A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-06 / 31. szám

Egy vezércikk margójára... Nagy figyelemmel és érdeklődéssel olvastam a Hét idei 26. számában Ma­jor Ágoston főszerkesztő „Elkötelezet­ten a jövőért" című vezércikkét. Meg­nyugtató és gondolatébresztő írás. Meg­állapításaival a legteljesebb mértékben egyetérthetünk. Szeretnék néhány gondolatot fűzni ezekhez a megálla­pításokhoz az olvasó és a külső mun­katárs szemszögéből. Ismerve lehetőségeinket és kultú­ránk, valamint újságírásunk általános helyzetét, megállapíthatjuk, hogy a Hét mint a múltban ma is jól teljesíti küldetését, a csehszlovákiai magyarság kedvelt érdekes tartalmú és szép ki­vitelezésű hetilapja. A legkülönfélébb igényű és érdeklődésű olvasók is meg­találják benne az őket érdeklő cikke­ket, írásokat, érdekességeket. Szerin­tem azonban az olvasók, levelezők, külső munkatársak közreműködésével, segítségével a Hét tartalma,arculata, olvasottsága még tovább gyarapodhat­na. Tény, hogy az újságírásnak ma már nálunk — szerőny lehetőségeink kö­zepette is — megvannak a rátermett, tehetséges szakemberei, nevüket az olvasók jól ismerik, írásaikat szívesen olvassák és keresik a lapok hasábjain. A Hét szerkesztőségének azonban — szerintem — az eddiginél sokkal szé­lesebb körűen el kellene mélyítenie kapcsolatait az olvasókkal, állandó ro­vataiban több teret kellene biztosíta­nia az olvasók arra érdemes levelei­nek, írásainak, esetleg új rovatokat is be lehetne vezetni. Milyen új rovatokra gondolok? Egyebek között például olyanra, mint a Zivot című képeslap postarovatára a második oldalon. Itt közlik az olva­sóknak azokat a leveleit, amelyekben a lap egyes számait, a bennük meg­jelent írásokat, cikkeket értékelik, bí­rálják és javaslatokat tesznek a lap színvonalának további emelésére. A Zivot szerkesztősége minden héten ki­választja a beérkezett levelek közül a számára legértékesebbet, s ezt mint „A hét levelét" közli, íróját pedig száz koronával jutalmazza. A 2. oldalon közli a lap az olvasók (egészségügyi, háztartási, barkácsolási vonatkozású) közérdekű kérdéseit is, a szerkesztő­ség válaszaival együtt. Egy további oldalon az olvasók által beküldött aforizmák közül jelentet meg néhányat a Zivot minden héten, és a legszelle­mesebb aforizma beküldőjét szintén 100 korona jutalomban részesíti. „Gye­rekszáj" című rovatában a lap a ro­vat címének megfelelő anekdotákat közöl ugyancsak az olvasók tollából, és közli az olvasók kisgyermekeinek beküldött fényképeit. Ezeken kívül az „Olvasóink fényképezték", „Az olvasó mint riporter", az „olvasóink humo­ra" című rovatokban közlik az olva­sók által beküldött fényképeket, kis riportokat, vicceket és anekdotákat. Űgy gondolom, hasonló rovatok be­vezetése a Hétben sem ütközne aka­dályokba és az olvasók bizonyára szí­vesen küldenének írásokat, fényképe­ket e rovatokba. De természetesen nem tartom az „egyedül üdvözítő" megoldásnak valamennyi említett ro­vat leutánzását. A Hét sajátos jelle­génél és küldetésénél fogva bevezet­hetne akár kétoldalas új, az olvasók, levelezők által írt rovatot, mondjuk, „Csallóköztől Bodrogközig" (vagy ha­sonló, illetve ennél jobb, kifejezőbb) címmel, s e két oldal tudósításaiban, leveleiben, kis riportjaiban az olva­sók beszámolnának hazánk szocialista öntudatú magyarságának mindennapi, vagy különösebb figyelemre méltó munkájáról, életéről, problémáiról, örömeiről és gondjairól. Gondolok itt a földművesszövetkezetekben, üzemek­ben, iskolákban, a Csemadok-szerve­zetekben, az ifjúsági szervezetekben, a nemzeti bizottságokon, kulturális in­tézményekben folyó sokrétű és ered­ményes munkára. A „Nevető világ" régi-régi „szakállas" vicceit is inkább az olvasók által beküldött, helyigyűj­tésű adomákkal lehetne helyettesíteni. A terjedelmes, képekkel illusztrált rádió- és Tv-műsort kicsit hátrább kellene hozni, a lap közepén fontosabb írások kaphatnának helyet. Ilyen írások lehetnének — az ál­landó és alkalmi külső munkatársak, levelezők beküldött írásai. Csak a leg­teljesebb mértékben üdvözölhetjük mi, külső munkatársak Major Ágoston főszerkesztőnek az említett vezércikk­ben szereplő megállapítását: „A Het mindig igyekezett és a jövőben is igyekszik a haladást és kultúrát fej­lesztő értelmiségi dolgozók, írók és szakemberek tanulságos írásait közöl­ni, a szocialista szellemű kultúrának széles teret adni". Minden vitán felül áll, hogy erre napjainkban sokkal in­kább szükség van, mint bármikor az­előtt. Ajánlatos lenne tehát, ha a Hét szerkesztősége szorosabbra fűzné kap­csolatait levelezőivel, a marxista-le­ninista ideológia alapjaira támaszkodó szocialista értelmiség soraiból meg­szervezné külső munkatársainak né­pes gárdáját, hogy így kedvelt la­punk, a Hét még jobban teljesíthesse a csehszlovákiai magyar dolgozók eszmei-politikai nevelése terén ráhá­ruló feladatokat. Mint pedagógus ezúttal talán „ha­zabeszélek", de véleményem szerint bizonyára sokan örülnének egy állan­dó, népszerű pedagógiai rovatnak, ahol legjobb pedagógusaink válaszolnának a szülők, olvasók pedagógiai, iskolai, gyermeknevelési problémákkal kap­csolatos kérdéseire. Húszéves a cseh­szlovákiai magyar oktatásügy. Vezetői és egyszerű sorkatonái az eltelt két évtizedben derekasan helytálltak és közös áldozatos munkájuknak köszön­hető, hogy napjainkban a magyar ok­tatásnyelvű iskolák már teljesen egyenrangú partnerei Csehszlovákia más oktatásnyelvű iskoláinak. Minden feltételt biztosítva látom tehát ahhoz, hogy a Hét állandó pedagógiai rovata életképes és hasznos legyen, mert meggyőződésem, hogy legtapasztaltabb pedagógusaink e terén is helytállná­nak. Nem szeretnék érzelgőssé válni, amikor írásom befejező részét egy vallomással kezdem: Nagyon kedve­lem a Hetet, minden erényével és ta­lán kisebb-nagyobb hibáival is. Léte­zése óta szenvedélyes olvasója vagyok és mindig nagy megtiszteltetésnek veszem, ha írhatok bele. Talán ez a körülmény magyarázza, hogy most is — anélkül, hogy bárki is felkért vol­na erre — néhány gondolatot fűztem Major Ágoston főszerkesztő vezércik­kéhez. Nagy öröm lenne számomra, ha a Hét szerkesztősége akár csak egyetlen apró ötletemet is elfogadha­tónak találná, mert én ugyan kedves lapomat mindig jónak tartom, de még jobbnak szeretném látni! SÁGI TÓTH TIBOR A szerkesztőség mindig szíVesen vette s ezután is szívesen veszi, ha olvasóink megírják a lappal, a lap­ban megjelent cikkekkel, fényképek­kel kapcsolatos véleményüket, " biza­lommal vannak a lap iránt, írnak gondjaikról, problémáikról. Várjuk tehát leveleiket. Minden hasznos, közérdeklődésre számot tartó írásnak továbbra is szívesen helyet adunk lapunkban. SZERKESZTŐSÉG 1971. VIII. 8. Augusztus V 8 László H 9 Ernőd K 10 Lőrinc Sz 11 Tiborc Cs 12 Klára P 13 Ipoly Sz 14 Marcell, Özséb Aratás közben jólesik egy kis hűsítő ital. Képünk a madi határban készült. PRANDL SÁNDOR felvétele A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. - Főszerkesztő Major Ágoston. - Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók C 398. - Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-84. szerkesztőség: 328-65. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Űstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. - Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiarne, n. p., Koäice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon I. Grossmann, a 24. oldalon P. Hasko felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom