A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-23 / 29. szám

Századunk nagy kérdése: létezik-e halálsugár? A lézersugár, a tudomány viszonylag ifjú szülötte sok megalapozatlan feltételezést vitt át a köztudatba. Sokan úgy vélték: — megszületett a jövő félelmetes csodafegyvere, a halálsugár! A tudósok azonban bebizonyították, hogy mindez fantazmagória csupán. A lézersugár, bár sok mindenre alkalmas, ilyen célra nem használható! Annál nagyobb gyakorlati jelentőséggel bír azonban békés célú felhasználása. Nagy keménységű anyagok megmunkálásánál (például a gyémánt fúrásánál) ma már egyre inkább elterjed, és ez egyben a korábbi hiedelem alkonyát is jelenti. A tudományban piindig nagy szerepe volt a véletlen felfedezéseknek. Ez segítette hozzá a marseille-i tudományos kutató központ munkatársait annak a szuperfegyvernek a felfedezéséhez, amely méltán viselheti a halálsugár nevet. Az új fegyver egy mindennapos fizikai jelenség, az infrahang hatásán alapszik. Az infrahang az emberi fül által nem észlelhető alacsony rezgésszámú hangtartomány. A normál emberi fül a másodpercenként 16-nál kevesebb hangrezgést már nem képes felfogni, itt kezdődik az infrahang tartománya. A mindennapi életben számtalan infrahang-forrást találhatunk. Ilyenek például a Diesel-motorok, bizonyos villanymotorok és általában minden alacsony fordulatszámú motor. A hallható hangokkal ellentétben az infrahang mindenen áthatol és semmilyen eddig ismert akusztikai elnyelő közeg nem állja útját. A francia kutatók figyelmét éppen ez a különös tulajdonsága ragadta meg és kísérletezni kezdtek vele. Az eredmény számukra is megdöbbentő volt. Az alacsony rezgésszámú infrahangok elképesztő élettani hatásokat váltottak ki. A Gavreau professzor irányítása alatt folytatott kísérletek során különböző rezgésszámú infrahangokat állítottak elő egy speciális generátor segítségével. Amikor elérték a 7 Hz-es rezgésszámot — amely megegyezik az emberi agy hullámok rezgésszámával —, azt tapasztalták, hogy a kísérletben részt vevő tudósok szellemi képessége csökkent és fokozódó rosszullétet éreztek. A kísérletet azonnal félbeszakították és a kutatókat orvosi vizsgálatnak vetették alá. Mint kiderült: néhányan közülük már a halál küszöbén álltak! Szervezetük olyan sokkhatás alá került, amely képtelenné tette belső szerveik működésének összehangolását. Csupán percek kérdése volt, hogy az infrahanggal sokkolt kutatók némelyikénél halált okozó belső vérzések lépjenek fel. A döbbenetes eredmény láttán Gavreau professzor és munkatársai felismerték a felfedezés jelentőségét. Ekkor áttértek a szabadban végzett kísérletekre. Marseille közelében, egy négyszáz kilogramm súlyú talapzatra helyezték az infrahang generátort és elindították. Ami ezután következett, arra egyikük sem számított. Marseille egy közeli városnegyedét kisebb fajta földrengés rázta meg, és a lakosság köréből szokatlan rosszullétekről kaptak híreket. Többen elmondották, hogy az adott időben képtelenek voltak két számot összeadni, nem tudták, mennyi kétszer kettő, sőt írni-olvasni is „elfelejtettek" ! A kísérleteket természetesen azonnal leállították, mivel a város vezetői hevesen tiltakoztak. Gavreau professzor és munkatársai azonban nem hagyták abba a kutatásokat. A szabadon és minden irányba terjedő infrahang-hullámok megzabolázását irányítását tűzték ki célul. A lézeresített infrahang még a korábbiaknál is veszedelmesebbnek bizonyult. Kiszámították, hogy az irányított infrahang-nyaláb hatására 40—50 kilométeres körzetben minden rombadől. Az emberek, akik az „akusztikai lézer" hatása alá kerülnek, elpusztulnak vagy teljesen imbecillis állapotba zuhannak. Ez az élettani hatás avathatja Gavreau professzor találmányát halálsugárrá, mivel az akusztikai lézerrel besugárzott területen tartózkodó csapatok parancsnokai és katonái teljesen döntésképtelenné válhatnak az intenzív infrahang hatására. Az infrahang-fegyver rendkívül olcsó és előállítása nagyon egyszerű. Ezért is jósolnak nagy jövőt neki feltalálói. Mint minden pusztító energia, az infrahang is felhasználható azonban békés célokra. A kísérletek során többek között rájöttek arra, hogy a keskeny nyalábba fogott infrahang képes megölni a