A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-17 / 50. szám

Az üstökös halvány kis csillaga... Petőfi fia szerencsétlen csillagzat alatt született. Olyan időben, amto a magyar szabadság élet-halál harcot vivott s a jövendő semmi Jőval sem biztatott. Mintha ®z aipa előire megsejtette volna fia tragikus életét, legalábbis erre utalnak emlékező sorai, „Született Zoltán fiam december 15. 1646. deli tlzenket órakor Debrecenben, a Harmincad utcában Ormós szaoó házában, az utcára nyitó kapu melletti szobáoan. SzeptemoerDen beállván katonának, felesegemet szüleimhez vittem Erdoure, ae az ottani lakás később az oláh lázadas miatt nem lévén eléggé biztos, DéDrecenDe szállltám őt, hol zászlóaljammal feküdtem. Így érte szegény fiamat a szerencsétlenség, hogy Debrecenben született. Debrecenben és a ml tbbb: pénteki napon. Azaz Jobban mondva: »pénteki napon és ami több, Debrecenbenl«, mert Debrecen még a pénteknél ls veszedelmesebb, elannyira, hogy ha a magyar függetlenség balul üt kl, azt nem másnak köszönhetjük, hanem annak, hogy Debrecenben kiáltották kl. Micsoda gondolat ls volt az, egy nemzet függetlenségét olyan városban -proclamalnl, hol a házak kapujára ez van írva: »A kl bejön az udvarra, tegye be az ajtőt, mert kimegy a dísznő«. Legalább annak a háznak a kapuján, a hol fiam született ez állott." A fia születéséről Irt versében ls sok a borongö, tépelődő hang, a Jövő Iránt érzett aggodalom: A reménynek nagy virágos fája, Mit e csillag fénye fölmutat; Csak na szálljon kora dér reája, Mely leszedné e virágokat. Oh halál, te nem lészsz oly kegyetlen, Hogy magaddal rántsd idő előtt; Nem enyém lesz — tartsad ezt eszedben — A hazának nevelem fel fit. És ml letl a nagy költő fiából, Petőfi Zoltánoól, aki űrekólte apja nyugtalan termeszetet, tehetseget azonoao kevesbé. Apja tragikus haiáia után nagyapja Szendrey Ignáchoz került, majd lsmat anyja vette magahoz, akt ldőkozDen férjhez meint Horvaon Árpádhoz. Az if ju zoiitánka sosem volt valami jó tanuló, 1864-ben, 15 eves korában meg ls bukott a gimnáziumban. Ekkor Petőfi öccse, István, aki gyámja volt Zoltánnak, magával vitte Csákóra, hogy gazdasági pályára Irányítsa. Ebből sem lett semmi, Zoltán visszavágyott a gimnáziumba, amit Szarvason folytatott. Itt sem bírta sokáig, 1868 tavaszán megszökött az iskolából. Nagy üggyel-bajjal mégis sikerült neki az iskolaévet Nagykőrösön befejeznie. Szeptemberben már a szegedi gimnáziumban találjuk. Azonban itt sem maradt sokáig, tanárai a fiút rakoncátlansága miatt eltanácsolták az Iskolából. Apja nyomdokait követve, 1867 tavaszán elszökött a debreceni színtársulathoz. Szama Tamás ez Idő tájt találkozott vele Debrecenben, s emlékezéseiben megörökíti-ezt a találkozást: „1867 tavaszán Debrecenben mindennapos vendége voltam Bloksay kávéházának ... Egy napon körülbelül tizennyolc-tizenkilenc évesnek létsző fiatalember lépett a kávéházba. Sápadt arcú, vézna legényke volt, tüzes vlllogő szemekkel s megjelenésében az önérzet kifejezésével. A társaság egy része talán észre sem veszi, ha Dőzsa bátyánk reá nem kiált, asztalunkhoz nem szölitja: — Petőfi Zoltán, a nagy Petőfi fia, — szólt a derék öreg felém fordulva, azzal a páthosszal, melyet a színpad deszkáiról hozott közénk magával. — Ismertem az apját ls, azt kívánom neki, hogy méltó fia legyen az apjának. Petőfi Zoltánt nem hozta zavarba ez a bemutatás, sőt örült neki. Kissé meghajtotta magát