállítmányait bizonyára nem vasúton fogja lebonyo­lítani a Ruhr-vidékről, hanem valószí­nűleg a csatornán át hajón. A csatorna megnyitása a környék ipari betelepítését is megváltoztatja majd. Erre jellemző a Majna esete. A világháborút követően e folyón a forgalom megötszöröződött, ám az Aschaffenburg felett hajózhatóvá tett, a DMR-hez közeli szakaszon 6,7-sze­­res volt a forgalomnövekedés! Ezen a szakaszon ugyanis az elmúlt húsz év alatt 183 új ipari és kereskedelmi vál­lalat települt meg, jórészt a kedvező szállítási lehetőséget használva ki. Bi­zonyító előpélda a Ruhr-vidék fejlő­dése is. Ennek ipara sokat köszönhe­tett a nagyrészt előre megépített csa­tornarendszerének. Ma már ezen a Duisburg —Wesel —Emden —Bremen — Braunschweig közötti csatornarend­szeren évi 60 millió tonna árut szál­lítanak — többet, mint a Dunán! Hajózás a csatornán A DMR-csatorna a maga méretei­vel az úgynevezett európai típusú (vagyis 1350 tonnás, 80 m hosszúságú, 9,5 m szélességű és 2,5 méter merü­lésű) hajók kétirányú közlekedése bő­ven alkalmas vízi út lesz, hiszen 1500 tonnás hajók forgalmára méretezik. A forgalomban nemcsak önjáró áru­szállító hajók közlekedésére, hanem tolóhajózásra is számítanak, és ennek megfelelően alakították ki a zsilipmé­reteket is. A vízi összeköttetés megvalósulásáig a dunai és a rajnai hajózás között sok­féle szabályozást kell még a továb­biakban is egyeztetni (a hajóút jelzé­seit, a hajózási, hírközlési szabályo­kat, a képesítési előírásokat stb.). E bo­nyolult és fontos munkát a Duna-Bi­zottság és a Rajnai Hajózási Bizott­ság, az Európai Gazdasági Bizottságon keresztül, lépésről lépésre sikeresen hajtja végre. Persze ugyanígy szük­séges az is, hogy a hajózási vállalatok egyeztessék a hajóparkok kereskedel­mi, műszaki és üzemeltetési szokásait, együttműködési szabályait. Ez sem kis feladat, hiszen sok eltérő fejlettségű és körülményű ország hajózásának a kölcsönös előnyök és a tisztességes üzleti verseny elvén alapuló együtt­működését kell megteremteni. Már történtek ilyen jellegű kezdeményezé­sek: hajóstársaságok - mint a Pen­del és a Bayerischer Lloyd vagy a Presser és a Mahart — szerződnek a Dunán, illetőleg a Rajnán való köl­csönös képviseletükre. Természetes azonban — és ennek megfelelően kell fölkészülnünk nekünk is a jövőre —, hogy az Európát átszelő nagy vízi úton való közlekedés békés gazdasági versenyében is a hatékonyabban, szer­vezettebben hajózó társaságok marad­nak majd felül. Még egy fontos összefüggésről kell szólnunk. Magyarországon arra is gon­dolni kell már, hogy a kialakuló euró­pai víziút-rendszer szükségessé teszi a Duna—Tisza csatorna megépítését is. E régóta tervezett csatorna meg­valósítása és vele együtt a tiszai vízi út szabályozása nemcsak öntözési ér­deket szolgál majd, hanem azt is le­hetővé teszi, hogy a tiszai vízi út ré­vén hatékonyabb áruszállítási munka­­megosztás alakuljon ki a vasút és a hajózás között a kelet-nyugati nem­zetközi forgalomban. Bizalommal tekinthetünk az előt­tünk levő évtizedre. Józan számítás szerint Európa országai — társadalmi rendszer szerinti hovatartozásra való tekintet nélkül — fejleszteni fogják kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso­lataikat. Az öreg Duna és Rajna ösz­­szekötése ennek a közlekedésnek mintegy jelképe is lehet, hatása pe­dig földrésznyi gazdaság számára na­gyon is anyagi valóság lesz. BÁRD ISTVÁN udomány T eehnika A Belaz - 549 A minszki gépkocsigyárban megin­dult a 75 tonnás „Belaz—549” típusú billenő tehergépkocsi sorozatgyártá­sa. Sebessége 55 kmjó. A közeljövő­ben 120 tonnás gázturbinahajtású Belaz hagyja el az üzemet. A tonna­szám a hasznos terhet jelenti. Fénytorony Hannoverban Alsó-Szászország fővárosában Han­noverban a kiöregedett távközlési torony helyébe olyan fénytornyot akarnak felállítani, amilyent Nicolas Schöffer Párizs számára készít. Han­nover városa is a neves francia szob­rász-építészt bízta meg a tervezéssel. Schöffer „kibernetikus fénytorony”­­nak nevezi alkotását. A 307 méter magas és 59 méter kerületű torony eredeti rendeltetésének megfelelően rádió- és televízióműsorokat fog su­gározni, de ezenkívül különböző szí­nű és alakú fénycsóvákat Is. Az eze­ket a fényjeleket előállító reflekto­roknak, fényágyúknak meg a körben forgó különböző alakú tükröknek a mozgását központi komputer irá­nyítja. A torony idegenforgalmi neveze­tesség is lesz: e célra szolgáló hét emeletén egyidőben 15 000 látogatót fogadhatnak. A létesítményt — mo­delljét felvételünkön bemutatjuk — 1972-ben akarják felépíteni a hanno­veriek. Japán vízibicikli A japánok új vizibiciklit szerkesz­tettek, amelyet 3,62 cm átmérőjű labda tart a víz felszínén. A hátsó labdára szerelt hajócsavart közönsé­ges lábpedállal kell hajtani. A fiata­lok hamar megkedvelték az új sport­játékot. I hot, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom