A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-10 / 49. szám

Tetteket villant a jelen - v Oi ezredév köszöntése Enyém a föld, a fák, a csillagok, a szántóföldek mély, nehéz sara, enyém a fű, a kerti illatok, az út, amely végre elhozott — haza. Kátay Antal Múlt és jelen het 5 készülék és televíziógyártás, az alumínium fél- és késztermékek gyártása, valamint a gépgyártás és járműépítés a legfontosabbak. • A „fehérvári millennium" előkészületeiről beszélgettem Gubics István elvtárssal, a Székesfehérvári Városi Tanács elnökhelyettesével. — Sok vita előzte meg az évforduló időpontját, de a Magyar Tudományos Akadémia az összes dokumentumok alapján megállapította, hogy Székesfehérvár 972-ben, Géza fejedelem korában alakult várossá. Természetesen mi, akik itt élünk a város falai között, mindent elkövetünk azért, hogy méltóképpen ünnepeljük meg ezt a jelentős évfordulót. A lakosság különféle társadalmilag hasznos akcióval járul hozzá, az építőipar 1972 évi jelszava: „Ezer év — ezer lakás", az üzemek dolgozói értékes felajánlásokkal emelik az ünnep fényét, hiszen az 1000 év arra kötelez, hogy a jelent a munkával gazdagítsuk. Az iskolákban már megindult a verseny „Ki tud többet Fehérvárról?" A hivatalos ünnepségeken részt vesznek a szocialista országok és Finnország, valamint Opole és Vorosilovgrád küldöttségei. Ekkor rendezik meg városunkban a baráti hadseregek fűvószenekarainak fesztiválját és az UNESCO történész-szekciójának ülését, amely többek között megemlékezik az Aranybulla kibocsátásának 750. évfordulójáról is. • Jártam a város utcáin, a Romkert múltat őrző kövei között, találkoztam a barokk hiú szépségével, láttam csodálatos könyöklőpárkányokat, kosáríves hevederekkel osztott kapualjakat, de tekintetem mindig az újat kereste, korunk, jfelenünk acélból és betonból épült jeleit, a szocialista Magyarország új arculatát. Vándor, ki őszinte barátként érkezel Alba Regia falai közé, úgy érzed — megérkeztél. Megérkeztél valahova, ahol otthon vagy, ahol a kapuk és a szívek kitárulnak előtted, ahol baráti kezek töltenek aranyszínű bort a poharadba és amikor szemedre borul az álom, hallani véled, hogy Vörösmarty léptei koppannak az ablakod alatt. Olyankor már csak a költő van ébren, átszűri tudatán a nap élményeit és idézi a múltat — okulásul a jelennek: ... s láttam az egyik kéményhez kötözve egy rozsdás szirénát, s emlékeimben felvijjogott a múlt-háború lidérce. Rozsdás szirénák! Emlékeztetőül vijjogjatok fel minden képzeletben, s ti daruk, emeljetek vén tetők fölé mindenkit, ki nem lát a jelenben csak omló múltat, csorba köveketl S te szél, áprilisi füttyszó dalolj, dalolj, sikolts ha kell, vidd hírül: hol egyszer szirénák bőgtek, ott most az ember alkot, énekeli (Kátay Antal) KÖSZÖNTÜNK Székesfehérvár, ezer esztendős város! Kívánunk boldogabb, szebb, gazdagabb új évezredet ! PÉTERFI GYULA Kabáczy Szilárd felvételei KÖZEL egy évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a székesfehérvári költő a város minden dolgozójával együtt magáénak vallhassa a földet, a fákat, a szántóföldeket. Véres, keserves évszázadok sorakoztak egymás mellé, hoztak mindig új kincseket a dúsaknak és mindig új szenvedést a nincsteleneknek. A fennállásának ezredik évfordulójára készülő Székesfehérvár területén az őskor minden korszakában éltek emberek, de csak szórványosan, a tarvszerű település folyamata a magyar honfoglalás után kezdődött. Az ugyan téves, hogy a város volt a korai feudális magyar állam székhelye, viszont a történészek által igazolt tény, hogy a „királyok egyik székhelye, a királyi család