s mintha régi ismerősünk lett volna, közénk telepedett. — Elmondta, hogy megunta az iskolát, szabadabb élet után vágyakozik, s apja példájára szeretne színésszé lenni. Nagy örömet okozna neki, ha mindjárt itt maradhatna a debreceni színtársulatnál. Bármily csekély fizetés mellett, ha másképpen nem lehet, díjazás nélkül ls. Reám, megvallom, első látásra nem valami kellemes benyomást tett Petőfi Zoltán. Sápadt, beesett arcán éjjelt dorbézolások nyomalt véltem fölismerni, s nagy önbizalmát, mely szavaiból kisugárzott, nem találtam eléggé megokoltnak. Ezt a fiút rosszul nevelték s nagyon elkényeztették — gondoltam magamban .. Később, amikor Szana Jobban megismerte, megváltoztatta a véleményét: „Egyéniségében egymás után fedeztük fel a Jó tulajdonságokat. Könnyelműsége mellett megismertük jó szívét; határtalan önbizalma mellett ritka találékonyságát és gyors elméjét.. Ezután a debreceni színtársulattal kóborolt, de nem bírta sokáig, súlyos tüdőbajt kapott. Közben meghalt az édesanyja, és Zoltán otthagyta a színészetet, folytatta a tanulást. De 1869-ben már megint a színészekkel csavargott. Betegsége azonban egyre Inkább elhatalmasodott rajta. Mostohaapja és új gyámja, Horváth Árpád külföldre küldte gyógykezelésre, de már nem segíthettek rajta. Néhány hónapi szenvedés után, 18/0. november 5-én meghalt. Azt beszélik róla, hogy még a halálos ágyán sem hagyta el élcelődő kedve és mosollyal az arcán szól a körülötte állókhoz: „Ifjúságomban elértem azt, mit mások csak érett korukban szoktak ejérni: meghalok — végelgyengülésben." Nem érte meg huszonegyedik születésnapját. Néhány vers, versfordítás maradt utána, melyek azonban messze elmaradtak apja költészetétől. A fiú nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, apjának baljós sejtelmei váltak valóra sorsában. Krúdy Gyula mondotta róla: „A ködből, az árnyékból kilép Petőfi Zoltán, olyan kopottan és rongyosan, mint ahogyan egész életében mutatkozott azok előtt, akik Ismerték az üstökös hátramaradt kis halovány csillagát a magyar mennyboltozaton .. ." DÉNES GYÖRGY Csók István első festménye 1895-ből Egy századelejl párizsi kiállításon nagy feltűnést keltett és osztatlan nemzetközi sikert aratott Csők István: Báthory Erzsébet ctmü, nagyméretű festménye. A kép a XVI. század hírhedt magyar „nősténytigrisét", Nádasdy Ferenc Vas megyei főispán nejét, a csejtei és füzért várúrnőt kelti életre egy dermesztő jelenetben. A festmény története A Báthory Erzsébetet megörökítő első festmény a párizsi kiállítás után a budapesti Szépművészeti Múzeumba, majd onnan, állami letétkéntl a szegedi múzeumba került. 1940-ben néhány szegedi tanár beadványban kérte a kép eltávolítását, mert az „erkölcstelen és megrontja az Ifjúságot". A Szépművészeti Múzeum igazgatósága rövidesen visszaállította Budapestre Csók István festményét; a képet Itt érte utol a végzet. A háború alatt elhurcolták, eltűnt. Az egész világra kiterjedő kutatás hiábavalónak bizonyult. „Báthory Erzsébet"-et elpusztultnak nyilvánították. Kossuth-díjas kiváló művészünk, Csők István 1961-ben bekövetkezett halála előtt újra megfestette, „viszaálmodta a rágl képet". Közel volt mér a kilencvenedik évéhez, de a szépség még mindig lenyűgözte. Mert újra gyönyörűnek festette Báthory Erzsébetet, a nősténytigris várúrnöt, és utánozhatatlan tökéletességgel mutatta m9g azt ls, hogy a Szépség milyen őrületes kegyetlenséget rejtegethet. — Nyoma