A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-19 / 46. szám

Bútor, környezet, munkahely Az ember és környezetének kérdésében nagy szerepet játszik a fa, következésképp a bútor, illetve a lakás és a munkahely. Hazánkban nem kevés a fa- és a bútoripari tudományos dolgozók száma, akiknek céljuk, feladatuk, a nagyarányú lakásépítkezést követő igények, pontosabban a lakberendezést a mai kor emberének megfelelően, esztétikusan, célszerűen úgy tervezzék és alkossák meg, hogy mindenki számára olcsó és hozzáférhető legyen. E célból hívta össze a Szlovák Műszaki Tudományos Társaság Bojnicére (Bajmócra) a fa- és bútoripari szakemberek országos, illetve nemzetközi sympóziumát, melyen a hazai tudományos dolgozókon kívül résztvettek magyar, szovjet és német szakemberek is. \ A háromnapos értekezleten nagyon értékes előadások hangzottak el a fa- és bútoripar fejlődésének történelméről, mai állásáról, s a mai kor embere környezetének várható kiteljesedéséről. Előadók: Doc. Ing. arch. Vojtech Vilhan, prof. akad. arch. Jindfich Halabala, doc. Ing. arch. Jindra Halabala, prof. Ing. Imrich Janota, Ing. arch. Jaroslav Houda, doc. akad. arch. Karel Kadlec, Ing. arch. Miroslav Gilwan és Ing. arch. Zdenék Lakomy. Továbbá előadott Kemény Zoltán Budapestről, a Bútoripari Tervező Iroda osztályvezetője. ízelítőül hadd idézzem előadásának néhány részletét: „Az őskori ember primitív eszközöket, fegyvereket, használati tárgyakat készített, hogy segítségükkel életét könnyebben fenntarthassa. Ez a tárgykultúra első jelentkezése és minden későbbi fejlődés alapja. Mai tárgykultúránk alapja: a mai ember változó életfunkcióinak szolgálata, eszmei és gyakorlati igényeinek megfelelő és az adottságokhoz mért legalkalmasabb tárgyalakítás. A tárgyak és eszközök funkciós alapkövetelményei a történeti fejlődés alatt nem változtak döntő mértékben, sokkal jelentősebb és általános technikai haladás során keletkezett új gyártásmódok, a tömeges nagyüzemi előállítás hatása a tárgyeik és eszközök korszerű megformálására. A modern korban az emberi lakókörnyezet legjellemzőbbje kell hogy legyen a korábbi korok túlzsúfoltságának és enteriőrjei szertelenségeinek lehiggadása. Az ember legintimebb környezete, lakása a modern környezetkultúrában egyszerűbb eszközökkel jön létre. Legjellemzőbb vonásai közé sorolhatjük, hogy az egyes alkotóelemei harmonikus egységet adnak. A környezet egyes elemei ma nem az egészből kiszakítva fontosak, hanem mindig együttes hatásukban, összefüggésükben van jelentőségük. Ez egyik eszmei alapja modern környezetalakító magatartásunknak. Az egésznek, a teljesnek egységes megformálása vált számunkra észtét'kai Az értekezlet munkaelnöksége feladattá. Mindenkori környezet-kultúránkban az anyagi valóság és eszményeink kifejezését találjuk. Jelentősége a társadalom fejlődése szempontjából rendkívüli mértékű, mert visszahatásával, az egyénre gyakorolt nevelő erejével fejleszti az emberek ítélőképességét, ízlésbeli magatartását. Arra törekszünk, hogy megvalósítsuk a berendezkedésnek azt a módszerét, hogy az egyszer beszerzett alapberendezés darabjait a család létszámának, anyagi helyzetének és egyéb életkörülményeinek változásai szerint azonos jellegű egyes bútordarabokkal állandóan kiegészíthessék. Ez a „növekvő lakás" gondolata, amely a környezetkultúra magas fokának biztosítására alkalmas. Csakis ilyen módon lehet megvalósítani azt a fontos követelményt, hogy az emberi környezet rugalmasan kövesse az élet változásait, valóban az élet szolgálója és kifejezője legyen. Az emberi környezet és a környezet tárgyainak megfelelő módon való kialakítása, esztétikai vonatkozásai ellenére, nem is annyira művészi feladat, hanem elsősorban is kulturális magatartás dolga. A valóban kulturális jelleg teljessége viszont nem csupán a formamegoldásban, a tárgyszépség biztosításában, hanem ezenkívül — egyen-' rangú tényezőként anyagainak, előállításmódjá-1 nak kiváló minőségében fejeződik ki. Mai tárgy-és környezetkultúránkban anyagi valóságunk és eszményeink minden eddigi kor termékeinél pregnánsabban, tisztábban tükröződnek. Mert ez a mi korunk!..." Ez a minden tekintetben hasznos és magas színvonalú értekezlet teljesítette küldetését és elérte a célját: a szakemberek kicserélték véleményeiket, nézeteiket, és közösen meghatározták, kiszabták a fejlődés útját. Hogy a nemzetközi sympózium jól sikerült, abban nagy érdeme van prof. Ing. Jozef Palovié docensnek, a Szlovák Faipari Társaság elnökének. De nagy érdeme van az értekezlet zavartalan lefolyásában Kríüková mérnöknőnek, akire a szervezési munkák hárultak. Ezt maradéktalanul teljesítette. LOVICSEK BÉLA P. Haiko felvételei Jozef Palovié docens Krííková mérnöknö SZÍV KOMPUTER. Magyarországon első Ízben a balatondlredl Állami Kárházban alkalmaztak komputert a szív elektromos működésének márásére. A készülék, az úgynevezett Trlaxlcardlometer a szív állandóan változó akcióáramának nagyságát és Irányát méri célszámltó gép segítségével. Kép: Dr. Antalóczy "Zoltán, az orvostudományok doktora (a háttérben) dr. Stommer Mátyás asszisztenciájával ellenőrzi a komputer adatait a diagramról. Vlco Torrlanl újra a képernyőn. Két éve nem készített show-t Vlco Torrlanl. Az ötven esztendős sztárt már szinte elfeledték, amikor most új tv-sorozattal Jelentkezik. Partnerei sorában találjuk Curd Jürgenst és Chris Howlandot. Több részes produkciójának színhelye London, Bécs, Moszkva és Amszterdam. A sztár négy arca fy-sorozatában.