kártékony rovarokat a fák és gyümölcsök belsejében, anélkül, hogy bármilyen kárt okozna. Ennek például nagy jelentősége lehetne a mezőgazdaságban ! A francia nemzetvédelmi minisztérium egyelőre nem érdeklődik Gavreau professzor találmánya iránt, de a marseille-i intézet munkatársai már hozzákezdtek az „elhárító fegyver" kidolgozásához is, mivel tisztában vannak vele, milyen gyilkos erőt jelent a korábban jelentéktelennek vélt infrahang. Reméljük azonban, hogy amennyiben tényleg beigazolódna „halálsugár" jellege, akkor sem a pusztítás céljaira használják majd, hanem a tudományos kutatás békés felhasználását segíti elő. ATOMREPÜLŐGÉP A LÁTHATÁRON? ÉRDEKES SZOVJET ÉS AMERIKAI TERVEK Világszerte nagy érdeklődést keltett az a hir, hogy az amerikai Lockheed társaság igazgatósága New Yorkban hivatalosan bejelentette: 2000-ben forgalomba állítják a 600 utas befogadására alkalmas atomhajtású repülőgépet, amely majdnem hangsebességgel fog közlekedni. Neves szovjet és amerikai, valamint francia kutatók szerint az atomeröt a benne hirtelen felszabaduló energia nagy intenzitása és rövid tartama miatt nem lehet közvetlen hajtásra felhasználni. A repülőgép atommeghajtása technikailag úgy letséges, hogy az atommeghasadáskor felszabaduló erőt értékesítik: a hőerőművek mintájára atomhajtómúvet szerkesztenek. A hajtóműben az atomreaktor a hőforrás szerepét tölti be, míg az expanziót végző közeg lényegében technikailag nem tér el a gázmotorokban használt anyagokétól. A repülőgép atommeghajtóművei többfélék lehetnek. Az első megoldás egy atommeghajtású gázturbina, ahol az atomreaktor tölti be az égésterek szerepét. A szakértők szerint az éppen olyan megoldás, mint a gázturbinás sugárhajtómű. Ennél a megoldásnál a beszívott levegőt kompresszorral gyűjtik össze és az atomreaktoron keresztül áramoltatják. A repülőgép atommeghajtásának másik technikai módja az úgynevezett atomreaktoros torlósugárhajtómű, amely abban különbözik az előbbitől, hogy ennél a kompresszor és a turbina elmarad, mivel a repülési sebesség igen nagy. Ennek következtében tehát a dinamikai nyomásból létrejövő préselő hatás önmagában is elegendő. Az atomrepülőgép gyakorlati megvalósításánál nagy probléma a radioaktív sugárzás elleni meg-A Szovjetunióban olyan atomrepülőgépet fognak építeni, amely óránként 3000 kilométeres sebességgel repül és mindössze fél kilogramm urán felhasználásával csaknem 160 ezer kilométer utat tehet meg leszállás nélkül. A szovjet tudósok szerint ekkora távolság berepüléséhez majdnem 850 ezer kilogramm hagyományos üzemanyagra lenne szükség. Az atomrepülőgép törzse 200 méter hosszú lesz. A gépen az energiát az atomreaktor szolgáltatja, amelyben a 235-ös urán meghasadása során keletkező hőt vízgőznek vagy magas hőfokú meleg levegőnek az előállítására fordítják. A radioaktív sugarakat és a sugárzó géprészeket 60 centiméteres ólomlemezes védőfallal veszik körül. Így a védőberendezés teljes súlya 100 tonna lesz. Az atomrepülőgép teljes súlya viszont 150 tonna. Jelenleg már előrehaladott állapotban vannak a tervek alapján folytatott tudományos és technikai kísérletek. A teljes megvalósításhoz a szovjet tudósoknak is, mint az amerikaiaknak több fontos problémát, köztük a sugárvédelem maximális biztonsági rendszerét kell megoldaniuk. Jelentős tudományos kísérletek folynak az atomrepülőgép forgalomba állítására az Egyesült Államokban is, amint azt a mostani bejelentés igazolja. A Lockheed társaság előtt, Illetve azzal párhuzamosan korábban már a Hawker-Siddeley repülőgépgyár is foglalkozott a repülőgép atommeghajtásának gyakorlati megvalósításával. E célból korábban — néhány évvel ezelőtt — egy B-36 típusú bombázót alakítottak át, és ezen tanulmányozták a sugárzás elleni védelem problémáit. Lényegében az energiaszolgáltatás és a sugárzás elleni védelem gyakorlati kivitelezésének amerikai elve megegyezik a szovjet és a fráncia tervekkel. felelő védelem. Közismert ugyanis, hogy a sugárzás veszélyt Jelent minden élő szervezetre. A tervezők elképzelései szerint ezért az atomrepülőgépnél az atomreaktort körül kell venni egészen vastag, tömör anyagból készült fallal. így képzelik el a világ első Az atomreaktor atomrepülőgépét rajza 18 K^bfc