A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-07 / 1. szám
A „Rocket" (1829) Gépeink ősei A gőzmozdony A gőzmozdony feltalálása nem egy személy nevéhez fűződik, mégis George Stephenson volt az, aki — feltaláló generációk eredménytelen kísérletei után — valósággá varázsolta a gőzvasutat. George Stephenson 1781-ben született az angliai Newcastle melletti Wylam bányafalucskában, bányamunkás szülők gyermekeként. Iskolára a hatodik Stephenson gyermeknek nem tellett, s George tehénpásztor lett. 16 éves korában bejutott a bányába egy gőzgéphez fűtőnek:'lit ismerkedett meg a gépekkel. írni, olvasni is csak 18 éves korában tanult meg. Rövidesen minden érdeklődése a technika felé fordult. Fiát már taníttatta és amikor Robert iskolába került, az apa együtt tanulta meg fiával a technikai ismereteket. A bányában felismerték „az öreg" Stephenson képességeit, és 1812-ben már műszaki igazgatóként dolgozott. Ebben a megalapozott anyagi helyzetben kezdett régi tervének megvalósításához, a lokomotívnak a megépítéséhez. A gőzmozdony problémája nem volt új keletű. Watt, Murdock, Trevithick már korábban foglalkozott a lokomotivval, de a „vas csúszik a vason” meggondolásból kiindulva, az eredménytelen kísérletek után abbamaradtak a további tervezések. George Stephenson 1814-ben új rendszerű gőzkocsi feltalálásával megvetette a mai vasutak alapját. „My Lord" nevű teherszállító mozdonya még kezdetleges alkotmány volt, de az 1825-ben megnyílt Darlington-Stockton közötti vonalon járó „Locomotion" nevű mozdonya már komoly feltűnést keltett. A vasút elterjedését azonban csak az 1829. évi rainhilli mozdonyverseny segítette elő. A kiírt versenypályázat szerint „csak olyan »locomotívok- indulhatnak, amelyeknek súlya 6,1 tonna alatt van és 20,2 tonna terhet tudnak elszállítani 16 km-es óránkénti sebességgel a 3,22 km hosszú vonalon. A gőz nyomása nem haladja meg a 3,5 atmoszféra nyomást, a mozdonyok ára pedig 550 font alatt kell hogy legyen". Az 1829. október 8-i versenyen a nehéz feltételek miatt csak 4 mozdony indult, köztük a világhírű svéd—amerikai Ericsson „Novelti" nevű lokomotivája. A versenyt George Stephenson „Rocket“ nevű mozdonya nyerte 21 km-es átlagsebességgel 34,4 óra kmes maximális sebességgel. A verseny eredménye az eddigi kétkedőket is meggyőzte arról, hogy a jövő közlekedési eszköze a gőzvasút. George Stephenson mozdonyait fia, Robert Stephenson tökéletesítette, és az ő lokomotívjai voltak évtizedeken át a gőzmozdonyok mintaképei. A Duna-Majna-Rajnacsatorna A Dunán ma évente mintegy 48 millió, a Rajnán 100 millió tonna árut szállítanak, és a szállított mennyiségek hosszú évek óta állandóan növekednek. A két vízi út között még szárazföldön továbbítják a szállítmányokat, de Európa e két legfontosabb vízi útját a tervek szerint 1981-ben már összekapcsolja a Duna—-Majna—Rajna-csatorna, korunknak kétségtelenül egyik legnagyszerűbb mérnöki alkotása. Ha Európa térképére pillantunk, csupán földrajzilag is — gazdaságpolitikai megfontolás nélkül — szinte önként kínálkozik, hogy összekössék a Dunát és a Rajnát a Rajna felhasználásával. E vízi út gondolata már Nagy Károly frank király (768—814) fejében is megfordult, mégpedig a „Fossa Carolina“ (Károly-árok) tervében. Ám a vízi út megvalósítása felé az első, szerény lépést csak a múlt században tették meg a Ludwig-csatorna megépítésével. Ez a Regensburg fölött a Dunába ömlő Altmühl folyócskából kiindulva és Nürnberget érintve Bambergnél a Majnába torkollik. E csatornának nem volt gazdasági jelentősége. Érdekes magyar vonatkozása, hogy Széchényi Ödön gróf 1867-ben „Hableány“ nevű kis gőzösével Budapestről Párizsba hajózva ezen a csatornán kelt át a Dunáról a Majnára. A gazdaságilag is jelentős vízi öszszeköttetésnek a gondolata századunkban érett meg a megvalósításra. A német állam 1921-ben szerződést is kötött Bajorországgal és Baden tartománnyal a Rhein—Main—Donau AG megalapítására, azzal a feladattal, hogy az a Majnának Aschaffenburg és Bamberg közötti felső szakaszát szabályozza, és építse ki a Majna— Duna hajóutat. A társaság ekkor engedélyt kapott a Majna és a bajor Duna vízerejének hasznosítására. A szerződést 1949-ben az NSZK felújította, és ennek alapján a Majna 301 km hosszú csatornázását 1962-ig befejezték, közben 1959-ben megkezdték a 168 km-es Duna—Majna—Rajna-csatorna (a továbbiakban DMR) építését. A társaság ekkor a vízerő hasznosítására 2050-ig kapott jogot. Ez nagy lehetőséget adott arra, hogy a társaság a nagyszabású munka költségeit nagyobbrészt saját anyagi forrásaiból fedezze. A társaság a Majnán, a DMR-csatornán, a Dunán, továbbá a Lechen, az Altmühlön és a Regnitzen már ma is 44 vízierőművet üzemeltet, és ezek évente több mint kétmilliárd kWó energiát termelnek, a teljes kiépítés után pedig 61 vízerőmű 3,4 milliárd kWó évi teljesítményt ad majd. Európát átszelő vízi út A Duna a világ legnemzetközibb folyója, a Rajna pedig Európa legjobban iparosodott, gazdaságilag legfejlettebb területének fő vízi útja. A két nagy folyó összekapcsolásával egy Európát átszelő vízi út létesül. Ez a nagy hajóút kilenc országot érint partjaival. Az egész Rajna-vidéket és a nyugat-európai víziút-hálózatot fogja összekötni a Dunával, és megteremti a belvízi hajó-összeköttetést tizennégy európai országgal. Maga a Rotterdamtól Szulináig tartó, 3505 km hosszúságú fő vízi út a Rajna 536, a Majna 398, a DMR-csatorna 168 és a Duna 2413 km-es szakaszaiból fog állni. A DMR-csatorna révén keletkeméretű alkotás A nagy uízkiszoritású „Dunaj" szovjet kirándulóhajó a Dunán ÉSZAKITENGER »Rottardam > le »»cin k V lagsruburg y Budapast 600km "EURÓPA FŐ BELVÍZI HAJŐUTJAI Tarmászatas (szabályozott) —) nggyhajózásra < 2501 hardkdpasság (alatti űszíművakra) «lkaim» vtziutak —— Hajdcsatornák T«rvaz«tt hajíesatornák „ Ezt a részt ábrázolja klilOn csatorna-tárkápUnk. Az Európát átszelő Duna—Majna -Rajna vízi út A DMR-csalorna nyomvonalának vázlata FRANKFURT A DUNA-MAJNA-RAJNA CSATORNA Káli szakasz (átápttatt. ~~~ szabályozott) ~ ZZ Tarvazatt szakasz ( Zsilip áa arőmú ( Zsilip I Erőmű a RMO AG. a MÁS X KlkdtS, rakoddhaly O'»' 1970-72 -ban épülő szakasz REGENSBURG . „ Q «• «TREU KELHEIM +V* DEGGENDORF UlMrf ŕ AUGSBURG Cjl / PASSAU £jl NSZK 50 km ^