maradjon minden korszak borzalmának, elrettentő példaként — mondotta egy beszélgetés során. — Ezért festettem le újra a csejtei boszorkányt. Az eltűnt kép nyomán támadt űrt ls be akartam tölteni. A kegyetlen mosoly A színhely: behavazott várudvar. A gigászi szürkék; a peremeken bástyákon merev vonalban fut végig a hó. A háttérben hatalmas kapu torka, beépített kúttal, amelynek szegélyéről a hegyoldal sziklájából előfakadó viz csurog alá. A kapu előtt, a négyszöget alkotó két lépcsőfok emelvényén vastag szőnyeg, rajta pokrócokkal letakart karostámlás bársonyszék. A széken, kissé hátravetett fejjel, prémekkel bélelt öltözékben ül a várúrnő, Báthory Erzsébet. Mosolyog. Előtte az udvart betakaró hőban mezítelen lányok. Egy szolgálőnő a kút mellől vizet zúdít rájuk. A legalsó lépcsőfok közvetlen közelében kékre-lilára fagyott testtel fekszik egy halott lány. Mellette egy másik, végső erejével még félig felemelkedik, és iszonytaté, utolsó pillantást vet a várúrnőre. Oldalt még egyik karjára támaszkodik egy lány, de teste már hanyatlik, feje hátracsukllk, megdermedt, kíhunyö élete a, fagyos éggel néz farkasszemet. A szolgálólányok a hajánál fogva ráncigálnak előre a kút felé, egy lányt, aki a szörnyű tusakodásban egyik kínzója kezébe harap. A kút lépcsőjén, kissé előredőlve, unott közönyös arccal ül egy férfi. Kezében korbács. Magyar táncdalsláger sztárok Rejtvényünkben hat kedvelt magyar táncdalsláger sztár nevét rejtettük el a vízszintes 1, 69, függőleges 14, 17, 19, és 21. számú sorokban. Vízszintes sorok: 14. Tengert rablő. 15. Nemesfém. 16. A hét egyik napja névelővel. 18. Állatok fekvőhelyéül szolgál. 20. Művészet franciául. 22. Világhírű brazil labdarúgó-Játékos. 23. RKE. 24. Becézett női név. 26. Óriáskígyó. 28. Szlovák év. 29. Igen oroszul. 30. Kikötőváros Németországban. 31. Zamat. 33. N. A. 34. Becézett férfinév. 38. Régebbi gazdasági alkalmazott. 37. Bartók Béla névjele. 39. Vadász állás. 40. Laoszi néptörzs. 42. Hiányos jelzés. 43. Kettős betű. 44. ... hárfa, szélhárfa. 46. Verdi híres operája (é. h.j. 47. Filmcsillag. 48. Csillagkép. 49. Város Erdélyben. 50. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat röv. 52. Éle. 53. K. Á. I. 55. Magyar Optikai Művek. 57. Gléda. 58. Astatine kémiai jele. 80. Európai nép. 61. Kábítószer. 83. Szolmlzéctós hang. 84. Származik. 67. Zokog. Függőleges sorok: 1 Máté, Lukács Pál néven ls Ismeretes. 2. Disz- és gyógynövény (é. h.j. 3. Mindenféle ócskaság. 4. Névelő. 5. Nátrium vegyjele. 6. Jegyes. 7. Angol hoszmérték. 8. Sánta egyik típusú betűi. 9. A. Y. 10. Csecsemőhang. 11 LKP. 12. Kátrány németül. 13. Hírek new-yorkl szálloda. 24. Nem egészen Irreális. 25. Vonatkozó névmás. 26. Britanniában vanl 27. Az elektromos áram erősségének mértékegysége. 30. Irány. 32. Angolna — németül (é. h.j. 35. Baryum vegyjele. 38. Szeszes Ital. 40. Régebbi hosszmérték. 41. Számtant műveletet végez. 43. Nagyközség Esztergom közelében. 45. Azonos a függőleges 40-el. 48. Csillagkép. 51. Olasz névelő. 53. A hét egyik napja. 54. Valő. 55. Kicsi — szlovákul. 56. Csúnya. 59. Üdítő Ital. 60. A Brit Légiforgalmi Társaság neve. 82. S. I. L. 65. Azonos mássalhangzók. 66. Kettős betű. 68. Görög betű. Beküldendő a vízszintes 1, 89, függőleges 14, 17, 19, és 21. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Szállt a vidék. A mezők, fák, völgyek visszarohantak, míg vonatablakból néztem a táncaikat."