szakrális központja, elsősorban temetkezőhelye volt". SZÉP lenne a szellem időgépén a múltba repülve bemutatni az évezredet, de elegendő mintegy három évszázadnyi utat megtenni, eljutni az 1688. esztendőbe, amikor a város felszabadult a török elnyomás alól: 200 fából épített lakóház — ez volt akkor Székesfehérvár. Kétszázötvenhárom év múltán — 1941-ben a város lakóinak száma mindössze 47 968 fő, lakásainak száma pedig 14 668. A gyáriparban 1100 munkás dolgozott rendkívül korszerűtlen, egészségtelen körülmények között, az iskolában a kereszt és a nádpálca volt a nevelés eszköze, nem volt üzemi étkeztetés, sem gyermekjátszótér és „a megyei földbirtokosokkal, iparmágnásokkal és a polgársággal egybefonódott egyházi hatalom nemcsak lelkiekben, de gazdaságilag is kezében tartotta a város életét". Majdnem ezer évig csak tűröm-virágot termett a föld a nincsteleneknek és csak a 19. század utolsó ötödében villant pirosan az eszmélés fénye István király városában. A székesfehérvári építőmunkások önképzőkörbe tömörültek, amely fokozatosan politikai fórummá alakult át és 1902. szeptember 9-én már az utcán követeltek jogot a népnek, 1903. december 27-én pedig megalakult a városi és megyei szociáldemokrata pártszervezet. Következtek a sikerek és a bukások, megtorpanások és nekilendülések, következett az első világháború véres zivatara, majd az újkori magyar történelem egyik legdicsőségesebb fejezete: megalakult a világ második szocialista állama — a Magyar Tanácsköztársaság. Székesfehérvárott elsősorban az építőmunkások harcoltak a forradalmi eszmék megvalósításáért. De a belföldi reakció és a tőke érdekeit szolgáló külföldi intervenciós lakájok túlereje letiporta a fiatal munkáshatalmat és a lovasított tengerész hóhérlegényei Székesfehérváron is megkezdték a haladó erők kíméletlen üldözését. AZ úri Magyarország hazaáruló vezetői eladták az országot a barna pokolnak. 1944. december 23-án a szovjet 7. gépesített hadtest és a 31. gárdahadtest felszabadította a várost. December 20-án, tehát még a teljes felszabadulás előtt, megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete és megindult az élet. De január 21-én a német vérebek ismét elfoglalták Székesfehérvárt, s újabb két hónapon át tartott a minden emberi képzelőerőt meghaladó szenvedés. Csak 1945. március 23-án vonhatták fel újra, de most már örök időkre a szabadság vérpiros lobogóit. BUDAPEST után a legtöbb háborús kárt Székesfehérvár szenvedte. Tönkrementek vagy súlyosan megsérültek a mai ipari üzemek elődei, a város 142 középületéből és nagyobb gyárépületéből 21 megsemmisült, 34 pedig súlyosan megsérült. A lakások 40°'n-a elpusztult, vagy erősen megrongálódott, a lángok martalékává vált a Vörösmarty Színház, romba dőlt és megsemmisült az öreghegyi Donáthkápolna, elpusztult a könyvtárak könyvállománya és a múzeum gyűjteményének nagy része, a város lakóinak száma pedig a háborús veszteségek következtében 6400 fővel csökkent. NEM túlzás, amikor azt állítom, hogy Székesfehérvár a felszabadulást követő negyedszázad alatt többet fejlődött, mint közel egy évezredes történelme során. A toronyházak, mint a néphatalom sikereit hangsúlyozó felkiáltójelek emelkednek a magasba. Bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és könyvtárak, orvosi rendelők szolgálják a jelent és — a jövőt. A lakosság száma az elkövetkező 20 évben eléri a 100 ezer főt. Szinte páratlanul gyors ütemben fejlődik a város ipara és ma már Magyarország határain túl is közismertek a székesfehérvári ipar gyártmányai. A szakágazatok közül a rádió-A költő szobra Május 1 lakótelep