A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1971-12-03 / 48. szám
hogy ez a csarnok valamivel huzatosabb. S ebben a terményszárítóban nemcsak a szemesterményeket lehet szárítani, van Itt granulátor is, amely a szálastakarmányok granulálását és szárítását végzi. A tornaújfalusi szövetkezet határéban hiába keres az ember lucernakazlakat, Ilyeneket nem talál. A frissen levágott lucerna a granulátorba kerül, zúzzák, majd a szárítás után szállító szalag viszi a raktárba. Ennek jelentőségét csak az a szakember tudja igazán értékelni, aki tudja, mit jelent, mondjuk, a tejtermelésben, ha a lucernának a fehérje értéke a klasszikusan szárított lucernáéhoz viszonyítva kétszeres. — Kifizetődő az ilyen nagy beruházás, mint amilyet ez a terményszárító rendszer jelent? — kérdeztem az elnöktől. — Ha nem volna az, nem építettük volna fel. Ez a szárítórendszer egy szinten függetlenít az Időjárástól. Minden termény betakarítása folyamatos lehet és nem ér bennünket sem minőségi, sem mennyiségi veszteség. Ezenkívül rengeteg munkaerőt takarítunk meg vele. De a gyakorlati hasznosságát nem csupán ezek a tényezők indokolják. A munka kulturáltságának a színvonala sem lebecsülendő. A koilcel (kassal) járásban ennek a szövetkezetnek van a legnagyobb kertészete. A baromflh'zlalda felé menet itt is megálltunk. Az asszonyok a kertészet utolsó termékét, a káposztát vágták és rakták pótkocsikra. — Itt már alig van látnivaló — mondja az elnök. — Úgy néz kl, hogy az idén a kertészetben az egy hektárra eső jövedelem eléri a 35 ezer koronát. A látogatót az igazi meglepetés a baromfitelepen éri. Nemcsak azért, mert itt olyan minden, mintha egy jól gondozott kertben járnánk, hanem azért, mert belülről Inkább gyárhoz hasonlít s nem baromíihizlaldához. Ahol a termelés nagyobbik hányada folyik, egy gondozó 10—20 ezer csirkét ls gondoz, Ez a „gondozás" gyakorlatilag abból áll, hogy naponta egyszer ellenőrzi, hogy nincs-e elhullás. A többi munkát, a takarmányozást, az itatást mind gépek, illetve egyetlen gépkomplexum végzi automata vezérlőrendszerrel. — A naposcsibéket Bábolnáról kapjuk — mondja Köteles János —. A hizlalás alatt a termelés szempontjából három mutatót figyelünk. Az egy kiló hús előállításához szükséges takarmányfogyasztást, az elhullást százalékban és átlagsúlyt nyolchetes korban. Eredményeink országos méretben is a legjobbak. Évente 450—470 ezer pecsenyecslrkét adunk el a közellátás céljaira. Az egy kilogramm hús előállításából származó tiszta jövedelmünk két korona. — Milyen a szövetkezeti tagok átlagjövedelme? — 1963-ban, mikor a három szövetkezetet egyesítettük, a béralapunk kétmillió korona volt. Most hétmillió, vagyis ötmillióval több. Az átlagjövedelem ezek szerint 2250 korona körűi mozog. Nyolc év alatt ötmillió koronával emelkedett a szövetkezet béralapja, vagyis ennyivel gazdagodtak az itt dolgozó emberek. De nemcsak ők, a közös gazdaság helyzete is megváltozott. Ehhez még azt ls hozzá kell tenni — mert ez a mérvadó — hogy ez alatt a nyolc év alatt a szövetkezet árutermelése 3,5 millió koronáról 23 millió koronára növekedett. S valahol itt van mindennek a lényege, ez az, ami a vezetők szakértelmét s a szövetkezeti tagok munkáját dicséri. -gsmmscmrr- BABÁTSÁG A népek egymáshoz való közeledéséhez többfajta út vezet. Talán egymás kultúrájának, népművészetének megismerése a leg járhatóbb út; ezen keresztül ismerhetjük meg a legjobban szomszédos és távoli népek gondolatvilágát, szokásait. Az Ifjú Szívek együttese már számtalan példával bizonyította eddig is Csehszlovákia népei barátságának elmélyítését azzal, hogy ezeknek folklórját, táncait színpadra vitte. De többre is vállalkozott az együttes. Már évek óta szoros kapcsolatot tart fenn egy bolgár és egy német együttessel. És ami a legszerencsésebb, hogy nemcsak „igazgatói" szinten, hanem e kapcsolat az együttesek kölcsönös cserelátogatásaiban is kifejezésre jut. Tavaly a bolgár együttest látták vendégül, ebben az évben pedig a Szabad Német Szakszervezetek Központi Bizottságának berlini Hermann Duncke együttese látogatott el meghívásukra hazánkba. A 60 tagú énekkarból és 40 tagú tánccsoportból álló együttes a Német Demokratikus Köztársaság legismertebb együttesei közé tartozik. Sokat jártak mér külföldön: a Szovjetunióban, Franc aországban, Finnországban, Lengyelországban, Magyarországon, és többször szerepeltek Csehszlovákiában is. Műsorukon klasszikus és mai operák részletei, német, olasz, cseh és más kórusművek és népdalok szerepelnek. Mostani vendégszereplésük alkalmával három helven léptek fel hazánkban, éspedig Dunajská Stredában (Dunaszerdahelyen), Nővé Zámkyban, (Érsekújvárott) és Bratislavában. Végignéztük az együttes bratislavai fellépését. Nincs szándékunkban külön-külön foglalkozni az egyes műsorszámokkal, csupán összegezésül annyit, hogy a tánckar és az énekkar egyaránt kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A ténckar a német népitánc mellett főleg a mai életet ábrázoló tánckompozíciókat vitt színpadra szép sikerrel, ami elsősorban kiváló balettmesterük, Willy Hintzer érdeme. Műsoruk annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy több számot meg kellett ismételniük. Az énekkar elsősorban azokkal a számokkal aratott nagy sikert, melyeket cseh, illetve magyar nyelven adott elő. A „Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak" című énekkari számot a nagyszámú közönség együtt énekelte az együttes tagjaival. Sok helyen láttam már lelkes közönséget, és szokás, hogy a sikert a taps tartamán és intenzitásán mérjük le, de amikor spontán lelkesedését a közönség szavakban is kifejezi, úgy gondolom, ez a legnagyobb elismerés egy együttes számára. A német együttes bratislavai fellépésén az utolsó szám befejeztével kórusban hangzott a nézőtérről: Freundschaft, Freundschaft, Freundschaft... (Barátság). A német együttes tagjai nagy megelégedéssel távoztak hazánkból. November 19 és 26 között az Ifjú Szívek együttesét látták vendégül a Német Demokratikus Köztársaságban. Az Ifjú Szívek három alkalommal adott műsort Berlinben és környékén. —Csl—